Tényleg a fideszes Simonka rúgatta ki az ellene nyomozó ügyészeket?

Kardos Ernő 2020. szeptember 25. 08:02 2020. szept. 25. 08:02

Simonka György úgy gondolhatta, hogy neki mindent lehet. A fideszes képviselő annak ellenére részt vehetett Orbán Viktor fogadásán a Karmelita kolostorban, hogy költségvetési csalással nyomozott ellene az ügyészség. Tehát Simonka úgy parolázhatott a miniszterelnökkel, hogy bűncselekmény gyanúja miatt, a mentelmi jogát már felfüggesztették. A képviselő által okozott kár több, mint 1,4 milliárd forint lehet, s a rendőrök még a Fidesz orosházi irodájában is házkutatást tartottak. Így aztán nem meglepő, ha Simonka a nyilvánosság előtt azzal kérkedett, hogy bár valóban vádat emeltek ellene, de az eljárás ügyészeit kirúgták. Polt Péter ezt először ugyan cáfolta, de később kiderült, hogy Simonka hencegésének van alapja. Hadházy Ákos független képviselő ugyanis kiderítette, hogy a Simonka ügyében nyomozást végző három ügyész közül ketten „önként távoztak”, egy vezető beosztású ügyésznőnek pedig Polt Péter más, fontos beosztást ajánlott. Akit a hírek szerint az addigi rangjához képest lefokoztak, ezért kilépett az ügyészségtől. Ezért azt kérdeztük Ihász Sándor egykori főügyésztől: vajon miért a bűnüldözők kerültek kapun kívülre, s nem pedig a bűncselekménnyel vádolt fideszes Simonka György került rács mögé?

– A jelek szerint, igaza van Hadházy Ákosnak, aki azt állítja: Simonka személyesen Polt Pétertől kapott egérutat, azzal, hogy a bűncselekmény feltárásán dolgozó ügyészeket kényszerítették távozásra?

– Nézze, itt két külön esetről van szó. A három ügyészből egyik „átszervezés”, a másik kettő „közös megegyezés” jogcímen ment el.

– Ön tudhatja, hogy valójában miért kényszerültek az ügyészek távozásra?

– Nyilvánvaló, hogy az ügyet nem ismerhetem, tehát nem is a konkrét ügy hátteréről beszélek. Pusztán arról beszélek, hogy elvi alapon, miként lehet munkaviszonyt megszüntetni. Azt nem tudhatjuk, hogy a távozások hátterében valójában mi van, vagy mi nincs. Maga a munkaügyi eljárás formálisan jogszerű és törvényes, de informálisan valóban több minden más is lehet a háttérben.

– Akkor is, ha egy ilyen törvényes és jogszerű munkaügyi eljárás esetleg megakaszthatja egy kirívó bűnügy feltárását?

– Nem feltétlenül akadályozza, hisz' kap az ügy egy másik előadót, tehát a korábbiak helyett, új ügyészek végzik majd a munkát, de lassítja, mert nem a saját anyagukból dolgoznak és meg kell tanulniuk a nyilván nagy terjedelmű ügyet.

– Az úgynevezett Simonka-ügy már 11 éves. 2009-ig nyúlik vissza, a nyomozást 2014-ben kezdték meg, a bíróságnak már idén, tehát 2020 januárjától tárgyalni kellett volna. Most meg új ügyészeket keresnek?

– Csak azt ismételhetem, hogy formálisan törvényes eljárásról van szó. Soha nem lesz bizonyítható az esetleges háttérben gyakorolt presszió. Akkor sem, ha volt ilyen.

– Azt nem vizsgálja kapun belül senki, hogy egy politikai szempontból is fontos ügy kulcsszerepben lévő vizsgálói miért távoztak?

– Ezt senki nem vizsgálja. Bár kétségtelen tény, hogy az utóbbi években az ügyészséget sok, nagy gyakorlattal rendelkező vezető szakember elhagyta. Erről tudomásom van! Közöttük akad tábornoki rendfokozatú ügyész is, aki sokakkal együtt, a folyamatos értékválság, a szakmaiatlan döntések, a széteső kollektíva, illetve a kötelező lojalitás miatt elhagyták a szervezetet. Ezeket az embereket sem küldték el, hanem felismerték, hogy az ügyészségen belül már nem végezhető a korábbi magas színvonalú szakmai munka. Így saját maguk döntöttek a távozásról. Ezért érzékelhető a vádhatóságtól a nagyszámú elvándorlás, de nyilván a távozókat az egyetemekről kezdőkkel pótolják.

– Ami talán nincs ellenére a hatalomnak, hisz' a frissen felvettek tetszés szerint trenírozhatók?

– Szerintem az nagy baj, hogy ez a hatalmi jogosítvánnyal működő szervezet, amely közpénzből működik és alapvetően befolyásolja az ország közállapotát, valójában kívülről nem átlátható. Nem ellenőrizhetők, s valójában nem is érthetők az ügyészségen belül lezajló folyamatok. Tehát Hadházy képviselő úr sem biztos, hogy pontosan átlátja, hogy mi történik az ügyészségen belül.

– Annyit azért tudunk, hogy szinte katonai szervezetként működik az ügyészség, és sokszor dönt a politika szája íze szerint. Így a Fidesznek is kedvez, ha a Simonka-ügyet később tárgyalják.

