Újraíratta Orbán a négyes metró történetét?

2017. március 31. 08:11

2014 áprilisában - a választások után rögtön - esett neki az Orbán-kormány a civilek elleni háború első felvonásának, amely az Ökotárs Alapítvány elleni rendőri akcióban csúcsosodott ki. 16 hónapon át nyomozott a rendőrség, kutakodott az ügyészség és a NAV, karaktergyilkolászott a királyi média - nagyjából a nagy semmire.

Közben a háttérben pedig futott egy másik vizsgálat: a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal két év alatt 62 civil szervezetet vizsgált meg.

Bár a hadjáratot Lázár János indította el, a TASZ két év pereskedés után kiderítette, a Kehi vizsgálatokat maga Orbán Viktor rendelte el. Ő volt a "soron kívüli kormányzati ellenőrzésnek" a megrendelője, még csak nem is a hódmezővásárhelyi titán. A végrehajtója pedig a 2010. június 11-i hatállyal, Orbán által kinevezett Gaál Szabolcs Barna.

Az azóta bedarált Népszabadság 2010. június 2-án "Pokorni jegyzője vezetheti az elszámoltatásokat" című cikkében írt a kinevezés körülményeiről. Gaál vezette a Kehit 2014-ben, és vezeti azóta is.

Gaál Szabolcs Barna levezényli az elszámoltatásokat. Kinevezte: Orbán Viktor 2010. június 11-én.


Párhuzamos történetek - itt a Kehi, hol a Kehi

A némi nemzetközi feszültséget is okozó ügy arra bizonyosan jó volt, hogy a "nemzetellenes civilekekre, sorosbérencekre" politikai kampány építhessenek fel - azóta is pörög ezerrel, és biztosan kitart 2018-ig. Bárki bármit mond az NER rendszeréről a kampányban jövőre, az nyugatról finanszírozott, álcivil, judeoliberális vagy miegymás lesz... Az egyik kampánytémát kipipálhatják. A másik még alakul.

"Nyomoznak ezerrel" ugyanis a négyes metró beruházás vélt korrupciós ügyeiben, amelynek alapját a február óta nyilvános OLAF-jelentés adja. Mint azt korábbi írásunkban már jeleztük, a brüsszeli hatóság ténymegállapításainak 95 százaléka egy 2010-es Kehi jelentésre hivatkozik. Ezen megállapítások alapján nyomoz az ügyészség - Lázár János feljelentése nyomán.

Korábbi írásunk után több olyan információt is kapott szerkesztőségünk, amelyekből a 2010-et megelőző kormányzati vizsgálatokról tudtunk meg adatokat.

A hozzánk beérkező információkat megosztottuk Budapest volt főpolgármesterével. Kértük, hogy egészítse ki, vagy esetlegesen pontosítsa információinkat. Így a lehető legközvetlenebb forrástól, magától Demszky Gábortól tudtunk meg részleteket ezen vizsgálatok gyakorlati menetéről. A hozzánk beérkező információk alapján négy Kehi-jelentésről szereztünk tudomást.

A 2006. decemberi végdátummal keletkezett jelentés az első, amely a 2005-ös év második félévétől 2006. első félévéig vizsgálta a beruházást. A következő jelentés ellenőrzött időszaka 2006. július 1-től 2007. június 30-ig. Ennek végdátuma 2008. március. A harmadik KeHi dokumentum a 2007. július 1. - 2008. június 30-ig terjedő időszakot vizsgálta 2009. januári befejezéssel. Az utolsó pedig a 2008. július 1. - 2009. június 30. közötti időszakot vette górcső alá, 2010. márciusi végdátummal.

- Kérdésünk elsősorban arra vonatkozna, hogy Főpolgármester Úr ezen jelentéseket hivatalból megkapta-e, látta-e, illetve véleményezhette-e hasonlóan az ÁSZ jelentéshez?

- Demszky Gábor: Azzal kezdeném, hogy a KEHI éves vizsgálati kötelezettségét a kormány és a főváros közötti, 2003-ban megkötött és 2004-ben, majd a következő évben is közös megállapodással módosított és pontosított megállapodás állapítja meg. (...) Igen én is láttam és olvastam őket, a BKV és a hivatalom közös teamje véleményezte valamennyit. Ez belső, hivatali rutin munka volt.

- Ha a Kehi évről-évre megvizsgálta a beruházást, miért vált 2010-ben a kormányváltás után szükségessé az, hogy visszamenőleg saját munkáját felülvizsgálja a hivatal? Előfordulhat-e, hogy az előző évi jelentésekben, a konkrét szerződésekre tett megállapítások eltérnek a 2010-es évi jelentéstől? Ha igen, elképzelhető-e az, hogy a Kehi önnönmaga korábbi években tett megállapításait nem ütköztette a 2010-ben megállapított tényekkel?

