Variációk Orbánra: Európa erős embere, vagy már életében meghalt?
Az elmúlt időszak, különösen az utóbbi napok fejleményeit sokféleképpen lehet megítélni. Sokak úgy látják, hogy minden Orbán (és Putyin) elképzelése szerint alakul, de szép számmal vannak olyan vélemények is, hogy Orbánnak vége, mehet a levesbe. Felvázoljuk mindkét változatot.
Orbán, a győztes
Orbán már megint megvezette a Néppártot. Játszik velük, azt tesz, amit akar. Minden lépést tud előre, mint a jó sakkjátékos, ellenfelénél előbbre lát. Lehet, hogy most sokan nevetnek rajta, de ez őt nem érdekli. Megszokta, és nem foglalkozik vele. Neki a lé a lényeg, és a hatalom. Uralkodni szeret, mások egzisztenciájával, akár életével játszani. Pártjában régóta ezt csinálja: egymásnak ugrasztja a lehetséges ellenfeleit, és elégedetten nézi, ahogy nyírják egymást.
Most a Néppárttal teszi ugyanazt. Tudja, hogy nem fogják kizárni, vagy ha mégis, majd kitalálja, hogyan jöhet jól ki abból is. Mindig mindenből jól jön ki, idáig még semmi sem ártott neki. Más ennyi gazemberség töredékébe is belebukott volna, ám Orbán ma Magyarországon erősebb, mint valaha. A magyarok közül ugyan sokan nem szeretik, de Orbán tudja, hogy a politika nem a szeretetről szól. Nem kell hogy szeressék, neki elég, ha elviselik, és amikor eljön az ideje, rá szavaznak.
Megeszi a Néppártot reggelire, s nemcsak valóságosan, de politikailag is túléli annak valamennyi vezetőjét. Ha mégsem sikerül neki meghatározó politkussá válni az Európai Unióban, és nem lesz Európa erős embere, erre is van terve: akkor majd bosszúból tönkre teszi az Uniót.
Orbán, a halott
Orbánnak annyi, politikailag halott ember. A Néppártnak csak a választásig van rá szüksége, utána kiteszik a szűrét, mintha sohasem lett volna. Tudja ezt ő is, de nem tehet ellene semmit. Hiába próbálkozik, számára is világos, hogy a mostani felfüggesztés csak szánalmas előjáték a még szomorúbb végkifejlethez.
Bármi is lesz május végén a választás eredménye, a Néppárt koalícióra kényszerül. Olyan pártokkal fog szövetségre lépni, amelyek ragaszkodnak majd a Fidesz kizáráshoz. Orbánnak nem marad mozgástere Európában és ez előbb, vagy utóbb Magyarországon is érezhetővé válik.
A harcias retorikát nem lehet a végtelenségig folytatni. Fogyóban az ellenség, megvolt már neki mindenki. Bankok, oligarchák, filozófusok, Soros-ügynökök, brüsszeli bürokraták, bevándorlók. Egyedül az ufók ellen nem hadakozott még, de ez egy másik műfaj, nem a politika, hanem az orvostudomány körébe sorolandó.
Orbán jelene bizonytalan, jövője beláthatatlan, ezért kilátástalan. Jobb lenne békében visszavonulni, de nem teheti, mert az már nem ő lenne. Neki harcolnia kell, mert ő a tökéletlen katona: háborúban talán megfelel, de békében biztosan alkalmatlan.
Világos pillanataiban tudja, hogy nem a „brüsszeli bürokraták”, és nem a magyarországi ellenzék fogja letaszítani a trónról, hanem valaki az övéi közül. Hogy ki lesz az ő Brutusa, arról csak sejtései vannak. Jelentkező lenne bőven, már nem kell sokáig várni, hogy az illető előlépjen a függöny takarásából.
