Wladár Sándor a májusi EB-ről: húsz éve nem volt ilyen jelentős sportesemény

Harkai Péter 2021. április 15. 17:17 2021. ápr. 15. 17:17

A MÚSZ elnöke is megdöbbent, amikor értesült a májusi EB-re jelentkező országok számáról – egy kivétellel mind az ötven helyszín delegál sportolókat. A nézők nélküli rendkívüli biztonsági protokollt a Semmelweis Egyetem dolgozza ki a résztvevő 4000 fő számára.

A kormány fokozatos nyitási szándékai ellenére is biztonságos „buborékban marad” a május 10-23 közt megrendezendő budapesti 35. LEN Európa-bajnokság – tudtuk meg Wladár Sándortól, a Magyar Úszó Szövetség elnökétől. Interjúnk idején is a Semmelweis Egyetem rektorával, Merkely Bélával egyeztették az egészségügyi protokoll kidolgozását, mivel az egyetem lesz a rendezvénysorozat egészségügyi biztosító partnere. 

A biztonsági protokoll megteremtéséhez nem kellett új költségvetést készíteni, nézők nem lesznek a lelátókon, a sportolók és a szakszemélyzet háromszoros ellenőrzéssel s háromnaponkénti szűréssel vehetnek részt az eseményen. A járványhelyzettel kapcsolatos biztonsági felkészüléssel kapcsolatban megtudtuk, hogy az eseményeket „buborékban” tartják, ennek értelmében a versenyhelyszínekre csak sportolók, a különféle nemzeti delegációk csapattagjai, szervezők és önkéntesek léphetnek be. Az még egyeztetés tárgya, hogy a külső buborékban tevékenykedő delegáltakra érvényesek lesznek-e a szorosan vett belső helyszín előírásai. Példaként hozta fel, hogy egy olyan önkéntesre, aki a vendégeket, a sajtót stb. delegálja a megfelelő helyekre, annak egy zárt buborékszállodában kellene „zsilipelnie”, de erről még folynak az egyeztetések. 

Az mindenesetre alaptézis, hogy rendszeres tesztelés lesz: a sportolókat érintően háromnaponta. Az egyéb, a sportolókkal nem érintkező személyek, mint a média vagy a biztonsági személyzet, akik nem lesznek szorosan vett kapcsolatban a sportolókkal, edzőkkel, náluk ötnaponta végzik a tesztelést. A tesztelés a sportágazatban elsőként háromfázisú lesz: nem csak a vírus jelenlétét kimutató PCR-jellegű, de antigénteszt kimutatására is alkalmas, valamint egy antitest jelenlétét megállapító teszt teszi teljessé a biztonságos védelmet. Ebből a háromból lehet olyan következtetést levonni, hogy egy pozitív PCR, de negatív antigénnel bíró s pozitív antitest eredmény után szükséges-e vagy sem levenni a pályáról bárkit is. „Mindez a többszörös szűrő azért leengedhetetlen, mert az elég drámai lenne, ha egy Kapás Bogi vagy Milák Kristóf, aki átesett már a fertőzésen, le kell-e szedni a rajtkőről. Ennek a tudományos kidolgozása még zajlik, természetesen csak végleges és megbízható eredmény után döntünk az alkalmazásáról. Én úgy látom, hogy nagyon jó úton járnak a megalapozott protokoll kidolgozásával. Számomra a mai napnak ez volt a legérdekesebb tapasztalata”.

Az elnök elmondta azt is, hogy mindennek az anyagi háttere biztosított, új költségvetést nem igényelt, többek között annak is köszönhetően, hogy az Európai Úszószövetséggel (LEN) volt egy intenzív, de eredményes megbeszélésük. Ennek eredményeként sikerült elérni, hogy a 2019-es megállapodásukat módosíthatták a napidíjak és vendégéjszakák tekintetében. Az ebből felszabadult, jelentősnek mondható költséget beforgathatták az egészségügyi buborék biztonsági rendszerének megvalósításába.   

A külföldi sportolók biztonságos fogadásáról elmondta, hogy az országba negatív PCR-teszttel léphetnek be, a repülőtérről egyenesen a szállodába érkeznek, itt újabb szűrés következik. Amennyiben ez negatív, három napra érvényes működési engedélyt kapnak, amit 72 óra múlva újabb szűrés követ. A verseny előtti napokon újabb szűrés következik, csak így kaphatják meg a versenyengedélyt. Akinél pozitív eredmény születne, az tíz napra a szállodai karanténra kötelezett.   

Arra a kérdésre, hogy a magyar sportolók megkapták-e a kötelező oltásokat, Wladár Sándor válaszában kitért arra, hogy egy januári kormányhatározat értelmében az olimpiai „longlist”-en szereplők számára juttattak 886 darab vakcinát. Az úszók közül mindenki megkapta az első, sokan a második oltást is, amint az edzők, gyúrók stb. úgyszintén. Két fő volt, aki visszautasította az oltást.

S hogy milyen létszámban kell mozgatni két héten át járványveszélyben a résztvevőket, arra a MÚSZ elnöke egészséges izgalommal válaszolta, hogy az elmúlt húsz évben olyan EB nem volt, hogy az 51 európai országból 50 „bejön”. A négy szakági versenyzők s a kísérők nagyjából 2000-en lesznek, valamint hasonló létszámban lesznek jelen összességében a szervezők részéről. Hogy mindez milyen kihívást jelent most a számukra, Wladár Sándor őszintén megválaszolta: „Kérem szépen, van gyomorgörcs... De felkészültünk.”

Hozzátette, hogy már csak azért is érzi rendkívülinek a közelgő eseményt, mert az elmúlt egy év járványidőszaka alatt ilyen nagyságrendű és jelentőségű sportesemény nem volt a kontinensen. „Óriási az érdeklődés és a verseny iránti éhség, ez egyértelműen érezhető. Mindez hatalmas lehetőség és még annál is nagyobb felelősség. Rajtunk a világ szeme”. 

Arra a záró kérdésre, hogy meglepte-e a szinte teljes európai részvétel ténye, az elnök nem köntörfalazott és közölte: „abszolút meglepetés volt. Mi a sportszakmai vezetőkkel, mint a LEN-alelnök Szabó Tünde államtitkár vagy Szántó Dávid, a Magyar Úszó Szövetség nemzetközi versenyrendezési és kommunikációs vezetője azt mondogattuk, hogy 30-35 százalékkal már jók vagyunk s kint vagyunk a vízből. Na, ehhez képest 90-95 százaléknál tartunk – nem gondoltuk volna, amint azt sem, hogy több mint száz csapat nevez. Ha megnézzük az EB-k történetét, az elmúlt húsz évben ilyen nem volt – nemhogy egy járványidőszak alatt” – nyilatkozta a Hírklikknek Wladár Sándor, a Magyar Úszó Szövetség elnöke.