Stumpf belengette a Műegyetem alapítványi átszervezését is

Ismét interjút adott a Magyar Nemzetnek Stumpf István, a felsőoktatási intézmények alapítványosításának koordinálásáért felelős kormánybiztos, korábbi alkotmánybíró és kancelláriaminiszter. Szót ejtett arról, hogy milyennek látja az alapítványi modell viszonyát a két nagy, még állami fenntartásban lévő állami egyetemmel, de beszélt arról is, hogy mi alapján kerültek miniszterek és államtitkárok a kurátori székekbe – írja a beszélgetést szemléző Mérce.

A még állami fenntartásban lévő egyetemekről Stumpf úgy nyilatkozott, hogy habár az ELTE a „mamut kiterjedésével nem olyan egyszerűen alakítható át”, a Műegyetem részére viszont az alapítványi modell „sokkal adekvátabb”, mint néhány tudományegyetem számára, de „majd eldöntik, akarnak-e a jövőben csatlakozni”.

„Már a kinevezésemkor azt szorgalmaztam Orbán Viktor kormányfőnél és Palkovics László miniszternél, hogy csak azok jöjjenek, ahol egyértelműen erről dönt a szenátus” – mondta Stumpf.

Ezzel kapcsolatban egy másik kérdésre adott válaszában a kormánybiztos arra is kitért, a jövőben is – ahogyan Pécsett és Szegeden – a szenátusok szavazatához kötik majd a modellváltás folyamatának megkezdését.  A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stumpf szerint valószínűleg hosszú távon is marad állami fenntartású, „hiszen jórészt közszolgákat képez”. Hogy mi lesz a művészeti egyetemekkel, arra a volt alkotmánybíró annyit mondott: „azt meglátjuk”.

Arra a kérdésre, hogy az új szisztémában nem csorbulnak-e az egyetemek jelenlegi vezetésének jogai, Stumpf azt válaszolta, „A stratégiai döntéshozó a kuratórium lesz. A szenátus, vagyis az eddigi vezérkar pedig képviseli az egyetemi autonómiát, és minden ellenzéki híresztelés ellenére, továbbra is fontos szerepe lesz az államnak az irányításban, a szabályozásban, az ellenőrzésben.”

A kormánybiztos beszélt arról is, hogy azért kétharmados törvények formájában fogadták el a múlt héten az egyetemek modellváltását, mert „Ha minden kormányváltásnál összevissza lehetne rángatni az egészségügyet, benne a klinikák kapacitását vagy az egyetemek szerkezetét, akkor ott állnánk, ahol a part szakad. Nem lehetne hosszú távra tervezni, az intézmények nem tudnának 15-20 éves szerződések keretében gondolkodni.” Stumpf szerint „heroikus munkát” végeztek a kormánypárti politikusok a több mint egy tucat törvény előkészítésével.

A kormánybiztos azt ígéri az interjúban, hogy szeptember elsejétől, valamint január elsejétől most már tényleg érkezik az oktatók számlájára egy kétlépcsős, 15-15 százalékos béremelés. Kérdésre válaszolva, szót ejtett arról is, hogy mi alapján választották ki a kuratóriumi tagokat.

„Februárban minden rektornak levelet írtam, hogy tegyenek javaslatot a kuratóriumi tagok személyére. Felkértem az Akadémia elnökét is, hogy tegyen javaslatot a tudományegyetemek kuratóriumának akadémikus tagjaira. A kormány ezeket a véleményeket figyelembe vette. Az üzleti szféra szereplői, politikában érdekelt emberek, az Akadémia meghatározó tudósai, egyetemi vezetők, helyi-lokális környezethez kötődő vállalkozók mind reprezentálva vannak" – mondta a kormánybiztos a kurátorok személyével kapcsolatban.