Sértődöttség, őszinte aggodalom és felajánlkozás
Részint egyfajta sértődöttség, részint őszinte aggodalom és egyben felajánlkozás motiválhatta Pilhál György publicistát a Magyar Nemzetben megjelent véleménycikkének megírásakor – véli Horn Gábor, a Republicon Intézet vezetője, aki egyébként nem lenne meglepődve azon, ha reakcióként akár Orbán Viktor, akár valamely embere hamarosan egy interjúban reflektálna az írásra, s elismerné, hogy jobban oda kellene figyelni a „népre”.
„...mindjárt az első kétharmad után, máról holnapra elfelejtették a polgári köröket. Már nem volt kíváncsi rájuk a politika. Kinőtte őket. Levetette, mint egy megunt ruhát. A polgár – a lelkes, csupa szív aktivista – megtette a kötelességét. A polgár mehet… Vele együtt, ahogyan Bencsik Gábor is írja, szép lassan ’eltűnt az emberi hang’… Most látni csak, milyen kár” – írta a kormánylap Magyar Nemzetben megjelent publicisztikájában Pilhál György.
Idézve saját régi írásából, egy másik Orbán-hű újságíró, Bencsik Gábor véleményére is visszaemlékezett: „Sokan haragszanak a kormányra...a polgárokkal való együttműködés módja az, ami sokakat idegesít. Eltűnt az emberi hang, a tévedéseket őszintén bevalló, az eredményeket bemutató, a másféle véleményre is kíváncsi, párbeszédre hajlandó magatartás, helyette agytrösztökben kimunkált, közvélemény-kutatásokon megmért üzenetek vannak, meg izomból politizálás”.
Nagy jelentőséget nem kell tulajdonítani annak, hogy ilyen írás jelent meg, még ha a Magyar Nemzetben is – szögezte le megkeresésünkre Horn Gábor. Mint kifejtette: a Fidesz gépezete is keresi az önkormányzati választások számukra viszonylagosan rossz szereplésének az okait. A Pilhál-féle véleménycikknek és annak, hogy a Magyar Nemzetben megjelent, és nem vonták vissza (megj.: a Borkai-ügyben volt ilyenre is példa) van üzenetértéke, mégpedig a „hívő tagozatosok” irányában – tette hozzá Horn, aki szerint nagyon is elképzelhető, hogy Orbán a Magyar Nemzet hasábjain választ fog erre adni, beismerve, hogy jobban oda kell figyelni ezekre a körökre. Vélhetően eljutottak ugyanis odáig, hogy a kialakult helyzetet kielemezve felismerjék a saját tábor összetartásának a fontosságát.
Pilhál írása – miként korábban Bencsik Gáboré – őszinte, véli Horn, aki szerint „ezek a – nem a koruk alapján – öregek sértődöttek, úgy érzik, hogy Bástya elvtárs már meg sem kérdezi őket”. A sértődöttség a mellőzöttség miatt egy oka lehetett a cikk megszületésének, a másik pedig az őszinte aggodalom, „ezek az emberek élő lelkiismeretként működnek és a nép hangjának gondolják magukat”.
Pedig nem a Pilhál-féle cikkben leírtak okozták a Fidesz relatív rossz szereplését az önkormányzati választáson – jelentette ki Horn Gábor. Kifejtette, hogy immáron ténylegesen kettészakadt az ország, amelynek a nem-Fideszes fele kilenc év bukdácsolás után megtanulta, ha nem működik együtt, akkor nem tud változtatni. A választók kimutatták, hogy, ha a pártok összefognak és közös jelöltet állítanak, akkor készek elmenni szavazni, mert elegük van a Fideszből és rendszeréből.
Az elemző szerint létrejött tehát egy ellenzéki tömb, az persze kérdés, hogy ezt mennyire értették meg a politikusok, s mennyire hajlandók felülemelkedve kitartani az elkövetkező években. Emellett az ellenzék elvégezte a munkát – megjelentek az aktivistái, működött a door-to-door kampány, stb. –, miközben a Fidesz „ellazsálta” a kampányt.
