Völner-ügy: indítható nyomozás képviselő ellen a mentelmi jogának felfüggesztése előtt
„Csak bizonyos részében tudok egyetérteni a védő kollégával, akkor, ha nem gondoljuk tovább a nyomozó hatóság rendelkezésére álló további törvényes lehetőségeket” – mondta a Hírklikknek Magyar György, akitől arra kerestük a jogi választ, vajon valóban törvénytelen volt-e Völner Pál megfigyelése, ahogy azt az azóta lemondott korábbi államtitkár ügyvédje állítja? Emlékeztetett rá, hogy bizonyos feltételek mentén, indítható ellene nyomozás még a mentelmi jogának felfüggesztése előtt.
Mint a Hírklikk is beszámolt róla, Völner Pál ügyvédje a minap azt nyilatkozta, hogy „Völner Pál mentelmi jogának felfüggesztése előtti megfigyelése, követése és lehallgatása törvénytelen volt”. Ezt azzal indokolta, hogy az országgyűlési törvény (mint sarkalatos törvény) rendelkezése és ezzel összhangban a büntető jogtudomány szerint országgyűlési képviselő ellen folyó büntetőeljárásban nem értékelhető bizonyítékként az olyan leplezett eszközből származó adat, amelyet az országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztése előtt szereztek be.
Valóban törvénytelen volt a megfigyelése? S ha igen, akkor nem is használható fel ellene a lehallgatási bizonyíték? – kérdeztük Magyar Györgyöt, aki részben ért csak egyet ügyvédkollégája álláspontjával. Egyetért abban, hogy az országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztése előtt a vele szemben alkalmazott leplezett eszközökből származó adatok nem használhatóak fel önmagukban bizonyítékként a képviselővel szemben.
Ám lényegesnek tartotta felhívni a figyelmet arra, hogy „ha a képviselő gyanúsított társaival szemben szabályosan alkalmazott leplezett eszközökből származó adatokból olyan információk derülnek ki, amelyek a képviselő által elkövetett bűncselekmény irányába mutatnak, akkor a törvényben meghatározott határidők betartásával, nyomozás indítható a képviselő ellen még a mentelmi jogának felfüggesztése előtt”. S mint rámutatott, szerinte ez valósult meg a Völner-ügyben, ellenkező esetben a legfőbb ügyész nem kérte volna a Parlamenttől a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Ám – fűzte hozzá – a parlamenti döntés után nyomban meggyanúsították és gyanúsítottként kihallgatták Völner Pált.
A Völner-botrány
A december elején kirobbant, az elmúlt bő másfél hónapban egyre terebélyesedő Völner-botrányt már a Fidesz sem tudta szőnyeg alá söpörni. A Varga Judit igazságügyi miniszter jobbkezeként funkcionáló – a többi között a miniszter asszony által rátestált Pegasus-telepítések engedélyezését intéző – Völner kénytelen volt lemondani államtitkári posztjáról, ám képviselői mandátumát nem adta vissza. Mentelmi jogát meg közben felfüggesztették, s vele szemben vezető beosztású hivatalos személy által az előnyért a hivatali helyzetével egyéb módon visszaélve, bűnszövetségben, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntettének megalapozott gyanúja miatt nyomoznak. Ha a bíróság bűnösnek találja, akár tíz évet is rácsok mögött tölthet Varga Judit korábbi helyettese.
Az a fránya kétharmad!
Természetesen nem véletlen, hogy nem mondott le Völner képviselői mandátumáról – pontosabban, hogy nem küldte meg ehhez a selyemzsinórt Orbán Viktor. Csak számolni kell tudni ahhoz, hogy megkapjuk a választ. Korábban például Harangzó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese is pedzegette ennek okát, amikor azt mondta, hogy a Fidesz szerint az ügyészségi megállapítások ellenére, érdemes pozícióban hagyni például Völner Pált, Simonka Györgyöt és Boldog Istvánt, hiszen így megmarad a kétharmad és mivel zsarolhatóak, azt teszik, amit csak kérnek tőlük.
Magyar György most még részletesebben foglalkozik ezzel a kérdéssel. A Magyar Ügyvéd Blog legfrissebb bejegyzésében elképesztőnek mondta, hogy a NER parlamenti kétharmadának biztosítása érdekében két, korrupciós ügyekben bíróság elé citált vádlott és egy gyanúsított is részt vehet a Fidesz-KDNP képviseletében az Országgyűlés munkájában. Erre a rendszerváltozást követően még soha nem volt példa – szögezte le.