- "2010-ben két jelentés készült, az első februárban, ezt még a Tiba Zsolt által vezetett team válaszolta meg, és egy második - előlem és a nyilvánosság elől eltitkolt, elzárt jelentés - 2010 őszén. Az OLAF ez utóbbira alapozza a főbb állításait és gyanúsításait..(...) a második KEHI jelentés már az őszi választások és Tarlós hivatalba lépése után készült. Az OLAF jelentésből értesültem róla először arról, hogy a korábban a KEHI által a fővárosnak elküldött észrevételek főjegyzői válaszai alapján módosított jelentésekkel az újonnan kinevezett Kehi elnök nem volt megelégedve, és mivel neki már O.V. utasításainak kellett megfelelnie, ezért megismételtette a már lezárt vizsgálatokat. Ilyesmire korábban nem volt példa. Újraírják az M4 történetét, mert az emlékezetpolitikájuknak ez is fontos része. Le kell rombolni a budapestiek fejében mindazt, amit a régi városvezetés működéséről, eredményeiről gondoltak. Ehhez persze kriminalizálni kell az M4 sztorit, az építőivel és politikai felelőseivel együtt."

- Amennyiben itt ellentmondások vannak, lehet-e ebben szerepe a kormányváltásnak, illetve a Kehi új vezetőjének. Ebből következően Ön szerint az Európai Csalás Elleni Hivatal jelentése csak eme 2010-es vizsgálati anyagból dolgozott, vagy megkapták az előző évek vizsgálati anyagait is?

- "Erről nem rendelkezem semmilyen információval.
A jó Isten a megmondhatója, hogy miért! De politológusok szerint ez a rendszer működéséből következik. Amúgy az OLAF nagy valószínűséggel nem kapta meg az előző években született Kehi jelentéseket, mert ez nem állt érdekében OV kormányának."


- Ha a KeHi 2010 utáni vezetése nem is, de az OLAF vizsgálói ütköztették-e a korábbi KeHi jelentések ténymegállapításait a 2010-es jelentéssel?

- "Ennek megfelelően az OLAF valószínűleg tévedésben volt tartva, nem ütköztethetett semmit semmivel."

- A jelentés 2.2/b pontjában, illetve a teljes anyagban a Hatóság csak és kizárólag a KeHi 32-18/18/2010 sz. jelentésére hivatkozik. Ez az egyetlen, amelyre folyamatosan hivatkoznak a konkrét szerződések vonatkozó ténymegállapításoknál. Ezen kormányhivatal új vezetőjét 2010. június 11-én nevezte ki a közigazgatási miniszter javaslatára Orbán Viktor. Gaál Szabolcs Barna azóta is a KeHi vezetője. Ön szerint ez a személyi változás döntően befolyásolta a jelentés végső megállapításait?

- A Bibliát idézve csak annyit mondhatok: "Te mondád".

- A Norvég Alapok kapcsán a Társaság a Szabadságjogokért kérte ki, és pereskedett másfél évig azért, hogy kiderüljön, ki rendelte meg a Kehi vizsgálatot. Ön tervezi-e bármilyen jogvédő szervezet segítségét kérni azért, hogy kiderüljön, az ön által említett második 2010-es vizsgálatot mikor, ki és miért rendelte meg visszamenőleg?

- Mivel jogi doktorátussal rendelkezem és ráadásul, biztos, ami biztos egy kitűnő ügyvédet, dr. Magyar Györgyöt is megbíztam a jogi képviseletemmel OLAF ügyekben, nem kívánom az amúgy is szűkös forrásokkal rendelkező és igen leterhelt jogvédő szervezeteket igénybe venni, ez fölösleges túlbiztosítás lenne.

- Az Ön megítélése szerint ha az OLAF megkapta volna a beruházásról korábban készült Kehi jelentéseket, az érdemben befolyásolta volna-e a Hatóság ténymegállapításait.

- Ezt a kérdést azért nehéz megválaszolni, mert nem tudunk semmit az OLAF által létrehozott vizsgálócsoport működéséről. Érthető talán, hogy én magam bizalmatlan vagyok velük szemben, mert nem hallgattak meg, nem kívántak szembesülni azokkal a dokumentumokkal, tényekkel és szakértői véleményekkel, amelyeket szívesen megosztottam volna velük.

Nem tudom, hogy kik azok a magyar emberek, akiknek a neve a jelentés címoldalán szerepel, de egyszer szívesen a szemükbe néznék és megkérdezném őket, hogy ki vette rá őket erre a munkára.
Szerző: Wirth