Szent-Iványi István: Orbán Anita külpolitikája már az első héten éles fordulatot jelez
Már az első napokban látványosan megváltozott a magyar külpolitika hangja Szent-Iványi István szerint. A külpolitikai szakértő a KlikkTV Mélyvíz című műsorában arról beszélt: Orbán Anita külügyminiszter fellépése az orosz nagykövet bekéretésével, az ukrán kapcsolatok rendezésének szándékával és a lengyel nyitással olyan irányváltást mutat, amely szerinte élesen különbözik Szijjártó Péter korábbi külügyminiszterségétől.
Szent-Iványi István szerint „nem lehet egy lapon említeni” Szijjártó Péter tizenkét éves külügyminiszterségét és azt, amit Orbán Anita már az első hivatali napjaiban képviselni kezdett. A külpolitikai szakértő a KlikkTV-ben azt mondta: az új külügyminiszter egyik első, szimbolikus jelentőségű lépése az volt, hogy bekérette az orosz nagykövetet a Kárpátalját is érintő orosz támadások miatt.
A szakértő szerint ez azért fontos különbség, mert korábban, amikor Munkácsot vagy más kárpátaljai, magyarok által is lakott területeket ért orosz támadás, a magyar kormány nem reagált kellő határozottsággal. Mint fogalmazott, nem az a különbség, hogy korábban ne lettek volna ilyen támadások, hanem az, hogy „nem volt magyar kormányzati reakció”. Orbán Anita fellépését ezzel szemben úgy értékelte, hogy az megfelelt annak, ahogyan egy szuverén országnak ilyen helyzetben viselkednie kell. Az orosz nagykövet bekéretéséről és a kárpátaljai támadások miatti magyar tiltakozásról több hazai és nemzetközi beszámoló is hírt adott.
Szent-Iványi külön kiemelte, hogy Orbán Anita magyarázatot kért arra is, mikor kívánja Oroszország befejezni az Ukrajna elleni agressziót. Szerinte ez gyökeres változás a korábbi kormányzati kommunikációhoz képest, amely sokszor címzett nélkül beszélt békéről, miközben nem nevezte meg egyértelműen az agresszort. A szakértő úgy látja, az új külpolitikai irányban már világosan megjelenik az a tétel, hogy van egy agresszor és van egy megtámadott ország.
A beszélgetésben szóba került a magyar–ukrán viszony is. Szent-Iványi szerint a magyar érdekek alapvető tartalma nem feltétlenül változott: az új kormány sem támogatja Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását, és továbbra is kiemelt ügyként kezeli a kárpátaljai magyar kisebbségi jogok rendezését. A különbség szerinte abban van, hogyan próbálja elérni Magyarország ezeket a célokat. A korábbi vétópolitikát és nyomásgyakorlást eredménytelennek nevezte, mert szerinte az nem javította, hanem rontotta az Ukrajnában élő magyarok helyzetét.
A külpolitikai szakértő úgy fogalmazott: az ottani magyarok számára létfontosságú, hogy a két ország viszonya rendeződjön, mert a feszült magyar–ukrán kapcsolatok következményei rajtuk csapódtak le. Szerinte a tárgyalásos, kompromisszumkereső út nagyobb esélyt ad arra, hogy a kisebbségi jogok ügyében valódi előrelépés történjen.
A műsorban hangsúlyosan előkerült Magyar Péter és Orbán Anita lengyelországi útja is. Szent-Iványi szerint ez a látogatás szintén jelképes külpolitikai fordulat, mert a magyar–lengyel kapcsolatok az orosz–ukrán háború kezdete óta jelentősen megromlottak. A Reuters és az AP beszámolója szerint Magyar Péter első hivatalos külföldi útja Lengyelországba vezetett, ahol a magyar kormány az uniós kapcsolatok helyreállítását és a regionális együttműködés újranyitását is jelezni kívánta.
Szent-Iványi szerint a látogatás egyik üzenete az, hogy Magyarország helyre akarja állítani a történelmi magyar–lengyel kapcsolatokat. Úgy látja, a lengyel nyitás, a Brüsszellel megkezdett tárgyalások és az ukrán féllel tervezett szakértői egyeztetések mind ugyanabba az irányba mutatnak: az új kormány vissza akarja vezetni Magyarországot az európai főáramba.
A szakértő az orosz kapcsolatok kapcsán azt mondta: szerinte Moszkvát nem érhette teljesen váratlanul az irányváltás. Úgy fogalmazott, az orosz vezetés valószínűleg számított arra, hogy Magyar Péter kormánya közelebb kerül az európai külpolitikai fővonalhoz. Szent-Iványi szerint Oroszország számára ez érzékeny veszteség, hiszen az előző magyar kormány éveken át belső szövetségesként viselkedett az Európai Unión belül.
A volt külügyi szereplő arról is beszélt, hogy az Orbán-kormány alatt Magyarország európai megítélése rendkívül sokat romlott. Felidézte, hogy több uniós szereplő megkönnyebbüléssel fogadta, amikor a korábbi magyar vezetés már nem vett részt bizonyos tanácskozásokon. Szent-Iványi szerint Magyarországnak alapvető érdeke, hogy rendezze viszonyát az Európai Unióval, hiszen gazdaságilag és politikailag is oda tartozik.
A beszélgetés végén a Szijjártó Péterhez kötött orosz kapcsolatok és a kiszivárgott telefonbeszélgetések is szóba kerültek. Szent-Iványi szerint ezekből a leiratokból az derült ki, hogy Magyarország alárendelt szerepbe került Moszkvával szemben. Azt mondta, bizonyos esetekben akár felmerülhet az Európai Unió érdekei elleni kémkedés gyanúja is, de hozzátette: nem jogászként nyilatkozik, és az ártatlanság vélelme mindenkit megillet.
Szent-Iványi mindenesetre úgy látja, a külügyminisztérium korábbi ügyeinek még lehetnek jogi és politikai következményei. A lélegeztetőgépek, a kínai vakcinabeszerzések és más külügyi döntések szerinte komoly vizsgálatokat indokolhatnak. Mint mondta, Magyar Péter és kormánya az elszámoltatást a kampányban is kiemelt ügyként kezelte, ezért arra számít, hogy ezeknek az ügyeknek lesz folytatásuk.
