Tovább nőtt az egyenlőtlenség: a gazdagok még gazdagabbak, a szegények még szegényebbek lettek
Az MSZP szerint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai azt mutatják, hogy jelentősen csökkent tavaly decemberben a kiskereskedelmi forgalom, az emberek gyakorlatilag csak élelmiszerre költöttek – erről Korózs Lajos, az MSZP országgyűlési képviselője beszélt hétfői, online sajtótájékoztatóján.
„A magyarok igencsak meghúzták a nadrágszíjat" – fogalmazott az Országgyűlés népjóléti bizottságának MSZP-s elnöke. Hangsúlyozta: a KSH adatai szerint átlagosan tíz százalékos visszaesés volt 2020 decemberében a nem élelmiszer jellegű termékek kereskedelmében, az emberek jóval kevesebbet költöttek iparcikkekre, kultúrára, könyvre, valamint ruházkodásra, gyógyszerekre és használt cikkek vásárlására is.
Értékelése szerint a gyógyszerek, a ruhák, a cipők és a használt cikkek kereskedelmének csökkenése azt jelzi, hogy a rossz anyagi körülmények között élők fogyasztásában drasztikus visszaesés következett be.
„Ezek a tételek egyértelműen azt demonstrálják, hogy nincs pénz az embereknél" – mondta.
Kitért arra is: bár a kormány és a KSH büszkén állíthatja, hogy már 450 ezer forint felett van az átlagos bruttó jövedelem, de ebbe nem számítják bele az alacsony keresetűeket, így a közmunkásokat. Hozzátette: közel 400 ezer olyan ember van, akinek munkaideje csökkent, így nyolc helyett, hat vagy négy órában foglalkoztatják, ezért lényegesen alacsonyabb lett a jövedelme is.
Korózs Lajos szerint a nettó átlagos jövedelemben – amely éppen csak eléri 300 ezer forintot – területileg, demográfiailag és nem szerint is nagyok a különbségek, hiszen a nők átlagosan 17 százalékkal keresnek kevesebbet, a nyugdíj előtt állók jövedelme alacsonyabb, mint a középkorosztályé, területileg pedig Szabolcsban, Békésben, Somogyban, Baranyában és Zala megyében „gyalázatosan keveset" keresnek az emberek.
A politikus szót emelt az alacsony nyugdíjjal rendelkezők, és a rokkantak helyzetének rendezése érdekében is. Az inflációkövető nyugdíjemelési technikát az „évszázad átverésének" nevezte, mert szerinte ez azt jelenti, hogy ha valaki „nyomorultul kevés nyugdíjból élt tavaly, akkor Orbán Viktor garantálja neki, hogy jövőre is nyomorultul kevés nyugdíjból fog élni".
Követelte a rokkantnyugdíjasok visszamenőleges kártalanítását, mert szerinte a kormány a rendszer átalakításával több tízezer embertől vette el vagy csökkentette nyugdíját, és közel három éve képtelen megalkotni azokat a szabályokat, amelyekre az Alkotmánybíróság kötelezte.
