Von der Leyen úgy bírált, hogy ne eszkalálja a feszültséget Orbánnal

Von der Leyen szokatlanul egyértelmű szavakkal bírálta, és szégyennek minősítette a nagy nemzetközi felháborodást kiváltott LGBTQ-ellenes új magyar törvényt, amit Orbán Viktor személyes ügyének tekintenek. A jogszabályt eredetileg 13 uniós tagállam ítélte el egy nyilatkozatban, de számuk mostanra már 16-ra bővült: mások mellett Ausztria is csatlakozott hozzá. Von der Leyen a megszólalásával erős politikai jelzést adott, de úgy, hogy ezzel politikai és intézményi szinten ne eszkalálja a magyar kormánnyal fennálló konfliktust. Az időpont döntő tényező: amikor a fél kontinens Münchenre figyelt, ahol az UEFA megtiltotta, hogy a stadiont szivárványszínben világítsák ki, von der Leyen is jelzést adott, és nem csak szavakban: a bizottság épületére szintén kitették a szivárványos zászlót a magyarországi szexuális kisebbségekkel vállalt szolidaritás jegyében. 

Magyarországon von der Leyen fellépését alighanem támadásnak tekintik: a bizottság elnöke uniós politikus, de emellett német. Így is látják őt Budapesten, és pontosan ezt fogják célba venni a kormányhoz közelálló politikusok és sajtóorgánumok. Azt ugyancsak előhozzák majd, hogy von der Leyent 2019-ben nem utolsó sorban a Fidesz szavazataival választották meg a bizottság elnökévé. Ettől ugyanis Varsó és Budapest azt remélte, hogy enyhül az EU fellépése a jogállamisági normák megsértése ellen, és ennek von der Leyen bizonyára tudatában volt.

Mostani fellépése azt mutatja, mennyire elmagányosodott Európában a magyar kormánypárt, amely már kilépett az Európai Néppártból is, ahol Orbán sokáig aránytalanul nagy befolyással lehetett az európai politikára. Ennek a befolyásnak ezzel vége. Emellett fontos tény, hogy Orbán már Magyarországon sem áll alternatíva nélkül: a jövő évi választásokon egy hat pártból álló szövetség lép fel ellene, és több mint tíz éve ez az első eset, hogy Magyarországon lehetséges a hatalomváltás, és ezt minden bizonnyal Brüsszelben is regisztrálták. 

Von der Leyen azonban ugyanakkor a jelképes politika mögött visszakozik. A Budapest számára kilátásba helyezett levél, amit számos megfigyelő fenyegetésnek tekint, elég tompa fegyver. Folyományaként a bizottságnak ugyan kötelezettségszegési eljárást kellene indítania, az azonban évekig eltarthat, és aligha izgatja Orbánt, mert biztos lehet benne, hogy a szexuális kisebbségek elleni fellépése egyelőre nem jár következményekkel az EU részéről. A jogállamiságról szóló vita is évek óta tart, eljárások folyamatban vannak, de az Európai Bíróság döntései nem értek el engedményeket Varsóban és Budapesten. 

A bizottságnak rendelkezésre áll az úgynevezett jogállamisági mechanizmus, amit tavaly fogadtak el, és ami súlyos anyagi veszteség veszélyét hordozza a két tagállam számára. A két ország azonban megtámadta az Európai Bíróságon a mechanizmust – amit korábban megszavazott – és ezzel időt nyer. Igen valószínű, hogy a bizottság alkalmazhatónak minősíti az új jogszabályt, de ez alighanem még hónapokba telik. Az is lehet, hogy csak a jövő tavaszi magyarországi választások után következik be. Addig a bizottság nem fogja alkalmazni ezt az eszközt. Így aztán az Európai Bizottságnak nem marad más, mint a konfrontatív retorikai fellépés, vagy – ahogyan azt az Európai Parlament sok képviselője követeli – egyszerűen mégis alkalmazza a jogállamisági mechanizmust, írta a lap.