Varga szavai Brüsszelnek szólnának?
Két lehetséges okot vázolt fel „szigorúan spekulatív alapon” Bodnár Zoltán jogász, egyetemi tanár arra a kérdésre, mi állhat Varga Mihály minapi megjegyzésének a hátterében. A pénzügyminiszter azt mondta, hogy a kormányzati ciklus végére Magyarország teljesíteni fogja az euróbevezetéshez szükséges feltételeket, s hogy az euró bevezetése időpontját illetően optimistább Matolcsy György jegybankelnöknél.
Az biztos, hogy a kormányhű Figyelő hetilapnak adott interjújában Varga Mihály nem véletlenül mondta, amit mondott. Mondandója azonban nem vág egybe Matolcsy Györgynek, a Magyar Nemzeti Bank elnökének az álláspontjával: ő (tény, még februárban) azt fejtette ki egy budapesti konferencián, hogy Magyarország a következő évtizedekben fogja bevezetni az eurót.
Az csak egy kis adalék mindehhez, hogy március végén az azóta az MNB alelnökévé választott Patai Mihály, meghallgatásán azt hangoztatta, hogy Magyarország akár most is, pár hónapon belül be tudna lépni az eurózónába, a magyar mutatók körül csak az államadósság mértéke kérdés. (A kormány pedig – nem véletlenül – jövőre az államadósság arányának további, érdemi csökkentésével és azzal számol, hogy a költségvetési hiány a GDP 1%-a lesz csupán.)
„Nyilvánvaló, hogy van ennek egy személyes része: Matolcsy versus Varga, ’csak azért is mást üzengetünk’” – mondta Bodnár. Mint közölte: szakmai alapon nemigen lehet mit mondani Varga mostani, „annyira azért nem bátor” kijelentésére. A kérdés szerinte inkább az, hogy mi állhat emögött, egyáltalán, miért dobta be az euró kérdését éppen most, amikor pedig hónapok óta senki fel nem hozta a témát, amikor nincs semmi apropója.
Bodnár szerint politikai kontextusba helyezve „szigorúan spekulatív alapon” az azért kijelenthető, hogy akár „egy Brüsszel felé belengetett pozitívum is lehet” a kijelentés, amely bizonyára nem véletlenül hangzott el pont most, pont így és pont a Figyelőben. Az, hogy a kormányzati ciklus végére teljesíteni fogjuk a maastrichti kritériumokat (azaz a csatlakozás feltételeit) „azt is üzeni Brüsszelnek, hogy mi azért jó fiúk vagyunk, teljesítjük az időpont nélkül, de azért vállalt uniós kötelezettségeinket”. (Mint ismeretes az EU-csatlakozással azt is vállaltuk, hogy egyszer majd belépünk az euróövezetbe.). „Ezzel be lehet kicsit takarni a politikai meg nem feleléseket” – magyarázta.
Bodnár szerint azonban létezhet egy másik „megoldás” is: „ha válságot vizionálnak a következő ötéves periódusra, és azt gondolják, hogy egyszer valami beüthet”. Mert valóban tény, hogy vannak kockázati tényezők szép számmal – például a kereskedelmi háború vagy a kínai gazdaság gyengélkedése, s ha beüt a válság, akárcsak kisebb is, akkor drámaian leromlik a magyar külkereskedelmi mérleg, és így a folyó fizetési mérleg egyensúlya is. Mindez ráadásul egy olyan időszakban következhet be, amikor már minden uniós támogatást lehívtunk a lejárt uniós költségvetési ciklusból, ám az új ciklusban számunkra rendelkezésre álló (eleve minden bizonnyal a korábbiakhoz képest csökkentett mennyiségű) támogatás terhére még nem érkeznek az eurók. „A sérülékenységet pedig ilyen válsághelyzetben el lehet kerülni, ha nincs devizakockázat – az pedig nincs, ha bevezetjük az eurót” – mutatott rá.
