Transparency: kiemelt közérdek a koronavírussal kapcsolatos szerződések nyilvánosságra hozatala
Emlékezetes pillanat volt a koronavírus-járvány elején, amikor Orbán Viktor miniszterelnök a Parlamentben közölte: viszonylag kevés, 2560 lélegeztetőgép áll rendelkezésre, ezért „fürkészeket és portyázókat" küldtek ki minden égtáj felé, hogy több eszközt szerezzenek be. Habár a „portyázók" sikerrel jártak, és beszereztek mintegy 16 ezer lélegeztetőgépet, rengeteg a kérdőjel az állami vásárlások körül. Sok adatot az állami szervek csak közérdekű adatigénylés után voltak hajlandóak kiadni, és azt is hiányosan.
Azt lehet tudni a szerződésekből, hogy a magyar állam 24 cégtől – ezek között van kínai, maláj, hongkongi, szlovák, magyar, német, belga, szlovén és izraeli is – vásárolt összesen mintegy 16 ezer lélegeztetőgépet 300 milliárd forintért – írja az Euronews.
Koronavírus-tesztből kétmilliót, egészen pontosan 2 043 280 darabot vettek 9,5 milliárd forintért. Ezt az adatot például onnan lehet tudni, hogy Ujhelyi István szocialista EP-képviselő közérdekű adatigényléssel fordult az ügyben a kormányhoz. (Ujhelyi úgy véli, továbbra sem átláthatók a kormány beszerzései, és szerinte az egészségügyi eszközöket nem a külügynek, hanem az egészségüggyel foglalkozó tárcának kellenek intéznie.)
A tesztek átlagos darabára 4689 forintra jön ki, ami azt jelenti, hogy a múlt héten rögzített 19 500 forintos tesztelési hatósági ár negyedét sem tenné ki az anyagköltség.
De nem csak Ujhelyi bírálja a kormányt, hanem a beszerzéseket a lehetőségekhez mérten figyelemmel kísérő újságírók és egészségügyi szakértők is. Ez utóbbiak szerint, feltűnő, hogy a különböző állami beszerzések nem voltak összehangolva, a külügy pedig igen drágán vásárolt egyes esetekben. A lélegeztetők nagy része ráadásul azután érkezett meg, amikor már a járvány első hullámának a csúcsán túl volt az ország, derül ki a 444 cikkéből.
Ezek után nem váratlan, hogy az átláthatósággal foglalkozó szervezetek és politikusok zokon veszik, hogy a kormány nem tette elérhetővé a szerződéseket, amelyek alapján transzparensebbek lennének a zavarosnak tűnő közbeszerzések. Az utóbbi hetekben futott csak be néhány információ, miután több újság és közéleti személyiség is közérdekű adatigényléssel fordult a különböző állami szervekhez.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy veszélyhelyzetben – amit márciusban vezettek be – a magyarországi törvények lehetővé teszik, hogy az állam sürgős, előre nem látható helyzetben leegyszerűsített, gyors közbeszerzési eljárást folytasson le – tudtuk meg a Transparency International közpénzügyi programvezetőjétől, Nagy Gabriellától. Az azonban már gond a szakértő szerint, ha később sem lehet elérni a szerződéseket.
„Az érhető, indokolható lehet, hogy a gyorsaság miatt nem tartják be a közbeszerzés eljárási szabályait, az viszont már nem indokolható, hogy miért ne hoznák nyilvánosságra ezeket a szerződéseket, ugyanúgy, mintha egyébként közbeszerzés útján szerezték volna be a termékeket" – mondta el az Euronewsnak Nagy Gabriella.
Arról nem is beszélve, hogy Magyarország mintegy háromszor annyi lélegeztetőgépet vásárolt, mint amekkora mennyiségre az elképzelhető legrosszabb forgatókönyv esetén szükség lenne. Mindezt akkor, amikor az egész világ versenyt futott a lélegeztetőgépekért, és az árak az egekbe szöktek.
Többen már a gyorsított eljárásokért is bírálták a kormányt, de Nagy Gabriella szerint, ez önmagában nem aggályos. Hozzátette: az nem látható, hogy ezt a papíron szigorú mentesítési eljárást a gyakorlatban mennyire veszik szigorúan és tartják be, de ha ezzel nem élnek vissza, akkor „ez rendkívüli helyzetben elfogadható".
A HVG közérdekű adatigénylés révén hozzájutott néhány szerződéshez. Ezekből annyi kiderült, hogy a külügyminisztérium 310 milliárd forintot költött el, de az nem, hogy pontosan mire, ugyanis a külügy az elküldött szerződésekhez nem csatolta azok mellékleteit – ezekből nyilvánvaló lenne, hogy pontosan milyen termékeket és mennyiért szerzett be sokszor a külföldi magyar nagykövetségek révén. A Transparency International úgy véli, nincs oka annak, hogy utólag miért ne lehetne nyilvánosságra hozni ezeket a szerződéseket, hiszen ugyanúgy közpénzt költenek, és normál esetben minden közbeszerzés esetén nyilvánosságra kell hozni a szerződéseket, amelyekből csak a szűken vett üzleti titkokat lehet kitakarni, azokat is csak indoklással.
„Kiemelt közérdek lenne nyilvánosságra hozni ezeket a szerződéseket" – vélekedett Nagy Gabriella, a nemzetközi non-profit szervezet munkatársa. „Mivel rengeteg közpénzt elköltenek ilyen módon, nagyon fontos lenne látni ezeket a szerződéseket, hogy ténylegesen mit szerzett be a kormány. Ha nem olyan terméket, ha hibásat szállítottak le, akkor él-e a kabinet azokkal a lehetőségeivel, amiket a polgári jog megenged. Ha nem nyilvánosak ezek a szerződések, akkor az ember csak arra tud gondolni, hogy valami nem stimmel ezekkel a szerződésekkel."
Nagy Gabriella azt mondta: külföldön, több EU-s országban a gyorsított módon megkötött szerződések széles nyilvánosságot kapnak, külön erre szánt honlapokon jelennek meg, amelyekről le lehet tölteni az adatokat, megkönnyítve az ezzel foglalkozó újságírók, kutatók dolgát.
A HVG közölte: a hiányos szerződések átadása miatt, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökéhez fordultak. A lap kérdéseire sem a külügyminisztérium, sem egyik érintett vállalat nem válaszolt.