Tüttő Kata: a fővárosnak van zöld stratégiája, alkalmazkodik a klímaváltozáshoz

Az Európai Unióban a klímaváltozás köré épül a zöld politika. Magyarország – a többi tagállammal együtt – azt vállalta, hogy 2050-re klíma-semlegessé válik.  Ezzel kapcsolatban három lényeges szempont van. Az első, hogy sokkal kevesebb széndioxidot bocsássunk ki, mint most. Ehhez az kell, hogy az energiatermelésben a fosszilis energiahordozókról álljunk át a fenntartható energiahordozókra. A második, hogy kevesebb energiát fogyasszunk, és harmadszor, ami energiát fogyasztunk, az fenntartható forrásból történjen. Erre konkrét célok vannak megjelölve 2030-ra, illetve 2050-re. Szél Bernadették erről beszéltek tegnap.

Tüttő Kata ennél most tovább ment, a kibocsátás csökkentésről, a mitigációról, vagyis az ártalomcsökkentésről, és a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodásról is beszélt. Ezekre készülnek stratégiák, tervek, és kell, hogy ezekkel minden város foglalkozzon.

Budapest az idén fogadta el a 2030-ig szóló klíma- és energiastratégiáját. Egy városban a legnagyobb energiafogyasztás az épületek hűtése és fűtése. Itt az európai- és a várospolitika is arra irányul, hogy egyre több épületünket kell korszerűsíteni. Nemcsak a középületeket, az iskolákat, óvodákat, a Városházát, hanem a magánépületeket is. A legfontosabb a nyílászárók cseréje és a hőszigetelés.

A második nagy csomag egy városban a közlekedés, hiszen a második legnagyobb energiafogyasztás a közlekedésé. Ehhez kapcsolódik a közösségi közlekedés, amelynek fejlesztése, vonzóbbá tétele a közös – európai, magyar és budapesti – cél. Azt szeretnék, ha a városlakók, és az agglomerációból hozzánk érkezők is mind nagyobb arányban azt, és azon belül a klímabarát közösségi közlekedést használnák. A fővárosi önkormányzat terveiben is az szerepel, hogy a meglévő, nagyon korszerűtlen, rossz kibocsátású, a levegőszennyezettséghez sajnos nagyon sokban hozzájáruló öreg dízelbuszokat korszerű, elektromos buszokra cseréljék. Erre van egy komoly, előkészített javaslatuk, azt be is adták a magyar kormánynak. Az unió is támogatja ezt, az újraépítési alapból is lehetett volna hozzá támogatást kérni. A kormány azonban a javaslatukat visszadobta, de azt az új kormánynak is be fogják nyújtani áprilisban.

Fejleszteni akarják a kötöttpályás villamosközlekedést is. Most fogadtak el egy mikromobilitási stratégiát, amelyben minden benne van, amit együtt tudunk használni a bérbicikli-rendszertől, az elektromos rollerig. Azt szeretnék, ha az emberek mind nagyobb arányban közösségi közlekedéssel, kerékpárral, egyéb ilyen eszközökkel, gyalog tennének meg távolságot, és nem autóval.

Tüttő Kata elmondta, ahhoz vagyunk szokva, hogy van Paks, égetünk orosz gázt, és ez független az önkormányzatoktól. A fővárosi elképzelés az, hogy egyre jobban szeretnének saját lábukra állni, és saját maguk megtermelni azt az energiát, amit használunk, ráadásul mindezt egyre nagyobb arányban megújuló energiából. A fővárosi önkormányzat esetében a napelemekre is van egy stratégia, ami nem csak az intézmények energiaellátására, hanem akár a magánházak napelemprogramjának támogatására is kiterjed.

A fővárosban egyébként van egy jól működő távfűtési-rendszer, ami részben elégetett hulladékenergiát használ, de ennek fejlesztése is a céljaik közé tartozik. Mivel Budapest nagyon gazdag geotermikus energiában, és mivel régóta szó van róla, annak hasznosításáról is sok stratégia született. Energiaárakban most jutottunk el arra a szintre, hogy ezek megtérülő beruházások lehetnek. 

