Trump-ügy: Pelikán elvtárs Amerikában
Ma délután kezdődik Washingtonban Donald Trump amerikai elnök pere, az impeachment-eljárás, amely során a szenátus bírósággá alakul, és azt vizsgálja majd, hogy igazak-e a Trump ellen felhozott vádak. Ennek ellenére, az elnök ma Davosban, a Világgazdasági Fórumon mond beszédet. Avar János volt washingtoni tudósítót, Amerika-szakértőt hívtuk segítségül, hogy jobban megértsük, mi folyik az elnök körül.
Nem lehet megváltoztatni az amerikai sajtó tematikáját
A davosi beszédet a hallgatóság várhatóan jól fogja fogadni, annak ellenére, hogy a mostani davosi találkozón előtérbe kerül majd a klímaváltozás, Trump pedig tagadja annak létezését, bár az amerikai elnök akár egy beszéden belül is képes egymással teljesen ellentétes dolgokat mondani – vélte Avar, aki szerint a beszéd célja elsősorban az, hogy a sajtó – de főleg a televízió – ne csak az impeachment-eljárással legyen tele.
Ezt egyébként minden alkalommal, amikor ilyen eljárás kezdődött – vagy várható volt – megpróbálták elérni, de még egyetlen érintett elnöknek sem sikerült.
Avar János emlékeztetett, hogy Richard Nixon például a Watergate-botrány kirobbanása után látványos körutat tett a világban. Egyiptomban például lelkesen ünneplő tömeg fogadta, mégsem tudta elterelni a figyelmet az ellene felhozott vádakról.
Pelikán elvtárs Washingtonban
A szakértő szerint, az „elnök-per” kritikus pontja lesz, hogy Mitch McConnell szenátor, a Republikánus Párt szenátusi frakcióvezetője meg tudja-e akadályozni, hogy Trump kulcsemberei tanúvallomást tegyenek. Ha nem sikerülne, akkor az elnök nagy bajba kerülhet, mert az ellene felhozott vádak bizonyítást nyerhetnek, hiszen a szenátus előtti hamis tanúzásért az Egyesült Államokban börtön jár, ezt pedig a tanúk nem valószínű, hogy megkockáztatnák.
Ha akadna négy republikánus szenátor (a szenátusban 53 republikánus ül), aki meg akarja hallgatni a tanúkat – velük kiegészülve, meglehet a demokraták többsége. Ugyanez igaz az ítéletre is: bár az elnök leváltásához kétharmados többség kéne – ami biztosan nem lesz meg –, az elítéléséhez az egyszerű többség is elég.
Avar szerint befolyásoló tényező lehet, hogy a CNN tegnapi felmérése alapján, az amerikai polgárok kétharmada szeretné hallani a tanúvallomásokat. Ez pedig azért érdekes, mert ősszel több olyan államban is új szenátort választanak, ahol nincs egyértelmű republikánus fölény. Így, ha a szenátorok most a választói akarattal szemben szavaznak, az nagyon kínos lehet. A következményeket mandátumokban is mérhetik majd.
A szakértő úgy véli, a republikánusok egyébként próbálják majd olyan mederbe terelni az eljárást, hogy csak politikai cirkusznak tűnjön. Ráadásul Avar János megjegyezte, hogy a helyzet Pelikán elvtárs esete a Tanú című filmből: az ítélet már megvan. Igaz ugyan, hogy ezúttal a felmentő ítéletet írták le jó előre. Ez persze azt is jelenti, hogy az elnökválasztási kampányban a demokraták mindenütt azt fogják harsogni, hogy Trump koncepciós perben úszta meg az eljárást.
Eddig még senki nem bukott bele
Donald Trump ügyét megelőzően, két amerikai elnök ellen indult impeachment-eljárás: Andrew Johnson 1868-ban, Bill Clinton 1998-ban vészelte át a szenátus bírósággá alakulását.
A harmadik Richard Nixon lett volna, ő azonban – mivel a Watergate-ügyben védhetetlen volt – már előbb lemondott. Ezzel érte el, hogy utódja, Gerald Ford elnöki kegyelemben részesíthesse, ami meg is történt. Amennyiben ugyanis a szenátus ítélte volna el Nixont, akkor az elnöki kegyelem gyakorlására nem lett volna lehetőség. Ez vonatkozik Trump ügyére is, ám a mostani elnök esetében az elmarasztalásnak nagyon kicsi az esélye.
