Tóth Bertalan: húsba vágóak a kormány elmaradt intézkedései

Ilyennek nevezte a tömeges tesztelést, a 100 százalékos táppénzt a Covid-fertőzötteknek és a katás vállalkozók büntetőadójának elengedését.

„Semmi mást nem kell tenniük, mint hogy meg kell szavazniuk”, hiszen az MSZP képviselői már a Parlament elé terjesztették ezeket a javaslatokat – mutatott rá.

Azt mondta: „a mindennapjainkat érintik” az európai uniós országjelentésben a magyar jogállamiságra vonatkozó kritikák is.

Kijelentette: a fizetés 100 százalékát kitevő táppénzre és a többi, az MSZP által javasolt járványellenes intézkedésre van pénz a büdzsében, különösen, hogy „900 milliárd forint beesett a költségvetésbe” a legutóbbi devizakötvény-kibocsátással.

A társelnök megjegyezte: tavaly nem bocsátott ki devizakötvényt a magyar állam. „Nagyon büszke volt erre a Nemzeti Bank elnöke, aki azt mondta, hogy a legnagyobb bűn külföldi piaci szereplőkkel szemben eladósodni, (…) devizakötvényt kibocsátani. Ehhez képest ebben az évben 2300 milliárd forint értékben bocsátott ki kötvényeket” az állam a mostani 900 milliárd forinttal együtt.

Közben a költségvetésben újra átcsoportosítottak 300 milliárd forintot a nagytőke és az oligarchák megsegítésére és a turisztikai alapba. „Nagy valószínűséggel” ezt sem a 0 bevételű budapesti turisztikai vállalkozások fogják megkapni, „hanem a Fidesz oligarchái”.

Tóth kifogásolta, hogy eközben arra nem jut pénz, hogy a Covid-ban megbetegedettek 100 százalékos táppénzt kapjanak, január elsejétől pedig 120 ezer katásnak (a kisadózó vállalkozások tételes adóját, KATA-t fizető adózónak) kell szembe néznie azzal, hogy 40 százalékos büntetőadót vetnek ki rájuk, ha a 3 millió forint fölötti árbevételük egy helyről származik.

Kiemelte: a 100 százalékos táppénz a járvány terjedését is lassítaná, hiszen ma sokan lázasan, enyhe tünetekkel még dolgozni járnak. S nem azért, mert Müller Cecília tiszti főorvos szavával „szuperdolgozók”, hanem senki „nem szeretné azt, hogy feleannyi fizetést kapjon két-három hétre, amíg kiszabadul a karanténból, vagy negatív tesztet tud produkálni, hanem (…) a jövedelemre szüksége van”. Biztosítási időtől függően, ugyanis csak 50-60 százaléknyi táppénzhez, vagyis jövedelemhez jut az, aki Coviddal fertőződött meg – mutatott rá.

„Ez arra is – sajnos – sarkallja a munkavállalót, hogy hát meg lehet úszni enyhe tünetekkel ezt a vírust, (…) akkor inkább beveszem a lázcsillapítót, nem mondom el, hogy rosszul érzem magam, elmegyek dolgozni, mert kell a pénz” – fejtette ki.

Az MSZP-nek a 100 százalékos táppénzre és a katás büntetőadó elengedésére tett javaslatait ma megismételte a Parlamentben, de nem kapott rájuk választ – mondta el –, mint ahogy a tömeges tesztelésre vonatkozó javaslatra sem. Pedig „nincs késő még elkezdeni” – húzta alá.

Így nullára lehetne csökkenteni a fertőzöttek érintkezéseit másokkal, viszont kevésbé kellene korlátozni azokat, akiknek negatív az eredményük. „Tehát ők mehetnek dolgozni, mehetnek boltba, járhatnak iskolába. (…) Ezzel lehetne igazán segíteni a gazdaságnak és ezzel lehetne azt a lelki nyomást is enyhíteni, ami vár ránk most, karácsony idején” – tette hozzá.

Elmondta: Ausztria és Szlovákia hamarosan tömegesen tesztel, épp azért, hogy karácsonyra kiderüljön, ki fertőzött, és milyen intézkedéseket kell hozni, de mi „lemaradunk”, ha nem kezdjük el.

Azt, hogy a Parlamentben szégyennek nevezte Orbán vétóját az uniós költségvetéssel és a járvány gazdasági-társadalmi hatásait mérséklő helyreállítási alappal kapcsolatban, azzal indokolta: a helyreállítási alap nemcsak a magyar embereknek és vállalkozásoknak lenne fontos, „mert nekik is nagyon fontos lenne, hanem az egész Európai Unió segítségét akasztja meg.”

Kijelentette: az EU nemcsak a gazdasági előnyök miatt jött létre, hanem közös értékek mentén szerveződik. Ezek egyike a demokratikus jogállam, amely benne is van az alapszerződéseiben.

„Mi erről döntöttünk, amikor csatlakoztunk az Európai Unióhoz, talán az egész rendszerváltásnak ez volt az alapértelme. Hogy egy olyan közösséghez, a nyugathoz akartunk tartozni, ahol ezek az értékek nagyon-nagyon fontosak.” Ezek „felrúgása” pedig a mindennapi életünket, az életesélyeinket rontja – fogalmazta meg.

A mindennapjainkat érintő, kritikát kiváltó ügyek között említette, ahogyan a magyar kormány befolyásolni próbálja az igazságszolgáltatást, ahogy kinevezték a Kúria elnökét, aki „nem is volt bíró soha, 0 percet töltött a tárgyalótermekben”; hogy nem fogadnak el bírósági döntéseket: nemcsak magyar, hanem európai bírósági döntéseket, sőt a saját Alkotmánybíróságuk döntését sem tartják be.

Példaként hozta az európai bírósági és alkotmánybírósági döntéseket, amelyek szerint a rokkantnyugdíjasoknak kártérítés járna. „Mióta megy ez, és nem rendezi el” a kormány a méltatlanul elvett rokkantnyugdíjak ügyét – mutatott rá.

De az igazságszolgáltatás függetlenségén kívül, a kormány olyan kritikai észrevételeket sem akar tudomásul venni, hogy „nem kéne ellopni az európai uniós forrásokat, legyen médiaszabadság” – mondta.