A főpolgármester-helyettes fontosnak nevezte a körforgásos gazdaság zöld csomagját is. Hogy mi az? Amire eddig úgy tekintettünk, hogy szemét, most már úgy látjuk, mint erőforrást. Nem az a cél, hogy minden szemetet eltüntessünk, hanem, hogy minél kevesebb hulladék keletkezzen egy városban. Amit pedig lehet, azt nem szemétlerakóba tesszük le, hanem benntartjuk a körforgásban, szelektíven gyűjtjük, és amíg lehet, anyagában újra hasznosítjuk. Az EU és Magyarország is eldöntötte, hogy a hulladéklerakást, a budapestiek által megtermelt hulladékot nem egy az egyben a szemétlerakóba kell tenni, a mostani 50 százalékos arányt 10 százalék alá kell szorítani. Az elsődleges célkitűzés az, hogy minél kevesebb dolog kerüljön a kukába, és abból, ami odakerülne, lehetőség szerint minél többet hasznosítsunk. Ezért vannak lépések a műanyag, a papír, a fém szétválogatására. Az EU hozott egy olyan közös döntést is, hogy magát a konyhai biohulladékot, a lebomló hulladékot is szeretné hasznosítani. Ennek a módján is kell gondolkodniuk a városoknak. A fővárosi önkormányzat ma a pusztazámori szemétlerakás mellett, a hulladék jelentős részét elégeti egy erőműben, ahol az elégetett szemétből hőenergia keletkezik, amivel lakásokat fűt, és emellett még elektromos áram is keletkezik. Ez még mindig sokkal jobb, mint lerakni a szemetet.

Amikor arról beszélünk, hogy alkalmazkodás – és egy városnak mindig alkalmazkodnia kell a megváltozott körülményekhez –, akkor újra kellett gondolni a víz jelentőségét. Eddig az volt a szemlélet, hogy Magyarországon biztosítani kell a víz lefolyását, elfolyását. Ha esik az eső, azt gyorsan vezessük el. Most látjuk azt, hogy a víz mekkora érték, és nem is biztos, hogy végtelen mennyiség lesz belőle. Arról nem beszélve, hogy sokkal több víz távozik az országból, mint amennyi bejön. Most azon kell dolgozni, hogy Magyarországon – de egy városban is – minél több vizet megtartsunk. Napjaink gyakran szélsőséges időjárási jelenségeihez tartozik, hogy hosszú, száraz időszakok nyomán, az adott csapadékmennyiség nem apránként esik le. Sokszor egy hónapnyi csapadék esik le egy nap alatt, s ez villámárvizeket okoz. Ezt kezelni kell. Erre nem lehet csatornahálózatot építeni. Ezért egy városnak azon kell gondolkoznia, hogyan tartsa meg az esővizet, az ne vesszen el a csatornákban. Az aszfalt, a beton ezt nem tudja. Van azonban olyan burkolat is – mint nagyon sok parkolóban – ami szilárd ugyan, de a vizet nem a csatornába, hanem a földbe vezeti el. A vízmegtartás érdekében a főváros növelné a zöld területek arányát is, ami megtartja, magába szívja és egyenletesen osztja el a csapadékot.

A levegő tisztaságának fontosságára éppen a Covid-járvány világított rá. A magas légszennyezettség miatt nem csak a szálló por okoz egészségügyi problémát, de a vírus terjedésében is közvetítő szerepet játszik. Az EU ellenállóképességi alapja ilyen szempontból is támogatja, hogy csökkenjen a légszennyezettség a városokban. A fák nagy szerepet játszanak ebben. A fővárosi önkormányzat azon túl, hogy elfogadott egy zöld infrastruktúra-fejlesztési stratégiát – ez a Radó Dezső terv –, nemcsak azzal foglalkozik, hogy hány park van, hogy azok hol legyenek, hanem azzal is, hogy a klímaváltozás miatt miként alakuljon át a városi növényzet. Milyen klímatűrő fajok azok, amiket telepíteni lehet és kell. Új típusú faérték-számítást vezetett be, és így fog készülni egy favagyon-leltár, ami egyedülálló egész Európában. A fáknak úgy ad értéket, hogy nem csak azt veszi számításba, mennyibe kerül a felnevelésük és kiültetésük, hanem azt is, mennyi széndioxidot, mennyi port kötnek meg, mekkora árnyékot tudnak adni, és milyen mikroklíma az, ami körülöttük van. Az jó, hogy van a város körül védőerdő, de iszonyatosan fontos, hogy a városon belül is mindenhova jusson zöld felület. A klímaváltozás, a nagy szárazság és a hőség miatt nyilván a klímatűrő fajokra van szükség.

Mindezt a városvezetésnek át kell gondolnia – mondta Tüttő Kata. „A fővárosi önkormányzat el is készített egy zöld infrastruktúra-fejlesztési stratégiát, a Radó Dezső tervet, és egy 2030-ig tartó klíma- és energiastratégiát, ami arról szól, hogyan csökkentjük a széndioxid kibocsátásunkat, hogyan fogunk több megújuló energiát használni, kevesebb energiát fogyasztani, és hogyan alkalmazkodunk a megváltozott körülményekhez.”