– Az ügyészség valóban centralizált szervezet, Polt Péter minden ügyész munkáltatója. Minden munkaviszonnyal kapcsolatos döntést személyesen, diszkrecionálisan, indoklás és jogorvoslat nélkül dönt el. Magyarul, a távozók semmilyen ügyészségen belüli jogorvoslatot nem kereshetnek. A konkrét ügyben szereplő ügyész tehát vagy elfogadja a felajánlott alacsonyabb beosztást, vagy nem, s akkor távoznia kell. Ennyi a választás lehetősége. Az eljárás formálisan teljesen jogszerű és törvényes ugyan, de a háttérben meghúzódó informális önkényre lehetőség van. Azt nem állítom, hogy a konkrét esetben is igaz volt, de az eshetősége megvan, mint minden egyszemélyi döntésben.

– Térjünk vissza a konkrét ügyre. Átszervezés címen el lehet távolítani az ügyészt az általa vizsgált bűnügy vizsgálata közben, miközben már a bíróság előtt kéne állni Simonka Györgynek?

– Igen, ha a szervezeti struktúra változik, tehát ha jön egy átszervezés. Azt pedig megint az ügyészség vezetése dönti el, hogy mikor és milyen átszervezésre van szükség.

– De védőügyvédet sem szoktak cserélgetni. Ügyészt lehet?

– Igen, ha valamilyen lényeges belső átalakítás történik. Például pár éven belül többször szervezték át a nyomozóügyészségeket, vagy a katonai ügyészséget, akkor az ott dolgozóknak felajánlanak valamilyen állást. Akik azt vagy elfogadják, vagy nem. Utóbbi esetben megszűnik a jogviszony. Ez teljesen törvényes. Még akkor is, ha előre tudható, hogy a képzett ügyész valószínűleg nem fogadja el az esetleg teljesen más szakmai területre és beosztásra vonatkozó munkakört.

– Az átszervezés tehát lehetőség arra, hogy lefejezzék, pontosabban alaposan megrostálják az ügyészséget?

– A meghirdetett szakmai cél természetesen mindig az, hogy a vádhatóság professzionálisan működjön. A dolgozók azonban ki vannak szolgáltatva a törvényes eljárásnak. Azt persze nem hiszem, hogy egy ember eltávolítása érdekében hirdetnek átszervezést.

– A másik két távozó „közös megegyezéssel” jött el. Lehet ez is presszió hatása?

– Ez egy teljesen ismert, törvényes munkajogi formula a világon. Ez még arra is alkalmas, hogy a törvényben előírt felmentési, vagy lemondási időt figyelmen kívül hagyják. A közös megegyezés kikényszerítésére elvileg természetesen vannak informális eszközök is. Túlterheléssel, ügyelosztással, jutalommegvonással, egy időre más szervezeti egységhez történő kirendeléssel, kedvezőtlen szakmai minősítéssel, lelki presszió-gyakorlással természetesen mindenhol gyorsítható a folyamat. De persze nem állítható, hogy esetünkben is ezt történt volna.

– Simonka azzal kérkedett, hogy az ügyön dolgozó ügyészeket kirúgták. Nem gyanús, hogy egy politikailag jelentős ügy miatt, három vizsgáló távozik – akár törvényesen is?

– Szerintem is nehezen hihető, hogy az ugyanabban az ügyben dolgozók közül pont azonos időben kapjon jobb ajánlatot a két ügyész, amikor a harmadik munkáját átszervezik. És egyiket sem sikerül jobb ajánlattal az ügyészségen tartani. Ez feltűnő és nagyon furcsa.

– Az ön évtizedes praxisában előfordult hasonló eset? Hiszen ön is vezető volt az ügyészségen. Tehát mennyire életszerű ez a történet?

– Ilyen ügy tudomásom szerint, még soha nem volt. Véletlenek persze vannak.

– Illetve véletlenek nincsenek. Maradt vajon az ügyészségen valaki, aki már korábban is dolgozott a fideszes politikus ügyében?

– Ezt nem tudom. Mindenesetre ha a három ügyész távozása időben közel esett egymáshoz, akkor az nekem különösnek tűnik

– Kiderül valaha, hogy az ügy mögött valójában mi van?

– Soha. Akkor derülhetett volna ki, ha a távozók bármelyike pert indít. Ez nem történt meg.

– Járhat-e mindez azzal, hogy a három távozó ügyész miatt, a másfél milliárdos kárt okozó Simonka-ügy elévül?

– Emiatt biztosan nem.

– Lehet, de az egész időhúzás járhat ilyen következménnyel?

– Ha bírósági tárgyalások vannak, akkor nem tud már elévülni.

– De nyilván tudja, hogy nincsenek bírósági tárgyalások. Miután az ügy 2009-ig nyúlik vissza. 11 éve tart, és mire új ügyészek jönnek, az újabb idő. Ezért kérdem, hogy elévülhet?

– Elévülni nem fog, ugyanis a bírósági eljárás folyamatban van. A járványveszély miatti pár hónapos esetleges szünet az elévülést nem érinti.

– Jelen pillanatban viszont még nincs tárgyalás, talán októberben lesz. Ha ügyészek híján, elmarad a tárgyalás, akkor sem évülhet el az ügy?

– Remélem, ez nem fordul elő.