Újabb államosításra készül az Orbán-kormány
Újabb totális átalakítás előtt áll a szakképzés: kevesebb OKJ-s képzés közül lehet majd választani, a vizsgaszervezés pedig állami irányítás alá kerül. A következmények egyelőre beláthatatlanok – írja a 24.hu.
A szakképzési törvény 1993-as kiadása óta annak szerkezetét kilenc alkalommal módosították, a mostani változtatás pedig újra komoly veszélyeket tartogathat.
2010 óta két dolog jellemzi a szakképzést és a felnőttképzést: az EU-s pénzek átcsoportosítása, majd azok átmentése a haverok felé – mondta a 24.hu-nak egy felnőttképzési szakértő.
Az Orbán-kormány hivatalba lépése óta több ütemben változtattak a szakképzésen: a szakképzési törvény 2011-es elfogadása után 2012-ben adták ki az új Országos Képzési Jegyzéket (OKJ), majd 2013-ban lépett hatályba az új felnőttképzési törvény, 2016-ban pedig az OKJ-t „korszerűsítették”. Idén, közel kilenc év elteltével, újabb koncepció született, azonban erősen kétségesnek tűnik, hogy ez beváltja-e majd a hozzá fűzött reményeket.
A Szakképzés 4.0 stratégiából kiderül, hogy a középfokú oktatás szintjén – iskolarendszerű képzés a 9. osztálytól – országosan 44 szakképzési centrumban, 381 tagintézményben 238 különböző szakma oktatása zajlik.
A szakmai képzésben mutatkozó magas lemorzsolódási arány fokozza a kihívásokat, az iskolai rendszerű szakképzés komoly tanulói létszámproblémákkal küzd. A kieső tanulók mellett a tanárhiány is rengeteg nehézséget okoz a szakképzés és a felnőttképzés mindennapjaiban. Van olyan szakképző iskola, ahol már több éve csak nyugdíjas korú tanár oktat.
A szakképzési stratégia összeállítói szerint a fiatalok egy része számára képességeik, reális jövőképük alapján a szakmai képzés adna valódi lehetőséget, de az általános gimnáziumok „felszívják” őket.
Az újbóli átalakítást célzó intézkedéseknek köszönhetően a szakképzés és felnőttképzés vizsgáztatási rendszere is teljesen átalakulna: noha 2017-ben az állami intézmények által szervezett OKJ-vizsgák az összes vizsgák számának 10 százalékát sem érték el, addig most itt is teljes államosítás készül.
A jelenlegi rendszerben dolgozók egyelőre nem látják, ez az intézkedés miként szolgálná a képzésben részt vevők érdekeit, a portál forrása úgy fogalmazott, hogy ez valószínűleg inkább a maradék 90 százalék vizsgadíjának begyűjtéséről szól, annak ellenére, hogy a vizsgaszervezési jogosultság állami „lenyúlása” az EU-s, szolgáltatások szabad áramoltatása elvet sértené.
A stratégiában szerepel továbbá, hogy az OKJ-t racionalizálni kell, ami azt jelenti, hogy csökkenteni kell a jegyzékben szereplő képesítések számát. Ennek következtében az OKJ kevesebb mint kétszáz szakmát tartalmazna, illetve ezentúl lesznek úgynevezett betanító jellegű képzések.
Módosíthatják a szakképesítéshez kötött munkakörök jegyzékét is, ezek csökkentése várható.
Az intézkedés várható másik fajsúlyos következménye, hogy a külföldi munkavállalás sokkal nehezebbé válhat, hiszen egy OKJ-s végzettség megszerzése ehhez elengedhetetlennek számít. Ezzel az intézkedéssel megnehezítették a különböző szakképesítéssel rendelkező magyar munkavállalók tömeges külföldre áramlását.
A felnőttképzéssel kapcsolatban többek közt azt írják, hogy a résztvevők magas számából kiindulva és a vállalati visszajelzések alapján nem mennyiségi, hanem minőségi problémák állnak fenn a területen. Az idén márciusi adatok szerint az országban jelenleg 1581 felnőttképző található, ebbe a számba beletartoznak az állami és egyházi fenntartású iskolák és a szakképzési centrumok is. Utóbbiak jogosultsága továbbra is él majd, azonban a tervezet értelmében a piaci alapon működő vállalkozások és nonprofit szervezetek határozatlan időre szóló, jelentős anyagi befektetéssel megszerzett és fenntartott engedélyét egy tollvonással készül visszavonni a kormány.
