Továbbra is hullámokat vet a bocsánatkérésre felszólító egyenlevél

A nemzetközi sajtó széles körben beszámolt Orbán Viktor „kék leveleiről”, amelyekben világszerte számos sajtóorgánumot és személyiséget szólított fel arra, hogy kérjenek bocsánatot a Magyarországgal szemben kifejtett bírálatokért. A konzervatív német Frankfurter Allgemeine Zeitung arról írt, hogy osztrák lapokat és egy finn tudóst szólítottak fel a bocsánatkérésre. 

„Orbán bécsi nagykövetének nem tetszik a magyar kormány koronavírussal kapcsolatos intézkedéseiről szóló bíráló tájékoztatás, de Nagy Andor első pillantásra leereszkedően jószándékúnak mutatja magát. Azt írja, „szeretné megadni a szerkesztőségeknek a lehetőséget, hogy bocsánatot kérjenek ezeknek az állításoknak a többszöri ismétléséért” – írta. Hozzátette, hogy a – számos osztrák orgánumnak elküldött levél szerint – a szerkesztőségek nem tudják, mit tesznek. Ám a nagykövet abból indul ki, hogy „a magyarországi helyzet félreértelmezése” nem szándékos volt, hanem hiányos és egyoldalú tájékozódás alapján történt, mert az újságírók az információkat „jóhiszeműen más forrásokból kapták”.   Ezzel a nagykövet – a szerző szerint – Orbán kormányának bírálóira utalt.

Bernhard Odehnal Kelet-Európára szakosodott, svájci orgánumoknak dolgozó osztrák újságíró a Twitteren gúnyolódott, amikor azt írta, „Létezik-e olyan szerkesztőség, amely elutasítaná ezt a lehetőséget?” Odehnal azt mondja, már sokszor volt rá példa, hogy egyes országok kifogást emeltek egy-egy cikk ellen, de a média általános bírálata és a nagyképű hangvétel új. „Mindenekelőtt egy dolgot mutat meg az a tény, hogy egy ország nagykövete átfogóan egy ország minden sajtótermékének felajánlja a bocsánatkérés lehetőségét: azt, hogy a nagykövet mértéktelenül túlbecsüli önmagát” – mondta. 

De a magyar hivatalosságok nem csak Ausztriában küldözgetnek dühös leveleket: az Ilta-Sanomat című finn lap beszámolt arról, hogy a magyar kormány Heino Nyyssönennel, a turkui egyetem politológia-tanárával is közölte, hogy ez jó időpont lenne a bocsánatkérésre. A politológus egy interjúban azt mondta, hogy Magyarország a veszélyhelyzet-törvényekkel kezd úgy kinézni, mint egy diktatúra. A finn közlések szerint, a levél egyenesen a magyar kormánytól érkezett. 

A szerző beszámolt arról is, hogy Lengyelország szintén támadni kezdte a Varsót bíráló német újságírókat. 

Végül megállapította: a bécsi magyar nagykövetség demonstrálta, hogy miként kell festenie a kormánynak kedves tájékoztatásnak. A nagykövet ugyanabban a hírlevélben, amelyben bocsánatkérésre szólította fel a teljes osztrák sajtót, közölt több linket is. Az egyik a nagykövet egy a Wiener Zeitungban közölt interjújához vezet, amelyben egyebek között azt mondta: „Magyarországon nem negatívként látnak egy olyan erős vezetőt, mint amilyen Orbán Viktor”.