Szijjártót be kellene áldozni

Sebes György 2021. január 22. 08:32 2021. jan. 22. 08:32

Ha Orbán Viktor valóban jó viszonyra törekszik az új amerikai adminisztrációval, első lépésben le kellene váltania külügyminiszterét. Szijjártó Péter ugyanis személyében is jelképezi, hogy az utolsó pillanatig kiálltak Donald Trump és politikája mellett. Így vélekedik Szent-Iványi István volt külügyi államtitkár és nagykövet, aki azonban a Hírklikknek azt is elmondta, nem hiszi, hogy a kormányfő megteszi ezt a szimbolikus lépést. A magyar-amerikai kapcsolatok jelenlegi állásáról beszélgettünk a külpolitikai szakértővel.

– Az amerikai választás előtt, de még utána sem volt kétséges, hogy a jelenlegi magyar kormány kinek drukkol. Jelez-e valamilyen változást az a sok üdvözlet, amelyet most, az elnök beiktatása után, az új adminisztráció tagjainak küldtek? 

– Természetesen. Azt jelzi, hogy a kormány szeretné normalizálni a viszonyt, hiszen  kockázatosnak tartja, amit korábban csinált. Megpróbálja tehát jóvátenni azokat a károkat, amelyeket a kétoldalú kapcsolatokban okozott. Ez összefügg azzal, hogy aggódik, az új amerikai adminisztráció nem lesz olyan elnéző a magyarországi belső helyzettel szemben, mint a Trump-kormány. De nem is csak a belpolitikáról van szó, hiszen a külpolitikában is vannak olyan ügyek – min például a magyar-orosz kapcsolatokkal összefüggő fejlemények, vagy a keleti nyitás –, amiket most kompenzál. Ez a törekvés nemcsak azokban az üzenetekben látszik, amelyekben üdvözli Joe Bident és minisztereit. Szó nélkül jóváhagyta például azt a figyelmeztetést, amelyet az Európai Unió küldött az orosz elnöknek a Navalnij-ügyben. Korábban ilyesmiből mindig huzakodás volt, ha nem is vétózott, de azért kifejezte nemtetszését. Most nem történt ilyen. Úgy látszik, a Paks II. is húzódik, most hirtelen a kínai politikai kapcsolatokról sincs annyit szó, leszámítva persze a vakcinát, amit erősen nyom. Egyszóval egy igazodási, megfelelési kísérlet zajlik. 

– Említette, hogy a Biden-adminisztráció nem lesz annyira elnéző, mint elődje. Ez mit jelent a magyar vezetés számára?  

– Konkrétumokat ugyan egyelőre nem ismerünk, de azt tudjuk, hogy az új amerikai elnök előre jelezte: külpolitikájának egyik meghatározó eleme lesz, hogy fellépjen az illiberális és antidemokratikus tendenciákkal szemben. Már meghirdette, hogy létre akarja hozni a demokráciák közösségét, ez ügyben Washingtonban tervez még az idén egy nagy csúcstalálkozót, ahol a demokrácia megerősítéséről lesz szó. Vagyis a szövetségi rendszeren belül és kívül is határozottan ki akarnak állni a demokrácia erősítése mellett. Hogy pontosan mit és hogyan tesznek, az nyilván később derül ki, de emlékezhetünk, hogy a legutóbbi demokrata adminisztráció idején több magyar személyiséget kitiltottak Washingtonból és más módon is többször jelezték a fenntartásaikat. Ne legyenek kétségeink, ebben a tekintetben sokkal aktívabbak lesznek, mint Trumpék voltak. 

Ez biztosan nem kedvez a Magyarországon hatalmon lévőknek.

– Ezért is tartanak tőle. Aki figyeli a különböző megmondóemberek szereplését a kormányhoz közeli médiában, az érezheti a bennük lévő aggodalmat és szorongást. Már Kövér László házelnök is beszélt erről, Orbán és Szijjártó természetesen még nem. De már látszik, hogy felmérték a kockázatokat és ezeket szeretnék tompítani azzal, hogy most szinte alázatosan fogalmaznak, mint például a külügy- és külgazdasági miniszter amerikai kollégáihoz írt üdvözleteiben. Mindez éles ellentétben van mindazzal, amit a választási kampány idején mondtak. Orbán Viktor például az egész térség nevében állapította meg, hogy nekünk, közép-európaiaknak, egyértelműen Trump elnöksége lenne jó. Azt nem tudom, hogy erre a kijelentésre ki és mikor hatalmazta fel. Ugye, azt is mondta, hogy nincs B-terve és külpolitikai sikereinek titka, hogy mindig az A-terv jött be – hát ezúttal nem. Emlékezetes, hogy Szijjártó Péter pedig korrupcióval vádolta meg Biden fiát, hozzátéve, az apja meg azért avatkozott be, hogy eltussolja ezeket az ügyeit Ukrajnában. Egyúttal provokatív kérdéseket is intézett az akkor még csak elnök-jelölt politikushoz, most azonban ezekre választ fog kapni és nem feltétlenül olyanokat, amikre akkor számított. 

Ehhez képest, Szijjártó most azt írta, hogy kivételesen jónak ítéli a magyar-amerikai viszonyt. Gulyás Gergely viszont a legutóbbi Kormányinfón azt mondta, az Obama-adminisztráció rengeteg hibát követett el, de bíznak benne, hogy ezek nem ismétlődnek meg. Ez is összhangban van ezekkel a félelmekkel? 

