Tojás a fejünkre
2020. márciusban a fogyasztói árak átlagosan 3,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a szeszes italok, dohányáruk ára emelkedett jelentős mértékben. Februárhoz képest az élelmiszerek ára a megszokottnál nagyobb mértékben emelkedett, amiben a koronavírus-járvány hatásai is szerepet játszhattak. A járműüzemanyagok ára a jelentősen visszaeső olajárak következtében, érdemben csökkent egy hónap alatt. A nyugdíjas fogyasztói árindex éves szinten: 4,2 százalék. A nyugdíjakat viszont csak 2,8 százalékkal emelték.
Egy év alatt az élelmiszerek ára 7,6 százalékkal nőtt, ezen belül a sertéshúsé 27,4, a párizsi, kolbászé 20,8, a szalámié, szárazkolbászé és sonkáé 12,2, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 11,9, a cukoré 10,1, a tejé 9,1, a kenyéré 8,4 százalékkal lett magasabb. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 7,2, ezen belül a dohányáruké 11,3 százalékkal emelkedett. A szolgáltatásokért 3,8 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a lakbér 8,7, a belföldi üdülés ára pedig 8,1 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára 2,1 százalékkal csökkent.
A Központi Statisztikai Hivatal április 8-án tette közzé szokásos tájékoztatóját. Látva az adatokat és a kibontakozó egészségügyi és gazdasági válságot, a helyzet nem túl biztató. Még kedvezőtlenebb a kép, ha 2020. első negyedévét viszonyítjuk 2019. első negyedévéhez: így már nem 3,9, hanem 4,3 százalékos a pénzromlás üteme. Egy évvel ezelőtt (2019. április 9-én) 1 euró 322 forintba került, a mai napon – a délelőtti órákban – viszont már 356 forintot kellett érte fizetni. A világ második legelterjedtebb fizetőeszközéhez képest, a forint romlásának éves mértéke meghaladja a tíz százalékot. Az is közismert, hogy április hónapban már sajnos 4.000 fő fölé emelkedett az állásvesztők napi száma és ebből a növekvő tömegből továbbra is átlagosan 500-an tudnak rövid időn belül elhelyezkedni.
Mindezek ismeretében hozta meg a kormány döntését a bértámogatások rendszeréről, ami – véleményem szerint – nem lesz képes meggátolni a tömeges elbocsájtásokat. Minimálbérrel (bruttó 161.000—Ft/hó/fő) számolva és 50 százalékos munkaidőt (4 órás) figyelembe vételével a 70 százalékos támogatási szint 67.057 forint állami támogatást jelent. A munkáltató költsége viszont ennek csaknem a duplája: 124.534 Ft/hó/fő. Tehát a terhek kétharmada marad a vállalkozón, az állam mindössze egyharmaddal száll be. Biztosan állítható, hogy ez a konstrukció nem fog megmenteni olyan cégeket, ahol a bevétel 70, 80 vagy 90 százalékkal csökken.
A nyugdíjasok helyzetéről azért nem írok hosszan, mert már többször megtettem. Elképesztő cinizmusnak (és szemfényvesztésnek) tartom a 13. havi (vagy csak 53. heti /?/) nyugdíj homályos ígéretét. Az Orbán-Palkovics-Varga trió nem akarja megérteni, hogy a 2,7 millió nyugdíjasnak és nyugdíjszerű ellátásban részesülő személynek nem jövő februárban van szüksége támogatásra, hanem most. Ez a védtelen tömeg már egy egészen kicsi törődéssel is beérné. Háromezer milliárdos csomaggal szélhámoskodik a kormány, de a kisnyugdíjasoknak képtelen volt 20-40 ezer forint közötti juttatást adni húsvét alkalmával, ami 50-60 milliárd forintból teljesíthető lett volna.
Ajándék vonatkozásában már csak a húsvéti nyuszira számíthatunk. A kormány tojik a fejünkre.
