Telex: politikai aktivizmus helyett liberális szellemű tájékoztatás
Úgy vélem, hogy a Telex sokkal korrektebb és kiegyensúlyozottabb orgánum, mint amilyen a Dull Szabolcs vezette Index volt, leszámítva a járványrettegtetést, mert e téren az elköltözött szerkesztőség tevékenysége továbbra is a régi.
Lehet, hogy azért érzem ezt a pozitív irányú változást, mert épp nincs kampány; lehet, hogy azért, mert már nem Dull Szabolcs politikai aktivizmusa fémjelzi a hírportál működését; de az is lehet, hogy a szerkesztőségnek végre nincs szüntelen bizonyítási és kompenzálási kényszere a tulajdonos NER-kötődése miatt, így többé nem süt át a cikkeken a pártpolitika szolgálatának leplezetlen szándéka. Ez az újságírói hangvétel nyilvánvalóan jobb és mérsékeltebb, miközben a cikkek megkérdőjelezhetetlenül ellenzéki és liberális szelleműek maradtak. Abban bízom, hogy a szerkesztőség elköltözése nemcsak a hírszolgáltatás, de az ellenzéki politika minőségének is jót tehet.
Bevallom, pesszimista voltam az új hírportál indulása kapcsán. Úgy éreztem, hogy a közvélemény és a konkurencia kollektív öngyilkosságba zsarolja bele a szerkesztőséget – részben mert az Indexet a megszokás, és nem a szerkesztőség összetétele tartotta piacvezető pozícióban, amint az Uj Péter és kollégái távozásakor is megmutatkozott; részben pedig mert a harcosan ideologikus 444 és a bulvártartalmakat előszeretettel szolgáltató 24 között nem láttam megművelhető piaci rést, hisz a portálalapítás Uj Péternek és barátainak is több mint egy évébe telt egy sokkal szabadabb országban.
Nem lett igazam. A Telex nem pusztán felállt, de azzal, hogy a szerkesztőség tulajdonát képezi, példaértékű és úttörő orgánummá vált. Nem lett igazam, mert csaknem harmincezer felhasználó szállt be anyagi támogatással a szerkesztőség mögé, s tanúsított ezzel rég nem tapasztalt polgári magatartást. Nem lett igazam, mert nem pusztán jó minőségű hírportált szerkesztenek, de két hónap alatt felülmúlták a 444 olvasottságát, ami hatalmas teljesítmény.
Sokszor bíráltam a NER-tulajdonban lévő, piacvezető Indexet, amiért pénzt tarhál az ellenzéki érzelmű felhasználóitól. Ma is úgy gondolom, hogy ez rém erkölcstelen lépés volt, mellyel Dull Szabolcs és kollégái kifejezetten Vaszily Miklós NER-vállalkozót gazdagították, miközben kisebb ellenzéki szerkesztőségek elől szippantották el az életet adó forrásokat. Jelen helyzetben már úgy látom, hogy a Telex szerkesztősége nemcsak minden tiszteletet, de minden támogatást is megérdemel.
