„Sajnos lépésről lépésre haladunk abba az irányba, amit most Oroszországban látunk”
Vannak alapértékek, amikből a Magyar Szocialista Párt nem fog engedni – szögezte le Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke a nemi identitást a pedofíliával összemosó kormánypárti törvény kapcsán, amelynek keddi parlamenti szavazását pártja bojkottálta.
Tóth „egészen elképesztőnek és felháborítónak” nevezte a törvényt az ATV Egyenes beszéd című műsorában. Kijelentette: az Alkotmánybírósághoz fognak fordulni miatta, és ha szükséges, a nemzetközi fórumokat is meg fogják keresni.
A Fidesz ezzel a törvénnyel politikai hasznot remélve, tudatosan zavarja meg a társadalmi viszonyokat, „nagyon-nagyon sok embert megbélyegez, az emberek méltóságát sérti”. Kaleta Gábor volt perui nagykövet ügyét keveri össze az emberek nemi identitásával – mondta.
Megemlítette: Kaleta ügyében – aki felfüggesztett börtönbüntetést és „felháborító”, mindössze 500 ezer forintos bírságot kapott pedofil fotók birtoklásáért – „ezer” javaslatot nyújtott be az MSZP, hogy a büntető tételen változtassanak.
A társelnök reményét fejezte ki, hogy alkotmánybírósági beadványukhoz a Jobbik képviselőinek aláírását is megkapják majd, mert bár a Jobbik megszavazta a törvényt, „jelezte azt, hogy kormányváltás esetén ezeket a rendelkezéseket együtt hatályon kívül helyezzük”.
A „homofób törvény” orosz mintát követ, „sajnos lépésről-lépésre haladunk abba az irányba, amit most Oroszországban látunk” – állapította meg Tóth, példának hozva a Parlamentben az ellenzékre kiszabott nagy pénzbüntetéseket. Azt mondta, talán már százmillió forintnál is többre büntette a szocialistákat Kövér László házelnök.
Tóth „három alapos okot” sorolt fel, amiért az MSZP bojkottálta a keddi parlamenti szavazást: a homofób törvényen kívül a Fudan Egyetemről szóló törvényt, mert arról a miniszterelnök népszavazást ígért, és a bérlakások privatizációjáról szóló szavazást, „hogy a fideszes ’urak’ hozzájussanak a várbeli ingatlanjaikhoz”.
A minimálbér témájára áttérve, a társelnök kiemelte: az MSZP a minimálbér adómentességére vonatkozó javaslata arról szól, hogy most legyen adómentes a minimálbér, és „ez mindig így legyen”. A javaslat a mediánbérig biztosítana nettó jövedelembővülést úgy, hogy a vállalkozásoknak nem okoz terhet – emelte ki.
Ezzel szemben az Orbán által belengetett 200 ezer forintos bruttó minimálbérnek, amelyhez Orbán a kis-és középvállalkozókkal egyeztetne, „még nagyon nem” látni a lépéseit, ráadásul hosszú távon nem szolgálja az alacsony keresetek felzárkóztatását. Eddig ugyanis a Fidesz a munkaadók terheit csökkentette, azok viszont 200 ezer forintos minimálbérnél növekednének, tehát „tulajdonképpen a költségvetés visszakapja azt a pénzt, amit most adókedvezményként odaadott” – mutatott rá.
Az MSZP javaslatához nem szükséges a kkv-kal egyeztetni, mert a költségvetés „vállalná be” a minimálbér adójának elengedését, így a minimálbéresek azonnal havi 25 ezer forinttal többet tudnának keresni. Ez 250-300 milliárd forintba kerülne, és „ezer olyan pontot tudnék a költségvetésben megemlíteni, amiből ezt azonnal lehetne teljesíteni” – tette hozzá a társelnök.
Elmondta: az alacsony bérek felzárkóztatása szerepel a közös ellenzéki alapvetésben, amely célokat tűz ki, a végrehajtása pedig az előválasztáson győztes miniszterelnök-jelölttől függ. „Karácsony Gergely ezt a javaslatunkat fogja támogatni” – jelentette ki.
A választások utáni pártstruktúrát feszegető kérdésekre határozottan leszögezte: biztos abban, hogy lesz MSZP 2022 után. Azt mondta: az első célja, hogy az előválasztás sikeres legyen és minél több választópolgár vegyen rajta részt, hiszen ez elengedhetetlen feltétele az össz-ellenzék majdani választási sikerének.
Ezen túl az MSZP és a Párbeszéd szövetségének fontos célja, hogy minél több képviselőjelöltje legyen majd közös ellenzéki jelölt 2022-ben. „Nagyon-nagyon dolgozunk rajta és optimisták vagyunk, hogy Karácsony Gergely lesz az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje, és utána szeretnénk megnyerni egy választást” – mondta.
