Végleges az Egységben Magyarországért munkaügyi programja: szja-mentes lesz a minimálbér

A kormányváltás után el kell indítani a dolgozói szegénység illetve a rabszolgatörvény felszámolását – mondta el az Egységben Magyarországért szerdai online sajtótájékoztatóján Komjáthi Imre, az MSZP elnökhelyettese, Buzinkay György Pest megye 3. és Horváth Jácint Zala 3. OEVK országgyűlési képviselőjelöltje.

„Egységesek vagyunk abban, hogy ma Magyarországon munkavállalónak lenni egyet jelent a kiszolgáltatottsággal. Egységes vagyunk abban, hogy a köz szolgálata nem jelentheti azt, hogy valaki dolgozói szegénységben él, és egységesek vagyunk abban is, hogy a munka világában is kellenek a fékek és egyensúlyok” – jelentette be Komjáthi Imre.

Emlékeztetett, a magyar munkavállalók azt szeretnék, hogy kiszámítható környezetben, jó munkakörülmények között, munkavédelmi és munkaügyi biztonságban és tisztességes bérért dolgozhassanak. „Ezért közös akarattal alkottuk meg az Egységben Magyarországért munkaügyi programját, (…) amely egyensúlyt kíván teremteni a munkáltatók és a munkavállalók között a tekintetben, hogy ne lehetetlenítsük el a munkaadókat sem, de védjük meg a munkavállalókat, biztosítsunk nekik kiszámítható munkakörülményeket” – mondta el.

A szocialista politikus a programból kiemelte a személyi jövedelemadó rendszerének igazságosabbá tételét, illetve a Fidesz által az alacsonyabb jövedelműektől elvett, sokak számára akár közel kéthavi jövedelemnek megfelelő adójóváírás visszaadását. „Ez a rendszer a minimálbér szintjén a személyi jövedelemadó teljes visszatérítését jelenti és egészen a minimálbér másfélszereséig növelni fogja az embereknél maradó jövedelmeket” – húzta alá.

Elmondta azt is, az alapvető élelmiszerek tekintetében kibővítik a kedvezményes áfakulcsos termékek körét, a rabszolgatörvényként ismert rendelkezést pedig haladéktalanul el fogják törölni. Bejelentette, új munkavédelmi, munkajogi kódex megalkotását is tervezik, a szakszervezetekkel együttműködésben. Ehhez igazságos, normálisan működő érdekegyeztető rendszerre van szükség – tette hozzá, és megígérte, hogy több jogot fognak biztosítani a szakszervezeteknek. 

„Nyugat-európai mintára erős jogosítványokkal fogjuk felruházni a munkavállalók és a munkaadók képviselőit arra, hogy vállalati, iparági és nemzetgazdasági szinten bérmegállapodásokat tudjanak kötni” – ígérte az MSZP elnökhelyettese.

„Magyarország szegénységének egyik látlelete az, hogy ma bérből és fizetésből élő illetve nyugdíjból élő honfitársaink otthonukban fagynak meg. Ezért kiemelkedően fontos Magyarország felzárkóztatásának szempontjából az, hogy a bérrendezés és a nyugdíjak megemelése megtörténjen” – hangsúlyozta Buzinkay György, a Momentum képviselőjelöltje, hozzátéve, uniós minimálbérre van szükség hazánkban is. Külön kiemelte, hogy emelni kell a közszférában dolgozók egyre inkább leszakadó, régóta nem emelt bérét.

Szólt arról, hogy a 21. századi gazdaság megteremtése érdekében támogatni akarják a távmunkát, ami sokak esetében kiválthatja az ingázási kényszert.

Az Európai Unión belül Magyarországon a legrövidebb – három hónapos – az álláskeresési járadék folyósítása – mondta a momentumos politikus. Megerősítette: azt szeretnék, ha április 3-án a választásokkal együtt népszavazáson lehetne állást foglalni arról, hogy kilenc hónapra emelik ennek a járadéknak a folyósítási időtartamát. Kitért arra is, hogy célzott támogatást kell nyújtani a mélyszegénységben élőknek és a kényszerűségből ingázóknak.

 Horváth Jácint, a DK által indított ellenzéki képviselőjelölt arról beszélt, hogy a munkáltatóknak is támogatást kell nyújtani, megfelelő gazdasági feltételeket kell teremteni. „Olyan vállalkozási környezetet alakítunk ki, amelyben a piac által elismert valós teljesítmény alapján dől el, hogy ki sikeres” – fogalmazott.

Horváth nagyon fontosnak mondta a jogbiztonság megteremtését. Szavai szerint „gazdasági alkotmányosságot” akarnak teremteni, és az adójogszabályok megváltoztatásakor legalább 60 napos, új adófajták esetén pedig legalább 180 napos felkészülési időt fognak biztosítani. Céges ügyekben teljes körűen kell biztosítani az e-közigazgatási szolgáltatásokat – mondta. Közölte, el fogják törölni a kötelező kamarai hozzájárulást. A kis és közepes méretű vállalkozásoknak szóló uniós pályázati rendszert átalakítják, és csökkentik az adminisztrációs terheket – ígérte.

A DK-s politikus támogatást helyezett kilátásba a vállalkozói Erasmus számára, hogy ezzel is ösztönözzék a vállalkozók körében a külföldi tanulást, tapasztalatszerzést, hálózatépítést, nemzetközi kapcsolatépítést, kiemelten a közép-európai térségben. Az uniós támogatások felhasználásával vidéki gazdaságfejlesztési programot kívánnak megvalósítani – tette hozzá végezetül.