Túlsúlyosak az európaiak, s még inkább túlsúlyosak a magyarok
Drámainak mondható adattal rukkolt elő a héten az Eurostat: az Európai Unió polgárainak több mint a fele túlsúlyos. Mielőtt nagyon szörnyülködnénk, mondunk a mi számunkra ennél rosszabbat is: a magyarok körében még drámaibb a helyzet, a felnőtt lakosság 60 százalékának haladja meg a választóvonalként tekintett 25-öt a BMI-jének az értéke. A magyar férfiak jobban, a nők kevésbé vannak elhízva.
Az Eurostat a napokban tett közzé az európai egészségügyi felmérésének (European Health Interview Survey) legfrissebb eredményei közül párat. A felmérés keretében az egészségi állapotot, az egészséget meghatározó tényezőket és az uniós polgárok által igénybe vett egészségügyi ellátásokat tekinti át.
A lakosok súly szerinti állapotát vizsgálja a felmérés. Az ennek alapján készített gyorsjelentésből pedig a többi között megtudható, hogy 2019-ben az EU felnőtt lakosainak 45 százaléka dicsekedhet normál testsúllyal, 53 százalék azonban túlsúlyosnak volt mondható, miközben mintegy három százaléknak maradt el a súlya a normál értéktől. A BMI kategorizálással végzett besorolás szerint a túlsúlyosok 17 százaléka számított elhízottnak, 36 százaléka pedig már eljutott ennek a küszöbére.
|
A BMI A BMI nem más, mint a testtömegindex (body mass index), egy olyan statisztikai mérőszám, amit az egyén testmagasságának és -tömegének arányából kapunk. Kiszámítása közben a kilogrammban megadott testtömeget osztják a méterben mért testmagasság négyzetével. Az egészséges testsúly, túlsúlyosság vagy soványság meghatározására használják, igaz, napjainkban egyre több vita övezi hasznosságát. Mindenesetre a ma használt rendszer szerint, felnőttek esetében a 18,5 és a 24,99 közötti tartományú BMI-vel rendelkezőket mondják normális testalkatúnak, az az alatti a soványság, felette pedig az elhízottság sávosan megállapított kategóriái vannak. (A táblázat itt böngészhető.) |
Ami a magyarokat illeti: a felnőttek 60 százaléka számít túlsúlyosnak, ami hét százalékponttal meghaladja az uniós átlagot. Ezzel az aránnyal egyébként a megosztott harmadik helyen állunk a csehekkel. A legrosszabb a helyzet ebből a szempontból Horvátországban és Máltán van, mindkét országban a felnőttek 65 százaléka túlsúlyos.
A skála másik végén (ahol a legkisebb arányban vannak túlsúlyos felnőttek) található Olaszország (46 százalék), Franciaország (47 százalék) és Luxemburg (48 százalék).
A jelentés arra is rámutat, hogy a 75 évnél idősebbeket leszámítva. a korral nő a túlsúlyosak aránya, a 65 és 74 év közöttieknél ez a mutató (az EU egészében) 66 százalékos, azaz 13 százalékponttal meghaladja az átlagot.
Hasonlóképpen számít az iskolázottság is. Minél magasabb a végzettsége valakinek, annál kevésbé válik túlsúlyossá.
Általában is igaz, hogy a férfiaknál nagyobb arányban fordul elő túlsúlyosság, mint a nők körében. A legnagyobb különbséget a két nem között Luxemburgban mérték (59:38 százalékkal „nyertek” a férfiak), illetve Csehországban (70:51) és Cipruson (59:41). Magyarországon a férfiak nem egészen 70 százaléka, a nőknek pedig valamivel több a fele számít túlsúlyosnak.
