Soros György személyes döntése volt a Budapestnek juttatott egymillió eurós támogatás
Annak ellenére, hogy már nem vesz részt aktívan a Nyílt Táradalom Alapítvány munkájában, s annak ellenére, amit a magyar kormány művelt a személyével az elmúlt években, Soros György nem felejtette el sem a világégéseket, sem a válsághelyzeteket, amik a szülővárosát sújtották. Rendhagyó és személyes döntése volt, hogy az új vezetésű Budapestet egymillió euróval segítse a járványveszély idején – nyilatkozta a Hírklikknek az alapítvány szóvivője, Csontos Csaba, akit Berlinben értünk utol.
Próbáltam hívni az interneten még elérhető weboldaluk telefonszámát is, de néma. Teljesen felszámoltak minden hazai tevékenységet, elérhetőséget, infrastruktúrát?
Budapesten nincs már irodánk. Bezártuk a nemzetközi irodánkat, ami 174 emberrel a világon a második legnagyobb helyszínünkként működött – ezt 2018. augusztus 28-án teljes egészében felszámoltuk. Ebből 70-80 ember, aki vállalta, velünk maradt itt, Berlinben, a mai napig. A CEU pedig Bécsben folytatta tovább az érdemi tevékenységét.
Mindez mennyiben csökkenti az alapítvány magyarországi civilszervezetekhez eljutó támogatásainak mértékét?
Amikor eljöttünk, átlagosan évi 4,5 millió dollárnyi összeggel segítettük a független magyarországi civilszervezetek működését. Tavaly ez félmillióval növekedett, idén pedig eddig az egymillió eurós összeggel. Tehát csökkenésről szó sincs, éppen ellenkezőleg.
Az elmúlt évek lejárató kampányait tekintve, indokoltnak tűnik a kérdés, hogy miért érezték úgy, Budapest megérdemel egymillió eurós segítséget a járványveszély megfékezését segítendő? Meghatározta-e Soros György a támogatás pontos okát, célját, felhasználásának módját?
A járvány kialakulásával, egy olyan sajnálatos és váratlan globális vészhelyzet alakult ki, amelyben azt mérlegeltük, hogy miben s miként tudunk minél több segítséget nyújtani az érintett országoknak. Ennek kapcsán került szóba a budapesti támogatás módja és mértéke, amiről a döntés Soros György önálló elképzelése volt.
89 évesen még személyes jelenlétével is meghatározza az alapítvány működését?
Éppen ellenkezőleg – bár a kuratórium elnökségének ő a vezetője, de az operatív munkában már nem vesz részt, ezért is rendhagyó és jelentős a Budapest számára meghatározott támogatás, ami a személyes és feltehetően érzelmektől sem mentes döntésének köszönhető, amivel ő a fővárosának akart segíteni.
Ez utóbbin a negatív vagy a pozitív érzelmeket értsük?
Inkább az emberek gyermekkorhoz kötődő meghatározó érzelmeit. 89 éves korban már erősen meghatározó a gyerekkor s annak környezete. Ez Soros Györgynek Budapestet jelenti. Ne felejtsük el, hogy 1985-ben ott hozta létre az első alapítványát, amivel jelentősen hozzájárult a rendszerváltás történetéhez.
Nem felejtette el azt sem, hogy milyen nehéz időszakot élt meg gyerekként Budapesten, akár a gazdasági világválságra, akár a háború borzalmaira vagy az ’56-os eseményekre gondolunk. Magyarországot pedig nem abból a szempontból ítéli meg, hogy őt milyen sérelmek érték az elmúlt időszakban – szellemileg és érzelmileg is erősen kötődik az országhoz.
Meghatározta-e Soros György a támogatás pontos okát, célját, felhasználásának módját?
Nincsenek megkötések az összeg felhasználását illetően, a budapesti adományról a főpolgármester és az önkormányzatok dönthetnek – saját belátásuk szerint.
Arról tudhatunk-e bármit, hogy más országoknak tett, tettek-e hasonló támogató gesztust az alapítvány segítségével?
Soros úr mindig segítette a katasztrófa sújtotta területek talpraállását, amint történt ez a kolontári katasztrófa esetében. Akkor szintén gyorssegélyként adott egymillió dollárt. A legnagyobb ilyen jellegű támogatást, 50 millió dollárt, a szétlőtt Szarajevó kapta a háború utáni időszakban, de nem étl semmilyen megkötéssel a felhasználók személyét és szándékát illetően. Bízik bennük. Európában most a budapestihez hasonló szándékkal juttatunk hasonló mértékű támogatást Milánónak, de több országban, városban is segítünk különböző összegekkel a járvány következtében sérülő társadalmi rétegek, csoportok élethelyzetén. De nincs ebben semmi meglepő, hiszen jelentős számú ismert, jómódú ember segít szerte a világon a lehetőségeihez mérten – mindez egy teljesen magától értetődő dolog, erre inspirálnánk másokat is, akiknek lehetőségük van rá.
Engedjen meg egy személyes kérdést, ha már ilyen távolságból beszélünk egymással – Berlin is kiürült?
Berlin „üres üzemmódban” működik – mi már három hete dolgozunk home-office-ban, az iskolák bezártak három hete, két ember csak akkor találkozhat, ha családtagként teszik, a csoportosulásokat nem engedélyezik – mindezt szigorúan ellenőrzik és be is tartatják. A partiélet teljesen leállt a városban, minden bezárt, túlélési üzemmód van, de mindezt nagyon normálisan és fegyelmezetten veszik az emberek. Ami a legfontosabb, hogy a politika is felnőttként kezeli az embereket, úgy is kommunikálnak – Merkel kancellártól kezdve, bármilyen jelentősebb politikusig bezárólag. Én úgy érzékelem, hogy a németek már a következő lépésekre koncentrálnak. A járvánnyal szembeni védekezést kialakították, ezt működtetik, vannak eredményei s a jövőre vonatkozóan, egyre inkább az újraindulás keresése a jellemző. A nagy kérdés, hogy a társadalom és a gazdaság mennyire lesz ebben partner, de valószínűleg ezzel sem lesz gond, mert még a németeket is meglepi, hogy a kormány milyen jelentős mértékben és nagyvonalúan kezeli a helyreállításokhoz szükséges pénzforrásokat. Azt pedig látni kell, hogy Európa talpra állása Németország mielőbbi talpra állásától igen nagymértékben függ.
