Ukrajna azért ennyire sérülékeny, mert 30 éve egy gazdasági tragédia
Magyarország, Lengyelország, Oroszország, Törökország, Fehéroroszország és Ukrajna a szovjet- és a KGST-piac összeomlásakor csaknem azonos szintről indult, a magyar és a lengyel GDP/fő azonban 2020-ban már körülbelül két és félszerese volt az ukránnak.
A G7 arra kereste a választ, miként lehet, hogy egy ekkora méretű és geopolitikailag ilyen fontos helyen, többek között az Európai Unió közvetlen közelében fekvő ország ennyire lemaradt, és a számokat nézve, tulajdonképpen még esélye sem volt nemhogy a nyugati, de még a térségbeli szintre sem felzárkózni?
Ezt a kérdést most az egyre élesebb orosz konfliktus kapcsán, azért különösen érdekes, mert Ukrajna ilyen gyenge teljesítménnyel 30 év alatt sem tudott ténylegesen önálló tényezővé válni a geopolitikai játszmákban.
Az okokat keresve, leginkább arra jutunk, hogy nem volt terv. A legnagyobb bajt az idézte elő, hogy spontán módon, gazdasági értelemben káoszban működött és működik az ország.
Lengyelország különösen érdekes, mert az ukrán lakosság nyugatbarát részének ez lehet a legfájóbb pontja. A kulturálisan és gazdaságilag is viszonylag közel álló lengyelek (Magyarországhoz hasonlóan) 14 évvel a rendszerváltás után csatlakoztak az Európai Unióhoz, és bármennyire is le vannak még maradva annak nyugati részétől, ukrán szemszögből már elérhetetlennek tűnő magasságokban járnak. És ezzel nagyon is tisztában vannak, mert ukránok milliói dolgoztak vagy dolgoznak ma is Lengyelországban vendégmunkásként vagy áttelepülve.
Ha lehet ősbűnről beszélni, akkor az ukrán privatizáció az volt: spontán módon, oligarchák között osztották fel a gazdaságot, és ezzel megágyaztak az összes további problémának. Az országot ma is a regionális oligarchahálózat tartja kézben, és ez olyannyira megcsontosodott, hogy a kijevi irányítás nemhogy korlátozni nem tudja, de sokszor maga is aktív fenntartója, üzemeltetője ennek a társadalmi-gazdasági szövetnek.
Mit exportál ma Ukrajna? Kukoricát, növényi olajat, vasércet és búzát, és ha csak ezt a négy terméket adjuk össze, akkor értékben megkapjuk a teljes ukrán kivitel 30 százalékát. Ez egy gyarmati jellegű gazdaságra jellemző exportszerkezet, ezeknek a termékeknek az előállításához nem kell sok ember, és mivel feldolgozatlanul hagyják el az országot, nincs akkora hozzáadott értékük, amelyre nyugati értelemben vett jólétet lehetne alapozni.
Amíg az orosz konfliktus nem rendeződik, Ukrajna csak abban bízhat, amiben az oligarchái: túl nagy és túl fontos szereplő a világpolitikában ahhoz, hogy veszni hagyják. Saját lakossága viszont fokozatosan elhagyja. Az ország függetlenné válásakor még mintegy 52 milliós lakosság mára a nemzetközileg elismert határokon belül 43 millió közelébe csökkent, a születések számát meghaladó halálozások és a kivándorlás miatt.
