Tíz éve legalább érveket tudtak felhozni Orbánék
A frekvenciaengedélyekért folytatott harcban a Klubrádiónak több tapasztalata van, mint szeretné, mert a kicsinyes zaklatás már azt követően megkezdődött, hogy Orbán Viktort 2010-ben kétharmaddal miniszterelnökké választották – olvasható a Frankfurter Allgemeine Zeitungban. A Klubrádió esetleges bezárása illeszkedik sok korábbi ellenzéki orgánum bezárásának, vagy „megfordításának” sorába.
2003-ban egy bírósági döntés nyomán, nyugalom állt be, a Klubrádió megkapta az engedélyt, de csak a fővárosra – tekint vissza a történésekre a tekintélyes német konzervatív lap tudósítója. A kormánnyal szemben kifejezetten kritikus orgánumok számára ugyan nincsenek hirdetési megbízások, nem csak az állam részéről, hanem olyan magáncégektől sem, amelyek állami megrendeléseket akarnak elnyerni, de a Klubrádiót támogatják a hallgatói. Most azonban megkezdődött a frekvenciavita újabb fejezete: az illetékes hatóság bejelentette, hogy nem hosszabbítja meg automatikusan az engedélyt, hanem újra pályázatot ír ki rá.
A szerző ismertette a felhozott indokokat és a Klubrádió reagálásait. Megállapította: a Klubrádió mindig is jól értett ahhoz, hogy az orbáni cenzúra áldozataként láttassa magát, és ezzel széles visszhangot keltsen a többi uniós tagállamban is. Pedig a viszály kezdetben, tíz évvel ezelőtt, ugyan kicsinyes piszkálódásnak tűnt, de a kormány oldaláról legalább érveket fel tudtak hozni, hiszen a Klubrádiónak az ingyenes frekvenciát az előző kormány adta sietve, a választás előtt, noha voltak más – konzervatív – pályázók is. „Most azonban az indoklások nagyon is átlátszóak, különös tekintettel arra, hogy a Klubrádió esetleges bezárása illeszkedik sok korábbi ellenzéki orgánum bezárásának, vagy ’megfordításának’ sorába” – írta a tudósító, és felsorolta a vonatkozó előzményeket.
„Nehezen felismerhető, hogy Orbán Médiatanácsa most miért nyitotta ki újra a palackot a Klubrádióval. Még az sem biztos, hogy a rádió nem kapja-e meg újra a frekvenciát, hiszen pályázhat rá. Eddig úgy tűnt, hogy néhány kimondottan baloldali orgánumot szándékosan hagynak kis lángon fennmaradni. Ezek közé tartozik a Klubrádió mellett a Népszava című lap. Ez mintegy bizonyítéknak számított arra, hogy lehetséges a kormánnyal szembeni éles bírálat is. Egy megkötés van, amelyet a Fidesz-körök így fogalmaznak meg: mindaddig minden rendben, amíg tiszteletben tarják a magánéletet, különösen Orbánét és a családjáét. A kormány bírálói szerint, addig van minden rendben, amíg nem kutatják az e körökben mutatkozó korrupciót, és nem számolnak be róla” – írta Stephan Löwenstein a neten nem olvasható cikkében.
