Számít rá a budapesti BLM-szobor alkotója, hogy ledöntik a művét
Két hétre tervezik felállítani a Black Lives Matter (BLM) mozgalom installációját Budapesten, és bár Szalay Péter szivárvány színezésű térplasztikája csak egy méter magas, a nemzetközi sajtó szintjét elérte a mű kihelyezésének ügye. A Guardian számol be arról, hogy Orbán Viktor pártjában felháborodást keltett az ideiglenes installáció terve. Az ellenzők már most a szobor ledöntésével fenyegetőznek. Az Euronews interjút készített az alkotóval.
Az előzmények
A főváros IX. kerülete nemrég pályázatot hirdetett köztéri installációk tavaszi felállítására. A nyilvános művészeti tendert követően, hét alkotás bemutatását tervezik különböző helyszíneken, de csak Szalay Péter műve került a híradásokba.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter egy decemberi kormányzati tájékoztatón a ferencvárosi szobor ügyében úgy fogalmazott, hogy a Black Lives Matter az Egyesült Államokban alapvetően egy rasszista mozgalom, amely nem ismeri el egyenjogúaknak a színesbőrűeket és a nem színesbőrűeket, ami minden normális, a 20. század mércéit elfogadó emberi jogi gondolkodással ellentétes. Ezért nem az a rasszista, aki a BLM-mozgalomnak állítandó szobrot ellenzi, hanem az, aki szobrot állít – hangsúlyozta a miniszter.
A IX. kerület polgármestere, Baranyi Krisztina szerint viszont fontos az installáció felállítása Budapesten, mert a rasszizmus és a rendőri brutalitás elleni BLM-célok ugyanolyan relevánsak Magyarországon, mint bárhol másutt. Baranyi Krisztina példaként említette az Orbán-kormány migránsok és menekültek elleni „könyörtelen kampányát”, valamint a magyarországi romák szisztematikus diszkriminációját.
Mit szól a művész a szobordöntéshez?
A kormánypárti médiában megszólalók azzal fenyegetőznek, hogy ledöntik Szalay Péter alkotását, ha Ferencváros vezetése felállítja a szobrot. A művész kedden nyilatkozott az Euronewsnak:
– Mit szól hozzá, hogy belpolitikai ügy lett a BLM-installációjának tervéből?
– Nem lepődtem meg rajta, számítottam rá, hogy ez fog történni. Az én szempontomból ez jó, mert a sajtó ezáltal élénkebben foglalkozik a témával, a művel és áttételesen a képzőművészettel is.
– Hogyan született a mű, mi inspirálta a szivárvány színű Szabadság-szobrot?
– Már fél évvel korábban elkészítettem kisebb méretben a New York-i Szabadság-szobor parafrázisát, és kapóra jött ez a pályázat, hogy nagyobb méretben is megszülethessen. Mivel 3D-nyomtatással készül a végleges installáció is, a különböző színek különböző printelési szakaszokat jelentenek majd, kialakítva a mű jelentésének rétegeit is, igazodva a Black Lives Matter néven emlegetett mozgalom témájához.
– Új művészeti ág születik a szobrászaton belül?
– Az utóbbi egy évben elkezdtem foglalkozni ezzel a virtuális jellegű szobrászattal, amikor számítógépes szoftverekkel formáljuk az anyagot. A végleges művet ilyenkor rendszerint több 3D-állományból rakjuk össze, hogy minden forma megjeleníthető legyen.
– A budapesti Szabadság-szobor kapcsán is ismerhetjük az Ön nevét.
– A budapesti Szabadság-szobros téma a mostani installációm előképe volt. Tavasszal, a koronavírus-járvány első hulláma idején csináltam egy mémet a Greenpeace akciójából kiindulva. A környezetvédők követelését, a „Tiszta levegőt!” szlogent írtam át arra, hogy „Maradj otthon!”. A Szabadság-szobor jelentése és a kijárás korlátozása már önmagában nagy kontraszt, erre jött rá, hogy a Greenpeace által átformált üzeneten csavartam egy újabb fordulatot, eljutva egy másik szoborig.
– Még fel sem állították az új installációját, a BLM-térplasztikát, már most a ledöntésével fenyegetőznek az ellenzők. Aggódik emiatt?
– Nem baj, igazából számítok rá, hogy baltával verik szét. Én hőre lágyuló műanyagból nyomtatok darabokat, amikor készítem, aztán azokat összelegózom, és a szobor felállítása után várom majd, hogy mi fog történni. Ha megrongálják, akkor a sérült darab utólag is pótolható. De ennél érdekesebb, hogy az is dokumentálható, ahogy ezt az installációt esetleg ledöntik, szétverik. Remélem, lesz ott térfigyelő kamera, aminek a felvétele használható, de lehet, hogy érdemes előre gondoskodni arról, hogy legyen megfelelő minőségű képrögzítés. A szobor ledöntéséről készülő felvétel a mű mellé kerülne, utóéletet adva az installációnak.
– Egyáltalán nem zavarja tehát, ha szétverik?
– Nekem azzal nincs bajom, ha szétverik a szobrot, igazából az a furcsa, hogy már azelőtt ezzel fenyegetőznek, hogy látták volna a kész művet. Az USA-ban a mozgalom részeként elkezdtek szobrokat ledönteni, itt pedig egy szobrot inspirál a téma. Fontos megemlíteni, hogy az alkotás mind a két narratívát hordozza, tehát nem egyértelműen egy BLM-propaganda szobor. Úgy értelmezhető, hogy megjeleníti mindazt, ami felforgatta az Egyesült Államokat.
