Túlvállalták volna magukat az oroszok?
Kétkedést okozott Oroszország sietsége, amellyel augusztusban bejelentette, hogy a világon elsőként új koronavírus-vakcinát engedélyezett. A kétkedést akkor az elégtelen tesztelés okozta. Most, amikor erősen nő a világban az orosz Szputnyik V vakcina iránti kereslet, az okoz újabb kételyeket, hogy vajon Moszkva ki tudja-e majd elégíteni a megrendeléseket – írja a The Washington Post terjedelmes jelentése, amely ismerteti, hogy az EU mely tagállamai kértek és/vagy kaptak már az orosz vakcinából, annak ellenére, hogy az EMA csak pénteken jelentette be az úgynevezett gördülő vizsgálat megkezdését.
Latin-Amerikában, Afrikában, a volt szovjet köztársaságokban és a Közel-Keleten az orosz vakcina-diplomácia nagy hullámában sok millió adagot várnak. Az orosz sajtó lelkesen ünnepli a Szputnyik V-t és annak sikerét. Az oltóanyaggal szembeni korábbi kételyeket némileg csillapította a The Lancet című brit szaklap cikke, amely szerint az 91 százalékos hatékonyságot mutat. (Ez elterjedt a nemzetközi sajtóban, de a The Lancet az orosz fejlesztők cikkét közölte, és az abban szereplő adatok alapján alkotott megítélését fogalmazta meg. A szerk.)
A vakcina-diplomácia segíthet átalakítani Oroszország imázsát, és olyan képet festeni, hogy valójában tudományos, technológiai és jóindulatú hatalom. Ez különösen érvényes azért, mert a nyugati gyártók kapacitás-problémákkal küzdenek. Vlagyimir Frolov elemző szerint az a tény, hogy Oroszország a világon az első öt ország között volt, amely ilyen gyorsan ki tudott fejleszteni egy vakcinát a koronavírus ellen, lehetővé teszi, hogy Moszkva nagy tudás birtokában lévő hitech-hatalomnak, és ne leszálló ágban lévő olajszivattyúnak mutassa magát.
Számos szakértő szerint az orosz és a kínai vakcina felhasználása elősegítheti a Covid elleni fellépést, mások azonban úgy látják: Moszkva a vakcinával geopolitikai célokat követ. Lawrence Gostin, a Georgetown egyetem professzora, és egyben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) számára dolgozó tudományos központ vezetője úgy látja: „Oroszország olyan térségekben használja geopolitikai célokra a vakcinát, ahol befolyási övezeteket szeretne teremteni”.
Mindemellett nagy kérdés, hogy Moszkva tud-e szállítani. Judy Twigg, a Virginia Commonwealth egyetem globális egészségügyi kérdésekkel foglalkozó politológusa szerint Moszkva a legszebb álmain is túlmenően sikeres abban, hogy ez a vakcina mennyire piacképes. Rengeteg kimondott és implicit ígéretet tett Oroszországban és a világon, a kereslet pedig váratlanul óriási, ám elakadtak, s jelen pillanatban azt igyekeznek megoldani, hogy eleget tudjanak tenni a megrendeléseknek. Moszkvának persze gondoskodnia kell Oroszországról is: a tervek szerint június végéig 68 millió embert, a felnőttek 60 százalékát oltanák be. Február végéig azonban a lakosságnak csak három százaléka kapta meg a vakcinát. Ebben szerepe lehet annak is, hogy az oroszok nemigen bíznak az oltásokban.
A Szputnyik V marketingjéért felelős Orosz Közvetlen Befektetési Alap nem válaszolt arra a kérdésre, hogy mennyit szállítanak a vakcinából külföldre. Korábban azt közölte, hogy több mint 50 országból 2,4 milliárd adagra szóló külföldi megrendelése van. Az Airfinity londoni tudományos elemző cég szerint Moszkva mintegy 392 millió adag külföldre szállítását vállalta, és még legalább további 365 millió adagról tárgyal, „de még nagyon messze van attól, hogy mindezt teljesítse”. Tavaly Oroszországban valamivel több, mint kétmillió adagot állítottak elő, és problémák jelentkeztek a felszerelések valamint az oltóanyag második komponensének beszerzése terén.
Februárban a miniszterelnök azt mondta, már több mint tízmillió adag készült el. Számos országban – így Indiában és Brazíliában – az orosz vakcina még az ottani hatóságok engedélyezésére vár. Az Orosz Közvetlen Befektetési Alap megállapodásokat kötött egyebek között brazíliai, dél-koreai és indiai gyártókkal a kibocsátás növelése érdekében, de eddig csak nagyon kevés helyen állítottak elő nagyobb mennyiséget.
Magyarország még mindig nagyobb szállítmányokat vár, s derűlátónak mutatkozott, hogy azok meg is érkeznek. Úgy tűnik, a koronavírus elleni vakcinák terén általános probléma, hogy a gyártók többet ígérnek, mint amennyit szállítani tudnak, és ez a szakértők szerint valós probléma lehet Oroszországban is – olvasható a The Washington Postban.
