Veszélyes felosztási fantáziák a Nyugat-Balkánon

Nem hivatalos, és alá nem írt diplomáciai vitapapírról van szó, ami állítólag Charles Michel tanácselnök asztalán van, és radikális konfliktusmegoldást javasol a nyugat-balkáni válságövezet számára. A Necenzurirano.si szlovén portálon április közepén fakszimile formájában közzétett dokumentum szerint a Nyugat-Balkánon három új szuperállamot szándékoznak létrehozni: Nagy-Horvátországot, Nagy-Szerbiát és Nagy-Albániát. Bosznia-Hercegovinából csak egy torzó maradna. A papír szerint ilyen módon egyszer s mindenkorra megoldódnának a térség nemzetiségi kérdései – idézi fel a Der Spiegel cikke.

A papír nem említi, hogy éppen ilyen felosztási fantáziák vezettek el egyenesen a jugoszláviai háborúkhoz. A kétoldalas írás annyira megdöbbentően radikális, hogy megjelenése óta a térség országaitól az EU-ig minden politikai döntéshozó úgy érzi, kénytelen állást foglalni az ügyben. A szerző állítólag Janez Janša szlovén miniszterelnök, de ő maga ezt tagadja.  Nemigen volt még olyan nem hivatalos diplomáciai dokumentum a Nyugat-Balkánról, amelyik ilyen hatalmas hullámokat vetett volna. Bosznia-Hercegovinában a politikusok szinte naponta óvnak a szélsőséges nacionalizmustól, fasizmustól és a háború veszélyétől. Európai politikusok fáradhatatlanul tweetelik, hogy kiállnak a nyugat-balkáni status quo mellett. Múlt hét végén a G7 külügyminiszterei határozatban ítélték el „az etnikai határok újrarajzolásáról szóló bármiféle spekulációt”. 

A cikk részletesen elemzi a térségben uralkodó, évek óta romló helyzetet és azt, hogy egyetlen ottani államban sem tudott megvalósulni a demokratikus polgári társadalom koncepciója. Közben az EU egyre kevésbé érdeklődik a térség iránt. Brüsszel közel húsz éve az úgynevezett „Thesszaloniki menetrendben” biztos csatlakozási kilátásokat ígért, de ez már történelem, azóta a térség az állandó várószobában van. 

Ezt most legfájdalmasabban Észak-Macedónia éli meg: 2005 óta jelölt, és a tárgyalások megkezdése érdekében 2019-ben még az állam nevét is megváltoztatta. A tárgyalások kezdését júniusra tervezték, de ebből alighanem nem lesz semmi, mert Bulgária vétót emelt: azt követeli, hogy a macedón nyelvet nyilvánítsák bolgár tájszólásnak. A hosszú várakozás a térség etnonacionalistáinak jó alkalmat kínál arra, hogy egyre gyakrabban felvessék komoly opcióként a határok megváltoztatását. Három éve Donald Trump és Federica Mogherini, az EU külpolitikai főmegbízottja Szerbia és Koszovó között etnikai területcsere mellett foglalt állást. Horvátország támogatja a boszniai horvátokat abban, hogy Bosznia-Hercegovinában hozzanak létre egy harmadik, horvát entitást. 

Magyarország már régen együttműködik a Nyugat-Balkán autokratáival és etnonacionalistáival – emögött Orbán Viktor stratégiája áll, hogy szövetségeseket szerezzen nacionalista, Brüsszel-ellenes politikájához. 

A jelek szerint Németország is kiveszi a részét a gyújtogatásból. Koszovóban nemrég napvilágot látott egy másik úgynevezett non-paper. Ez alighanem német-francia eredetű – bár német diplomaták ezt cáfolják –, és egy autonóm szerb országrész létrehozását javasolja Észak-Koszovóban, mintegy cserébe azért, hogy Szerbia elismeri Koszovót. 

A múlt héten 256 neves, többségben nyugat-balkáni értelmiségi az EU-hoz intézett nyílt levélben „zombi politikának” minősítette a geopolitikai sakktáblán folyó játszadozást, és felszólította az uniót, hogy állítsa le ezeket, a térség átalakítását célzó forgatókönyveket, és biztosítson végre valós csatlakozási perspektívát a Nyugat-Balkánnak. Joseph Borell külpolitikai főmegbízottnál mindenesetre nyomban meghallgatásra találtak: Borell egy nem hivatalos dokumentumban állást foglalt a térség uniós csatlakozási folyamatának folytatása mellett.