Tarlós István öröksége
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer hat rozsdás metrókocsi. Ennyit kellett kivenni a forgalomból, mert zavarta az utazóközönséget. Sokan attól féltek ugyanis, hogy a kocsik a rozsdától bármikor széteshetnek. Magunk között szólva, volt ebben valami.
Tarlós István öröksége volt ez a hat rozsdás metrókocsi. Meg a többi is az ő lelkén szárad. Ő ment bele – még főpolgármesterként –, hogy az általa vezetett Budapest nevű magyarországi főváros felújított orosz metrókocsikat vásároljon. Mindenki tudta, hogy ez nem lesz kóser, ráadásul nagyon sokba került. 69 milliárd forintba, de Orbán Viktor, aki nem Budapest főpolgármestere, ellenben miniszterelnökként Tarlós István – mondjuk így – mentora, ezt a megoldást preferálta.
Amiből baj lehet, abból lesz is. És lőn. Egymást érték a meghibásodások. A legérdekesebb 2017 júliusában történt, amikor egy furfangos fakocka okozott galibát a hármas metró kocsijaiban.
El kell mondani – mert ez az igazság –, hogy nagyon egyszerű teremtés volt ez a fakocka. Majdnem olyan egyszerű, mint egy faék. Vagy, mint teszem azt, Kósa Lajos. Esetleg Deutsch Tamás. El lehet képzelni.
Ez a fakocka csak úgy volt, bele a világba. Úgy, mint a többi társa. Annyira alulműveletlen volt, még azt sem tudta a 3-as metróról, hogy eszik-e vagy isszák. Az volt neki is az életfilozófiája, mint a többi hozzá hasonló fakockának: hogy ahogy lesz, úgy lesz. És ebben speciel nagyon igaza volt: mindig úgy lett, ahogy lett.
Már-már úgy tűnt, hogy úgy múlik el ő is, mint megannyi társa: észrevétlenül, nyomot sem hagyva maga után, amikor egy alkalommal az élete váratlan fordulatot vett. Találkozott Soros Györggyel. Már ez is meseszerű, mert kevés fakocka mondhatja el magáról, hogy találkozik egy igazi, zsidó származású amerikai-magyar milliárdossal.
Soros éppen nagy elfoglaltságban volt, egymillió migránst hozott be Európába. Ilyen ügyeskedésekkel szedte meg magát. Megvette odakint olcsón a migránsokat, aztán Európában jó pénzért eladta mindet. Közben meg sokat keresett rajtuk.
Nem is hitte volna a fakocka, hogy dolga lesz ezzel a Sorossal, de a sors másképp akarta. Megszólította őt a Soros. Magyarul beszélt a Soros a fakockához, ez volt neki a trükkje, így tévesztette meg azt, akivel beszélt. Azt mondta a Soros a fakockának, hogy szoruljon be egy ajtó mögé, hogy az ne záródjék rendesen, és záródás helyett hibaüzenetet küldjön. Részesedést ígért a Soros a fakockának, ha rendesen beszorul.
Tarlós főpolgármestert akarta ezzel csesztetni a Soros, kihozni őt a sodrából. Meg persze hisztériát kelteni a magyarokban. Azt a látszatot kelteni bennük, hogy a felújított orosz metrókocsik szart se érnek. Csúnya szó, de hányást mégsem írhatunk.
A fakocka, ahogyan eltervezték, beszorult egy ajtó mögé. Bejött a számítás, nagy bonyodalom keletkezett a hármas metró körül, és a Tarlós főpolgármester is nagyon megmérgesedett. Szabotázst kiáltott, cipőfűzésről beszélt. Hogy a Soros úgy tett, mintha a cipőjét fűzni ment volna le a hármas metróba, aztán eldugott egy fakockát az ajtó mögé. Ami persze nem volt igaz. A Soros, mindenki tudja, a négyes metróban szokta befűzni a cipőjét.
Ez volt a mese a furfangos fakockáról, most meg itt az új mese, a hat rozsdafoltról. Ezeket is ki kell majd nyomozni, hogy miként vette rá őket Soros a meghibásodásra. Vicc is született már róluk. Ha valaki nem ismerné: két rozsda utazik a hármas metrón. Azt mondja a Kohn a Grünnek…
Amiről már vicc is van, az egy nagyon komoly mese. Még nem tudni, hogyan lesz a vége. Talán úgy, mint a többinek: és boldogan élnek, amíg meg nem halunk.
