Segítsünk közösen az afgán lányokon! Egy aláírást kérnek Öntől is
Ismét az afganisztáni lányok-nők tanulása mellett állt ki, és ezúttal ehhez nemzetközi felhívásban kér támogatást Malala Yousafzai, akit a tálibok azért üldöztek és sebesítettek meg életveszélyesen, mert tanulni akart és harcolt a nők tanuláshoz való jogáért. Magyar idő szerint éjjel indította útjára felhívást, amelyhez másodpercenként sok-sok ember csatlakozik, Magyarországtól a Dél-Afrikai Köztársaságon és Japánon át az Egyesült Államokig. Afganisztán az egyetlen ország a világban, ahol tiltott a nők tanulása. Cikkünk végén megmutatjuk, hol írhatja alá Ön is a felhívást.
„A tálibok meg akartak ölni, amikor a lányok oktatásáért harcoltam. Immár egy hónapja a tálibok sok millió lányt számára tiltották meg tanulást. A helyzet szörnyű, afgán testvéreink segítségre szorulnak... Segíts Te is, hogy ez legyen a lányok-asszonyok oktatását követelő eddigi legjelentősebb felhívása a világon!” – üzeni Malala Yousafzai, aki ígéri: a petíciót a közvetlenül a G20 tagállamok vezetőinek adja majd át.
A petíció emlékeztet arra, hogy egy hónappal ezelőtt a tálibok kitiltották az oktatásból afgán lányok milliót – pedig azt ígérték, hogy tiszteletben fogják tartani az emberi jogokat. Felszólítja a tálibokat, hogy azonnal vonják vissza a tilalmat, és nyissák ki a lányok előtt az iskolák kapuit.
A felhívás a G20-as vezetőknek azt üzeni, hogy nem elég beszélni az oktatás fontosságáról. Követeli, hogy közösen szólítsák fel a tálibokat a lányok oktatáshoz való jogának a helyreállítására, támogassanak és segítsenek finanszírozni egy minden afgán gyerek számára elérhető oktatási programot.
A felhívás végül szól a muszlim országok vezetőihez is. Leszögezi, hogy a vallás nem igazolja a lányok iskolába járáshoz való jogának a megtagadását. Kéri a muszlim országok vezetőit, ezt az álláspontot tegyék világossá a tálib vezetőknek azzal, hogy közleményeket adnak ki, amelyek hangsúlyozzák a lányok tanulásának alapvető fontosságát.
A tálibok május végén indított – pár hónappal később számukra sikerrel véget ért – offenzívája afgán emberek százezreinek a menekülését eredményezte, 80 százalékban nők és gyerekek hagyták el az országot. Nem véletlenül. A fundamentalisták öt évig uralták Afganisztánt az amerikai csapatok 2001-es bevonulásáig. Az idő alatt kizárták a lányokat az oktatásból, megfosztották a nőket a munkához való joguktól. Az elmúlt 20 évben jelentős előrelépés történt e téren a mélyen konzervatív, férfiak uralta társadalomban. Különösen a városokban. A lányok iskolába járnak, nők is bekerültek a parlamentbe, a kormányba, az üzleti világba – emlékeztetett a Euronews.
Arról már a Hírklikk közölt cikket, hogy kik is azok a tálibok valójában és mit akarnak. Ami biztos, bebizonyították, hogy sok jóra nem lehet tőlük számítani, különösen a lányoknak-asszonyoknak veszélyes a helyzet, akikkel szemben – az iszlám saria törvényre hivatkozva – különösen drámai szigort vezettek be. A lányok tíz éves kortól már nem járhatnak iskolába, a nőknek a testet tetőtől talpig eltakaró burkát kell hordaniuk, ha vezetésen érik őket, halállal bűnhődnek, s ez fenyegeti őket akkor is, ha férfi kíséret (férj vagy testvér, stb.) nélkül jelennek meg valahol.
A petíciót itt lehet aláírni.
|
Ők azok, akik a segítségünket kérik A felhívást az afgán nők helyzetéért küzdő két másik neves emberi jogi harcossal közösen jegyzi a pakisztáni születésű Malala, aki ellen tálib szélsőségesek merényletet követtek el 2012. októberében. Egy iskolabuszon utazott, amikor fegyveresek rálőttek és több találat is érte, de csodával határos módon túlélte az életveszélyes sérüléseket. Az életét megmentették, nyugatra emigrált és azóta küzd a nők, jelesül az afgán nők jogaiért. A felhívást emellett Zarqa Yaftali és Shaharzad Akbar emberjogi aktivisták jegyzik. Az előbbi több mint 13 éve küzd a nők és gyermekek jogaiért, részese fontos jogi kutatásoknak, amelyek az afganisztáni nők és lányok elleni erőszakról és megkülönböztetésről, valamint terepi kutatásokat végzett a lányok oktatásáról az országban. Shaharzad Akbar az Afganisztáni Független Emberi Jogi Bizottság (AIHRC) elnöke, aki első afgán nőként diplomázott le Oxfordban, tanácsadóként dolgozott, s menekülnie kellett a tálib hatalomátvétel után. |
