Szanyi: ez nem pártsztori, ez nemzeti érdek

Szanyi az úgynevezett okosfalu program köré szervezett konferencián kijelentette, hogy az általa felkarolt európai kezdeményezésbe a vidék sorsát szavak szintjén nagy becsben tartó Orbán-kormány mindeddig nem állt bele, pedig ahogy fogalmazott, „ez nem pártsztori, ez világnézettől függetlenül minden európai nemzet érdeke”.

A fideszes „modern falvak” programmal szemben, ami igazából egy választási ajándékozás, az okosfalu szolgáltatni akar a vidéki embereknek, méghozzá XXI. századi színvonalon. A program lényegében a metropoliszok és a leszakadó kistelepülések közti szakadékot próbálja áthidalni a jövőben Európában, hogy a reménytelen helyzetű való térségekből ne induljanak neki százezrével az emberek.

Szanyi arról is beszélt, hogy a legtöbb közösségi forrás csökkenni fog EU-szinten 2021 után, ám az agráriumra fordított forráskeret bővülni fog, ami hazánk száméra kulcsfontosságú. Az okosfalu projektre rátérve például a falusi angyal hálózat létrejöttét emelte ki. Ezek olyan természetes vagy jogi személyek lesznek a tervek szerint, akik tanácsaikkal segítik a falusi társulások alkalmazottjait.

Ez után a meghívott kistelepülési polgármesterek mondtak el a véleményüket és tapasztalataikat.

Vécsi István, az 1800 lelkes borsodi polgármesterének figyelmét az fordította az okosfalu program felé, hogy elmondása szerint a Belügyminisztériumban van egy lista, amin ha egy település, mint például az általa vezetett Ricse nincs rajta, nem, vagy csak alig kaphat kormányzati közvetítéssel érkező uniós pályázati pénzt. Ezért lenne fontos, hogy európai szintű megoldások jöjjenek létre a forrásbevonásra és szakmai segítségnyújtásra, például az infrastrukturális beruházások kapcsán – mondta.

Halmi József a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Győrtelek vezetője számára minden európai kezdeményezés, így az okosfalu projekt is arról kell szóljon, hogy a falvak elnéptelenedése megálljon. Náluk a faluban például olyan idősek élnek akik adományruhával és műanyagpalackkal fűtenek télen. Úgy látja, az unió önmagában, az adott ország kormánya nélkül nem sokat tud kezdeni ezzel. Ha a kormány ebbe nem áll bele, és nem lesznek közvetlen források a szegénység felszámolására, nem lesz semmi a magyar falvakból – foglalható össze a mondanivalója.

Szociáldemokrataként Halmi József ennek ellenére fontosnak tartja, hogy tegyenek le olyan programokat, amelyek ezeket a folyamatokat képesek lesznek megállítani egyszer. „Alternatívát kell adni a falvaknak” – mondja, mert már nem a munkahelykérdés a fő, hanem hogy mennyit fizet, hiszen az emberek tömegével a magasabb fizetésért mennek el élni olyan helyekre, ahol a bérükből tisztességesen meg is tudnak élni. Ezen kell elsősorban változtatni szerinte.

Szabó József, a Vas megyei Répcelak kisvárosából érkező polgármestere szerint a településvezetők legfontosabb dolga ma az, hogy felkészítsék a rájuk bízott közösségeket a XXI. századra. Ehhez meg kell találni a közös pontokat, bárhol is legyenek. Náluk például egész más problémák vannak, mint az ország keleti felén: összesen 20 bűncselekmény történt tavaly, a legdurvább az volt, amikor két biciklit loptak el egyszerre, de volt olyan, hogy két eldobott papír zsebkendő miatt reklamáltak a helyi polgármesteri hivatalban.

Ezzel együtt nekik is vannak problémáik, ők is fejlődni akarnak, csak az ország nyugati részén másfajta úton járnak.  Az élhetőség legyen a fókuszban: mire van szükségük az embereknek? A nyugdíjasoknak a temető megközelítése a fontos, ehhez jól járható járdák kellenek. A fiatalok sportolási és szórakozási lehetőségeket várnak. A gyerekvállalást tervező szülők pedig jó színvonalú óvodát, iskolát, bölcsődét. Szolgáltatni kell ezeknek az embereknek, méghozzá XXI. századi színvonalon – hangoztatta.

Rozlozsnik Jánosné, Rudolftelep polgármesterasszonya az általa vezetett borsodi bányászfalu nehéz sorsát emelte ki: a kazincbarcikai járáshoz tartozó 270 fős településen szinte kizárólag közfoglalkoztatás keretében tudnak dolgozni az emberek, mióta a bánya bezárt. Ezért amire elsősorban szükségük lenne, hogy a közmunkaprogram folytatódjon – fejtette ki, mert nem tudja, mi lenne azokkal a szegény emberekkel, akik most még meg tudnak valahogy élni az állami foglalkoztatásból.

Nem panaszkodik, van óvoda iskola, orvos, posta, még egy csillagvizsgálót is sikerült telepíteni a falu központjába. Van néhány budapesti cég is, akik a telephelyüket náluk tartják fent, ebből némi kis iparűzési adóbevételük is csorog. Életmentő források ezek ott, ahol sokan nem tudnak mosni, vasalni sem, ezért inkább elégetik a ruháikat, hogy legalább fűtésük legyen a télen. „Nagyon távol vagyunk mi Európától - mondja keserűen, hozzátéve: minden kezdeményezést szívesen fogadnak, ami egy kis reménysugarat jelent a településen élőknek.