Vajon háborúval számol Orbán a térségben?
Magyarországon egy kormányhoz közelálló kampány világháborús katonákat mutat, ezzel a jelszóval: „Készüljetek!” Ám Orbán Viktor miniszterelnök nem csak retorikai szinten fegyverkezik – írta „Orbán harci suttogása” című cikkében Keno Verseck tudósító a Der Spiegel című hetilapban. Mostanság egyre fenyegetőbben hangzik, amikor Orbán megemlékező beszédeket mond. Olyanokról beszél, mint az „ezer éves magyar harc és önfeláldozás”, „az ezeréves közép-európai határok megerőszakolása a Nyugat által”, és „az igazság, amely csak erővel ér valamit”. Orbán szókincse egyre inkább vallásos és militarista. Vajon háborúval számol a régióban, és erre esketi fel az embereit?
Ilyen kérdések vetődnek fel az Orbánhoz közelálló Alapjogokért Központ kampánya láttán, amelynek címe: „Készüljetek!” Egy azonos című honlapon néhány napja látható egy videó, amelyen egy nagypapa meséli az unokáinak az ezeréves magyar múltat, és csupa háborús, véres kép kíséri a mesét. Később az apa felszólítja a fiait, hogy írják tovább a dicsőséges magyar történelmet. A videó ezzel a szlogennel ér véget: „Igazság, erő, felemelkedés. Együtt naggyá tesszük a Kárpát-medencét!” – vázolja a képet a Der Spiegel.
Ennél is árulkodóbb az Alapjogokért Központ egy további hirdetése: a cím „Készüljetek”, és a képen világháborús katonák láthatók, amint puskával a kezükben rohamra indulnak. Ez a hirdetés a Nemzeti Sport című lapban, Orbán kedvenc újságjában jelent meg.
Az Alapjogokért Központ „a burjánzó emberjogi fundamentalizmus és a politikai korrektség ellenpontjaként” értelmezi önmagát, és kutatóintézetként, amely „a nemzeti identitás megőrzéséért lép fel”. Igazgatója, Szánthó Miklós egyben annak a KESMA állami alapítvány kuratóriumának elnöke, amely összefogja szinte az összes kormányhoz közelálló, magántulajdonban lévő sajtóorgánumot. „Miután a „Készüljetek!”-kampány az elmúlt napokban heves vitákat váltott ki Magyarországon, Szánthó „mesterségesen keltett hisztériáról” beszélt. A Der Spiegel kérdésére válaszolva tagadta, hogy háborús uszításról lenne szó. „A kampányvideóban kifejezetten hangsúlyozzák, hogy a magyarok össze akarnak fogni a Kárpát-medence többi népével” – állította. A militarizmus vádja viszont Szánthó szerint „baloldali liberális narratíván nyugszik, ami képmutató módon tagadja, hogy a harci készültség és a harci szellem politikai erény”.
A kampány bírálói ezt másként látják. Múlt héten sok magyar értelmiségi, köztük számos konzervatív is, aláírt egy felhívást, amelynek címe: „Háborús retorika helyett felelős kormányzást!”. Azt bírálják, hogy a háborús retorika célja Magyarországon a korrupció és a rossz gazdálkodás elfedése, emellett tiltakoznak a cenzúra, az akadémiai és kulturális intézmények elleni támadások, és „félelem általános légköre” ellen. A szabad.ahang.hu oldalon egy háborúellenes petíció szólít fel „a háborús készülődés” elleni tiltakozásra.
A „Készüljetek!”-kampányt a közélet fokozódó militarizálódása, és az Orbánhoz közeli orgánumok egyre agresszívabb nacionalizmusa kíséri. Látható ez egyebek között a hónapok óta tartó „történész-vitában”, amelyben a XX. századi magyar történelmet kritikusan kutató történészeket, mint Romsits Ignác, vagy Ungváry Krisztián, „hazaárulóknak”, „magyarellenesnek” és „szabadkőműveseknek” minősítik.
Mindezzel egyidejűleg, Orbán kormánya az elmúlt harminc évben példátlan fegyverkezési programba kezdett – írta a szerző, és ismertetett néhány beszerzést.
Ugyanakkor a legtöbb megfigyelő nem hiszi, hogy Orbán komolyan számít egy háborúra. Tamás Gáspár Miklós szerint Orbán csupán erősíteni akarja a magyar sovinizmust és az ahhoz kötődő veszélytudatot, és egyben hangsúlyozni akarja az 1945 előtti magyar állammal fennálló kontinuitást. „Ez azonban nem valós határrevíziókról, hanem csak a Nagy-Magyarországgal való azonosulásról szól” – mondta.
Így látja ezt Rácz András, a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) biztonságpolitikai szakértője is. „Magyarország nem katonai támadó erőt épít, hanem korszerűsít egy hadsereget, amely nyomorúságos állapotban volt” – mondta Rácz. „Mindazonáltal az Alapjogokért Központéhoz hasonló kampányok mélyítik a magyar társadalom megosztottságát és bizalomvesztését” – írta Verseck, és végül újra Rácz Andrást idézte, aki szerint „ez előbb-utóbb mégiscsak nemzetbiztonsági problémává válhat”.
