Tényleg abortuszellenes nyilatkozatot írt alá Magyarország?

– A magyar kormány abortuszellenes nyilatkozatot írt alá másik 30 országgal egyetértésben. Egészen pontosan mit tartalmaz a megállapodás?

– Ez egy általános értéktartamú nyilatkozat, amelynek ha néhány pontja jogi normává alakulna és beépülne az aláíró országok jogrendjébe, akkor az ellehetetleníthetné, vagy jelenősen megnehezíthetné a nem kívánt terhesség-megszakításokat.

– Akkor a nyilatkozatból törvény lehet?  

– Igen, de ez a kormány, illetve a törvényhozás döntési jogköre.

– Vagyis, ha a jövő héttől a magyar kormány tiltani akarja az abortuszt, akkor ebből a nemzetközi nyilatkozatból egyszerűen törvényt csinál.

– A dokumentum aláírásának önmagában még nincs semmilyen jogi hatása. Azt viszont valójában nem tudhatjuk, hogy a kormány valós szándékai mit rejtenek. Talán kérdezze meg az igazságügyi-, vagy a családokért felelős tárca nélküli minisztert.

– De ön szerint van ilyen veszély?

– Kétségtelen, a kormány szándéka mintha az abortusz tilalma felé mozdulna, de ez nem a hétvégén kezdődött, hanem már 2016-ban. Az akkori alkotmánybírák kinevezésekor világosan látszott, hogy ha van arra irányuló politikai szándék, akkor a kinevezettek az Alkotmánybíróság színeiben szívesen az abortusz tilalma, vagy szigorítása irányába tolják a kormányzati szekeret. Jogilag azonban ebből még nem következik semmi.

– Ha jól értem, akkor az aláírt nyilatkozat alkalmas arra, hogy hivatkozási alapul szolgáljon egy abortuszt tiltó törvényhez, amit aztán a kormány beterjeszt a parlamentben?

– Nézze, az abortusz tilalmának Magyarországon nincs olyan mértékű támogatottsága, hogy ezt a lépést a politika megkockáztatná. De a terhesség-megszakítás szigorításának azért vannak más lehetőségei.

Emlékeztetek például arra, hogy a magyar állam 1990-ben – az európai értékrendnek megfelelően – igyekezett megszabadulni a halálbüntetéstől. A politikai döntéshozókban, illetve az Országgyűlés tagjaiban nem volt meg a politikai bátorság, hogy beterjesszék a halálbüntetés megszüntetését. A társadalom ugyanis ezt nem támogatta volna. Ezért a döntést egyszerűen „kiszervezték” az Alkotmánybírósághoz. A taláros testület ugyanis már politikai kockázatok nélkül kimondhatta, hogy a halálbüntetés alkotmányellenes. Pedig a közvélemény, de még a politikusok nagy része is a halálbüntetés pártján volt.

Ezt a trükköt el lehet játszani az abortusszal is, tehát ha a politika szándéka alapján az Alkotmánybíróság mondaná ki, hogy szigorítani kell a terhesség-megszakítást, akkor az a Fidesz, vagy Orbán számára nem lenne politikai veszteség.  

– Valószínűleg ezt meg is tehetnék, hiszen az eddigi döntéseik alapján, a Fidesz által jelölt bírák hajlanak az abortusz szigorítására.

– Így van, illetve, ha valaki megnézi az alaptörvény szövegét, akkor világosan kiderül, hogy annak textusa úgy lett összerakva, hogy abból többféle értelmezés kialakítható.

– Tehát lehet szigorítani is, lehet lazítani is a terhesség-megszakítás szabályain?

– Igen, valóban van egy abortuszt tiltó, és egy engedő olvasat is. Az országgyűlés ugyanis nem foglalt állást az alaptörvény szövegezésekor abban, hogy „élethez való jogot” ad-e a méhmagzatnak, vagy sem.

 Egy fura szövegezéssel ugyan kimondja, hogy a „méhmagzat” életét is védelem illeti meg. De azt nem állítja, hogy a méhmagzatnak élethez való joga is van. Amennyiben ugyanis élethez való jogot adtak volna a magzatnak – ahogy az embernek – akkor bizony szigorúan tiltanák az abortuszt, hiszen az élethez való jogot nem lehet elvenni. Tehát ez a laza megfogalmazás bizonytalanságot tükröz.

