Vizsgálja az EU a magyar szelektív határzárat
Ylva Johansson belügyi és Didier Reyners igazságügyi biztos szerint diszkrimináció az, hogy nemzetiség vagy állampolgárság miatt szenved hátrányt valaki a magyar határon.
Az Eurológus számolt be arról, hogy a szeptember 1-jétől érvényes magyar határzár miatt küldött levelet Ylva Johansson belügyi és Didier Reyners igazságügyi biztos a magyar kormánynak, kifejezve aggályaikat.
A magyar kormány figyelmét arra hívták fel, hogy fontos a schengeni térség integritása, és arra, hogy az uniós szabályok értelmében, a határokon bevezetett korlátozó intézkedéseket megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni. Diszkrimináció lehet, ha valaki nemzetisége vagy állampolgársága miatt szenved hátrányt egy tagállami döntés nyomán.
Mindez azért történt, mert a magyar határzár bevezetését megelőzve, módosította a kormány a korábban kihirdetett szabályokat, amelyek eddig csak indokolt esetekben engedtek be külföldit az országba.
A változtatások értelmében, a magyarországi szállásukat korábban lefoglaló csehek, lengyelek és szlovákok egy öt napnál nem régebbi negatív koronavírusteszttel bejöhetnek, hasonlóképpen a visegrádi országokban korábban szállást foglaló magyaroknak is elég kettő helyett egy negatív teszt a hazaérkezést követően.
Azzal, hogy a magyar kormány a cseh, a szlovák és a lengyel polgároknak is – feltételekkel – megengedte a belépést, azzal az állampolgárságtól tette függővé az unión belüli szabad mozgást, és állampolgárság alapján fosztotta meg ettől 23 másik ország polgárát. Az Európai Bizottság ilyen esetekben mérlegeli az ügy körülményeit, felveszi a kapcsolatot az érintett állam hatóságaival, és ha úgy dönt, kötelezettségszegési eljárást is indíthat.
A kormány döntése nem csak az uniót lepte meg: sorozatosak a panaszok azoktól a szlovákiai magyaroktól, akik szintén szeretnének Magyarországra jönni, de nem rendelkeznek előre lefoglalt szállással, és az ingázó munkavállalókra vonatkozó szabályoknak sem felelnek meg.
