Tényleg silányabb minőségű élelmiszer jut nekünk, mint a nyugaton élőknek?
Pont kerül az élelmiszerbotrány végére. Hivatalosan is kiderül, hogy valóban vacakabb-e a Kelet-Közép-Európában kapható Nutella és halrudacska, mint amilyen az EU többi tagállamában vásárolható. Az Európai Bizottság kutatóintézete 1400 termék vizsgálata után levonta a következtetést, az eredményt ma publikálják - derül ki a hvg.hu hétfői cikkéből.
Bő két éve tartó politikai vitát zárt le az Európai Bizottság kutatóintézeti központja (JRC) azzal a tanulmánnyal, amelyet ma publikál. Az EU-ban forgalmazott élelmiszerek kettős minőségéről – egészen pontosan arról, hogy a Kelet-Közép-Európában azonos név alatt forgalmazott élelmiszerek minősége rosszabb a nyugatiaknál – 2017 elején robbant ki a vita. Ezért vált szükségessé a különböző országokban kapható élelmiszerek összetételének, minőségének átfogó vizsgálata.
A vitába annak idején a magyar kormány is teljes mellszélességgel beleállt. Olyannyira, hogy több összehasonlító anyag is született, azokkal azonban az volt a probléma az élelmiszergyártók és az EU szerint is, hogy mivel nem tudományos alapossággal készültek, nem lehetettek megbízhatóak.
A hvg.hu cikke emlékeztet: a problémát magáénak tekintette az Európai Bizottság, Jean-Claude Juncker 2017-es évértékelőjében arról beszélt, elfogadhatatlan, ha a kelet-európaiak számára kisebb a halrúd vagy kevesebb hús van a húsgolyóban. Ezek után egy jogszabályjavaslat is született, amely alapján a gyártókat meg is büntethetik, ha félrevezetik a fogyasztót – vagyis ugyanolyan csomagolás és név alatt jelentősen eltérő összetételű termék található.
A JRC tavaly nyáron kezdte meg a vizsgálatot, ekkor 19 uniós országban vásárolták meg ugyanazokat a termékeket, majd ugyanolyan körülmények között vizsgálták az összetételt, végül 1400 árucikk került a kutatók kezei közé. Az ez alapján készült összefoglaló tanulmányt ma teszi közzé a bizottság, a Politico a legfontosabb következtetést szivárogtatta ki, mely szerint az összehasonlított termékek
- 9 százaléknál tér el az összetétel az azonos csomagolás ellenére,
- 22 százalék estében eltért az összetétel, és hasonló volt a csomagolás,
- 23 százalékuk kívül-belül teljesen egyforma volt,
- 27 százalék pedig csomagolásában és összetételében is eltérő.
Tehát a politikusok által hangoztatott probléma a termékek mindössze 9 százalékát érinti. Az előzetesből az sem derül ki, hogy ezek mekkora eltérések, vagyis kimerítik-e az uniós direktívában emlegetett jelentős eltérést. A kutatók levonták a következtetést:
Nincs arra utaló jel, hogy a vizsgált országok közül egyes földrajzi területeket következetesen megkülönböztetnének a gyártók.