Az alkotmánybíróság – hisz' végső soron ott döntenének erről – említett összetétele pedig abortusz-ellenesség irányába mozdíthatja a döntést. Vagyis a nemzetközi egyezmény aláírása után, a kormány simán meg tudja csinálni – amint a halálbüntetés eltörlése esetén is tette: az Alkotmánybíróság hatáskörébe utalja a döntést. A taláros testület pedig politikai kockázat nélkül kimondhatja, hogy az abortuszt bizony szigorítani kell.

 – Novák Katalin családügyi miniszter egész hétvégén azzal kampányolt, hogy a kormány nem akarja szigorítani az abortuszt. Viszont aláírt egy terhességmegszakítás-ellenes nyilatkozatot. Ön érti ezt?

-– Nézze, az összes létező kutatás azt mutatja, hogy a nők körében rettenetesen népszerűtlen lenne ez a szigor. Annak idején, az alaptörvény elfogadásakor is voltak felmérések, s azért nem került be a szövegbe, hogy a magzatnak „élethez való joga van”, mert akkor tiltani kellett volna az abortuszt. Ez meg a Fidesz számára komoly népszerűségvesztéssel jár.

– Még mindig nem értem. Ha a kormány nem akarja szigorítani a terhességmegszakítást, akkor miért ír alá ilyen jellegű egyezményt?

Ezt a kormánytól kéne kérdezni. Én úgy gondolom, hogy pusztán kommunikációs lépésről van szó. Feltétlen érdemes hozzátenni, hogy ezt a kérdést nem csak a magyar kormány látja így. Aláírta az egyezményt az Egyesült Államok is, a Trump-adminisztráció lelkesen támogatja ezt az ötletet. Bár azt hozzá kell tennem, hogy az abortusz szabályozása jellemzően tagállami hatáskör.

– Vagyis senkit nem érdekel, hogy Trump mit gondol a választás előtt?

– Így van, hisz' az elnök véleménye teljesen érdektelen.

– A nyilatkozat fő támogatói között az USA, Brazília, Egyiptom, Indonézia és Uganda mellett van Magyarország is, de aláírta Fehéroroszország is. Viszont az unió országai nem. Mi a magyarázat?

– Európa ezt a kérdést nem akarja univerzális szinten szabályozni, ráadásul politikailag ennyire gyúlékony témában.

– Térjünk vissza Magyarországra! A magyar alaptörvény azt is tartalmazza, hogy „az abortusz nem tiltható, igaz, indok hiányában nem is engedhető meg. Vagyis a magyar kormány aláírt egy alkotmányellenes szerződést?

– Ha valaki az aláírt szerződésből megpróbál kiolvasni bármilyen abortusz-ellenességet, akkor az egészen biztosan szembemegy a magyar alkotmánybíróság eddigi törvényértelmezésével.

– Tehát hiába mondja azt Novák Katalin, hogy ő személyesen nem tiltaná az abortuszt, de ha a parlament, benne a KDNP-vezér mégis ezt akarja, akkor lesz ilyen törvény. Ráadásul egy nap alatt?

– Így van! Ezen kívül, a személyes véleményem az, hogy ha ilyen politikai szándék van, akkor azt nyilvánosságra kell hozni. Nem pedig hátulról megkerülős, cseles, vitatható módszereket kell alkalmazni. Sajnos, azonban a magyar törvényhozás ilyen trükkös megoldásokat alkalmaz a rendszerváltás óta.

– Így, a beszélgetés végére egyre kevéssé értem, hogy a magyar kormány miért blamálta magát ezzel a szerződéssel?

– Ez szerintem politikai kommunikációs termék, ami a „melegek jogaira” igyekszik reagálni. Hisz' láthattuk, hogy közpénzzel kitömött politikai aktorok „babazászló” lobogtatásával próbálják a kormány álláspontját alátámasztani. Őszintén és egyértelműen ugyanis nem tudom kimondani azt, hogy Magyarországon veszélyben lennének a családok. De nem látok olyan kockázatot egyetlen más országban sem, hogy ennek hatására elkezdenék favorizálni az egynemű családokat.

– Egyébként, ha jobb körülmények között élnének a családok, akkor kevesebb lenne az abortusz?

– Ez pontosan így van! Ha a családok jólétben és biztonságban tudják felnevelni a gyerekeiket, akkor csökken a terhesség-megszakítások száma.