Tanítanék, tüntetnék, lázadnék, de hogyan?
|
2016. június 13. 17:27
2016. jún. 13. 17:27
A pedagógusok tiltakozó-sorozata az egyik legfigyelemreméltóbb civil kezdeményezés az elmúlt években, ahogy az egészségügy helyzetéért kiállókat is hasonló érdem illeti. Mégis, van némi hiányérzetünk, nem értjük, mi fog történni, mire készülnek majd a szervezők és hogy mindez mitől lesz hatásos, vagy ahogy ők fogalmaznak: "drasztikus."
A legutóbbi pedagógus-demonstráció esős volt, színes, némileg talán vidám is. A levegőben lüktetett a rock and roll, mégsem éreztük sorsdöntőnek, hogy ott vagyunk. Nem hallottunk erős beszédeket, nem értettük, mi az a drasztikus bejelentés, amit Pukliék beharangoztak, egyszerűen csak azt láttuk, hogy sok ember gyűlt össze az oktatás körülményeinek javításáért.
A probléma nem az ügyben és a célokban keresendő, hanem sokkal inkább a módszerekben. Egy átütő erejű demonstrációhoz olyan beszédek kellenek, amelyek tételmondatait hetek múlva is ismételjük. A színpadi humorhoz poénokra van szükség, azokat pedig meg kell írni, ki kell találni. Van annyi kormánykritikus művészünk, hogy találjunk közülük olyat, aki vállalja, hogy ötletekkel vagy akár személyes kiállással besegít, mégsem láttuk ennek hozadékát. A levegő még izzik, érezzük a parazsat a lábunk alatt, de ha így megyünk tovább, az eső azt is elmossa.
Mi kell ahhoz, hogy fennmaradjon tartósan is egy formáció, amely fontos problémákra hívja fel a figyelmet? Első sorban összehangoltság, szakértelem. A pedagógusok tanult emberek, de nem politikusok. Nem voltak azok, nem is biztos, hogy átfogóan ismerik azokat a lehetőségeket, amelyeket megfelelően kihasználva már sarokba szoríthatták volna az EMMI-t.
Talán érdemes lenne egy szakértői gárda bevonása a team-be. Kommunikációs szakemberekkel, művészekkel, tapasztalt rendezvényszervezőkkel, mert nem csak erős, jó ügyért harcoló aktivistának kell lenni, hanem annak is kell látszani. Ha mindez nem jön át, ha a levegőben lóg a nagy bejelentés, tartalom nélkül, akkor egy idő után elsikkad az egész. Milyen konklúziókkal jöttünk haza a tüntetésről? Mi a következő lépés? Tudjuk? Eljutott ez minden településre, minden iskolába? Annyi biztosan, hogy valami történt Budapesten, de egyéb tudással nem lettünk gazdagabbak.
Jó volna látni egy igazán profi megmozdulást, felépített, megalkuvás nélküli ultimátumokat, teljes körű sztrájkot, ha kell, mert ezt a kormány nem fogja jobb belátásra bírni a rock and roll...
A probléma nem az ügyben és a célokban keresendő, hanem sokkal inkább a módszerekben. Egy átütő erejű demonstrációhoz olyan beszédek kellenek, amelyek tételmondatait hetek múlva is ismételjük. A színpadi humorhoz poénokra van szükség, azokat pedig meg kell írni, ki kell találni. Van annyi kormánykritikus művészünk, hogy találjunk közülük olyat, aki vállalja, hogy ötletekkel vagy akár személyes kiállással besegít, mégsem láttuk ennek hozadékát. A levegő még izzik, érezzük a parazsat a lábunk alatt, de ha így megyünk tovább, az eső azt is elmossa.
Mi kell ahhoz, hogy fennmaradjon tartósan is egy formáció, amely fontos problémákra hívja fel a figyelmet? Első sorban összehangoltság, szakértelem. A pedagógusok tanult emberek, de nem politikusok. Nem voltak azok, nem is biztos, hogy átfogóan ismerik azokat a lehetőségeket, amelyeket megfelelően kihasználva már sarokba szoríthatták volna az EMMI-t.
Talán érdemes lenne egy szakértői gárda bevonása a team-be. Kommunikációs szakemberekkel, művészekkel, tapasztalt rendezvényszervezőkkel, mert nem csak erős, jó ügyért harcoló aktivistának kell lenni, hanem annak is kell látszani. Ha mindez nem jön át, ha a levegőben lóg a nagy bejelentés, tartalom nélkül, akkor egy idő után elsikkad az egész. Milyen konklúziókkal jöttünk haza a tüntetésről? Mi a következő lépés? Tudjuk? Eljutott ez minden településre, minden iskolába? Annyi biztosan, hogy valami történt Budapesten, de egyéb tudással nem lettünk gazdagabbak.
Jó volna látni egy igazán profi megmozdulást, felépített, megalkuvás nélküli ultimátumokat, teljes körű sztrájkot, ha kell, mert ezt a kormány nem fogja jobb belátásra bírni a rock and roll...