– Mindenképpen. Az ő szemükben hiba volt, hogy Magyarországon és másutt is felléptek az antidemokratikus tendenciákkal szemben. Amit Gulyás Gergely mondott, az persze nem tekinthető nagyon taktikusnak, hiszen az Obama-adminisztráció alelnöke Joe Biden volt. Obama pont azért választotta őt maga mellé, mert – amúgy nem is alaptalanul – azzal vádolták, hogy nincs külpolitikai tapasztalata. Biden viszont évtizedeken át ezzel foglalkozott, a szenátus külügyi bizottságának tagja, egy időben elnöke is volt. Hillary Clinton külügyminiszteri időszakát leszámítva, ő irányította az amerikai külpolitikát. Ha tehát most hibát emlegetnek, az éppen neki szól. Ráadásul az új külügyminiszter, Anthony Blinken, de a politikai ügyekért felelős új államtitkár, Victoria Nuland is régi munkatársa, s természetesen az ő álláspontját képviselik. 

Ezek után meghívhatják bármikor Orbánt a Fehér Házba?

– A politikában soha ne mondd, hogy soha és lehetnek rendkívüli körülmények, de elég nagy összegben le merném fogadni, hogy a közeljövőben nem hívják őt meg. De talán ő sem erőlteti ezt a látogatást. Jelenleg az is kérdéses, hogy Szijjártó tud-e a partnerével találkozni, vagy őt is egy helyettes államtitkár szintjén fogadják. 

És tehet valamit a magyar vezetés, hogy javuljon a helyzet? 

– A magyar-amerikai viszonyt – a már említettek miatt – nagyon elrontották. Aligha lehet gyorsan és tökéletesen megjavítani. Ha Orbán mégis erre törekedne, az első helyes lépés az lenne, ha leváltaná a külügyminiszterét. Nem is csak a Bidenről szóló nyilatkozata miatt, ami önmagában is akadálya lehet annak, hogy konszolidálódjon a viszony. Szijjártó azonban egyfajta jelképe a keleti nyitási politikának, de jelképe az Ukrajnával fennálló feszültségnek is. Márpedig a magyar-ukrán viszony ugyancsak ráégett erre a kormányra. Biden maga legalább hétszer járt Ukrajnában, nagyon elkötelezett az ukrán függetlenség és az ottani orosz befolyás csökkentése mellett. Egész adminisztrációjával együtt felelősséget érez Ukrajnáért. Emiatt erősödni fog a nyomás a magyar kormányra, hogy rendezze a kapcsolatait a szomszédos országgal. Ha Orbán látványosan jelezni akarja, hogy változtatni kíván az eddigi politikán, önmagát nyilván nem áldozza be, de Szijjártóval megteheti. Vannak még a Fidesz külpolitikusai között igazi atlantisták, mint például Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságnak elnöke, vagy Szemerkényi Réka volt washingtoni nagykövet. Ők felválthatnák Szijjártót. Velük könnyebben menne a kárenyhítés, mint a jelenlegi külügyminiszterrel, aki teljesen hiteltelenné vált Washingtonban.

Mekkora esélyt ad erre a váltásra?

– Semekkorát, mert Orbánnak az a fontos, hogy akarat nélküli kiszolgálók vegyék körül. Szijjártó pont ilyen, egy koncepció nélküli végrehajtó. Ha tehát valóban javítani akar a viszonyon, ezt meg kellene tennie, noha nincs esély rá, hogy meg is teszi. 

Az nyilvánvaló, hogy Budapest számára fontos a jó kapcsolat Washingtonnal. De fordítva is így van?

– Természetesen nem. Az Egyesült Államok számára Magyarország nem meghatározó partner. Sosem is volt, tehát nem csak az Orbán-kormány idején van így. Egy világhatalomról beszélünk, amelynek rengeteg fontos partnere, emellett sok vetélytársa van, Magyarország pedig csak egy kis pont. Miután azonban a magyar kormány rendkívüli módon elkötelezte magát Trump mellett, ezért biztos, hogy egyfajta tüske a köröm alatt. Az új külügyminiszter, Anthony Blinken a szenátusi meghallgatásán Európáról is alig beszélt, tehát látható, Magyarország mennyire fontos, de azért ne higgyük, hogy nincs ott a radar képernyőjén.  

Lehet azt mondani, hogy Trump után az egész világ fellélegzett, hiszen végül is 74 millióan most is szavaztak rá?

– Ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Persze nem mind a 74 millióan trumpisták, de az is biztos, hogy a most hatalomra került adminisztrációval nem értenek egyet. Sok elégedetlen, frusztrált ember van köztük. Az is tény, hogy a trumpizmus, annak társadalmi gyökere tényező marad az Egyesült Államokban. Biden szerdai beiktatási beszédében is foglalkozott ezzel és ezért célja, hogy valami módon újra egyesítse a nemzetet. Most ez egy végtelenül megosztott ország. Ezt a helyzetet mi, magyarok jól ismerjük, de Amerikában soha ilyen mérvű nem volt. Ezt érzi az új elnök is, aki tudja, ha ebben nem ér el eredményt, akkor vesszőfutás lesz az elnöksége.