Sok ügyünk között nem érünk rá törődni a Coviddal

A Reuters jelentése alapján, a magyar sajtó – a többi között a Magyar Narancs – is beszámolt arról, hogy a WHO európai vezetője sürgette a koronavírus elleni oltási program felgyorsítását és a maszkviselés visszaállítását. Hans Kluge szerint az Omikron-variáns annyira gyorsan terjed, hogy muszáj valahogyan lassítani a járvány terjedését, különben ősszel és télen újra túlterhelődhetnek az egészségügyi rendszerek. „Nem hiszem, hogy a társadalom készen áll a lezárások elrendelésére”, ezért érdemes a maszkviselést, a folyamatos szellőztetést és az emlékeztető oltásokat választani – érvelt Kluge. Hozzátette ugyan, hogy a közelében sincs a halálozási mutató annak, amit a járvány második és harmadik hullámában, a tömeges oltások előtt láttunk, de még így is nagyjából háromezer európai hal meg hetente a Covid miatt, és minden járványügyi mutató emelkedik Európában. 

Ami konkrétan Magyarországot illeti, a hivatalos kormányzati koronavírus-portál legfrissebb – szerdán közzétett –  beszámolójából tudható, hogy a megelőző héten 10 255 új fertőzöttet regisztráltak, elhunyt 40 Covid-beteg, kórházban 866 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 17-en vannak lélegeztetőgépen. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) pedig a napokban arról adott hírt, hogy országos átlagban tovább emelkedik a szennyvízben a koronavírus koncentrációja. A vizsgált mintavételi helyek többségében – 22-ből 17-ben – emelkedés figyelhető meg, a többin stagnál a szennyvízben a koronavírus örökítőanyagának szaporodása.

Közben figyelmeztetésként is felfogható nyilatkozatot adott az M1 aktuális csatorna minapi adásában a budapesti Honvédkórház főigazgatója, aki arról beszélt, hogy az utóbbi időben partnereiket is arra kérik, nyissanak új ágyakat a járvány erősödése miatt, habár „nem százas nagyságrendben egyelőre, hanem húszat-tizenötöt naponta”. Wikonkál Norbert Miklós szokatlannak mondta, hogy a járvány nyáron sem nyugszik, s az is újdonság, hogy a gyerekek sokkal erősebb tünetekkel esnek át a betegségen. A WHO európai regionális igazgatójához hasonlóan, ő is azt üzente, hogy az oltás felvétele és az önkéntes maszkhordás továbbra is nagyon jó döntés. 

Indokolt-e a WHO vészjelzése a Covid ügyében? És itthon? Kökény Mihályt kérdeztük.

A korábbi egészségügyi miniszter nem tartja vészjelzésnek Hans Kluge figyelmeztetését. Mint rámutatott, sok szakértő mondja immár hetek óta, hogy az oltáson túl az egyéni védekezésben is vissza kellene térni a mindenki által jól ismert korábbi szabályokhoz, ám sajnos ez nem történik meg. Mint kifejtette: akkor lenne vészjelzés, ha például szükség volna lezárásokra, vagy más hasonlóan drasztikus lépésekre, de erről egyelőre nincs szó. 

Ugyanakkor arra figyelmeztetett, nem lehet nem oda figyelni arra, amit  Kluge mondott, hiszen ő 900 millió ember által lakott 53 országra lát rá (nem csak az európai országok, hanem a volt szovjet utódállamok és Izrael is a WHO regionális igazgatóságához tartozik). S az onnan begyűjtött adatok azt mutatják: az elmúlt hat hétben nagyon jelentősen – a háromszorosára – emelkedett az új Covid-fertőzések, jellemzően az Omikron alvariánsokhoz tartozó Ba2 és Bs5 mutánsok, illetve vírusvariánsok okozta megbetegedések száma. Azaz ebben a régióban, amely durván 900 millió ember lakóhelye, minden héten csaknem 3 millió új esetet jelentenek, s napjainkban az egész világon jelentett esetek majdnem fele az európai régiókból származik. „Sajnálatosan Európa gócpont lesz, a figyelmeztetések pedig teljesen megalapozottak” – szögezte le Kökény Mihály. 

Némi bontásban a helyzet a következő: Nyugat-Európában jelentősen nőtt az elmúlt hetekben a fertőzések száma, Kelet-Közép-Európában inkább az elmúlt egy hét-tíz napban tapasztalható ez a folyamat. Magyarországon pedig egy hónap alatt mintegy ötszörösére emelkedett az újonnan regisztrált koronavírus-esetek száma (június 22-én 1961, most, a szerdai jelentésben 10 255 új fertőzöttet jelentettek), és ugrásszerűen nő a kórházban kezeltek száma is, három hete mintegy kétszázan, most már legalább 900-an szorulnak arra. Nem véletlenül hallani időnként olyan kórházigazgatói nyilatkozatokat, hogy újabb és újabb ágyakat kell elkülöníteni – mutatott rá a volt egészségügyi miniszter. 

„Nem lehet azt mondani, hogy nincs itt a hatodik hullám, még ha ma Magyarországon az adathiány és az érdektelenség miatt nem tudni, hogy milyen súlyos a helyzet” – hívta fel a figyelmet a szakember. Merthogy – folytatta – továbbra is titok, hogy hivatalosan hány tesztet csinálnak, s megbecsülni is lehetetlen a ténylegesen elvégzett tesztek számát. Sokan még arra sem veszik a fáradtságot, hogy beszerezzenek, és saját maguk végezzenek otthon tesztet, s ha mégis, és az eredmény pozitív, ki tudja, otthon marad-e önkéntes karanténban a fertőzött, illetve, ha kimegy emberek közé, felveszi-e egyáltalán a maszkot. „Ha a külföldi vizsgálatokat és arányokat vesszük alapul, akkor szerintem nálunk nem tízezer az új heti fertőzött, az új, többségben enyhe tünetesek száma hetente feltehetően a százezret is meghaladhatja” – szögezte le Kökény Mihály. Úgy látja, hogy sok köztük a fiatal, bár ismét vannak idősek, s ugyan nem általános, de azért előfordul komoly szövődmény kialakulása is a fertőzöttek körében.

„Egyfajta nemtörődömség, vírus intolerancia alakult ki, egy ’elegem van belőle’ érzés” – osztotta meg a tapasztalatait a szakember. Ám hihetetlenül veszélyes ez a hárító magatartás, főleg, hogy az esetek zömében a Covid-fertőzés összekeverhető a nyári náthával. Mint rámutatott: igazán ez a veszélyes, emiatt kell a szakértőknek folyamatosan figyelmeztetni az embereket arra, hogy a járvány itt van közöttünk. De szomorúan kénytelen konstatálni, hogy a tiszti főorvos maga is csak időnként szólal meg, s akkor is csak nagyon erőtlenül, miközben sok szakértő igen visszafogottan nyilatkozik. „Nem érünk rá, van itt rezsiemeléstől kezdve a katáig annyi ügyünk, a koronával nem törődünk” – ezt a hozzáállást tapasztalja Kökény Mihály. Mint figyelmeztetett: „ennek akár kemény következményei lehetnek, bár ez nem biztos, az viszont igen: nem nyugodhatunk meg”.