Zűrzavar Hunniában
2020. december 18. Az operatív törzs már hónapokkal ezelőtt megalkotta, hogy ha egy hétvége alatt kellene mindenkit beoltani, arra képesek lennének. Ma egy általános, országos, egy-két nap alatt történő, teljes átoltás föltételei megvannak, az oltási tervünk rendelkezésre áll, az ehhez szükséges eszközökkel, számítógépes nyilvántartással, adatbázissal, helyszínkijelöléssel. (Orbán Viktor miniszterelnök).
Két és fél hónappal ezelőtt, Magyarország felelős kormányának felelős miniszterelnöke mindenkit próbált megnyugtatni: ha van oltóanyag, akkor katonás rendben, néhány nap alatt az egész országot vakcinálni lehet. Én örök reménykedőként mindent jó hírt elhiszek, bár már akkor kétségeket ébresztett bennem, mivel ez még – a világ egyik legjobban organizált és legfegyelmezettebb országában – Izraelben sem sikerült.
2021. március 5. A jelzett napon kiderült, hogy nem ötmillió, nem egymillió, hanem százezer ember hétvégi oltására sem vagyunk képesek. Lehet nyomni a púdert, lehet süketelni, a végeredmény minősít. A tavasz első hétvégéjén elmarad a vírus elleni totális támadás, mivel a hadvezetés elszámolta magát. Nem kicsit.
De, nem fogok vádbeszédet mondani, nem fogok gúnyolódni, és nem fogok fejeket követelni. Azt viszont nem fogadom el, hogy
1.) a fontos döntések meghozóinak fogalma sincs arról, hogy milyen oltási kapacitásokkal rendelkezik az országos szintű egészségügy rendszer, és
2.) olyan ígéretekkel szédítsék az ország – joggal rettegő – népét, amelynek semmilyen alapja nincs.
Nagyképűen, fölényesen és magabiztosan nyilatkoznak a nagyurak, miközben logisztikai és informatikai problémákkal küzdenek. A péntek reggeli miniszterelnöki igehirdetés alkalmával sem hangzott el: nagyot hibáztunk és elnézést kérünk minden megtévesztett, oltást igénylő polgártól. Technikai hibáról szólt a mese, holott fundamentális problémáról van szó: a tajszám alapú nyilvántartás egy kalap szamócát sem ér, hiszen összevissza értesítették a vakcinát igénylő személyeket.
Az állampolgároktól törvénytiszteletet és normakövetést vár el a hatalom. Mi viszont csak azt kérjük, hogy ne gyötörjenek minket pszichésen, és vegyenek vissza az „arcukból”. „A tanú” című filmben az uniformisban pöffeszkedő Bástya elvtárs így szólt Pelikán elvtárshoz: „Szerénység. Ne tömjénezze magát. Amit én szeretek magamban, az a szerénység”. NER-elvtársak: több alázat, több tisztesség, visszafogottabb kommunikáció!
Változott a világ, ezért a nép egyszerű fiaként most én kérem a hatalmasoktól, hogy a hétvégére meghirdetett és kudarcba fulladt „oltási hadművelet” után az egyenruhát nem viselő „vezénylő tábornokunk és altisztjei” ismerjék el, hogy: tisztelt hölgyeim, tisztelt uraim, ezt nagyon elbazilikáztuk és bocsánatot kérünk. Bármilyen meglepő, néhányunknak már ettől is jobb lenne a közérzete.
