Elkezdődtek a Fideszen belüli leszámolások
Akinek csak kalapácsa van, az mindent szögnek néz. Aki csak a hadviselésben jó, annak muszáj mindenütt ellenséget találnia. Ez nem is olyan könnyű. Hiszen a külső ellenség (migránssorosbrüsszel) folyamatos átkozása már kicsit unalmas, a hazai ellenfelek közül a pártok a parlamentben egyharmad alá szorultak, a civilek ellen kész a törvény- hát akkor most ki ellen kell harcolni?
Na, ilyenkor kell a saját sorokban ellenséget felmutatni. nehogy azt higgyék a hívek, hogy egy percre is lazíthatnak. A NER táboron belüli belső leszámolása a saját értelmiségén, a kultúra és a tudomány világában kezdődött. A kormánysajtó árulóként rontott a volt tudós miniszter Pálinkás Józsefnek, mellette az Operaház, sőt a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatójának, a kormány saját kinevezettjeinek. Nem elég lojálisak.
Ez az önálló gondolkodás és az értelmiségi lét kockázata. Az egyeduralomra törekvők mindig is gyanús szemmel méregetik a szellem embereit: könnyen elkórincálnak, legalábbis gondolatban. Lám, Ókovács és Pröhle gyanús eszméknek vagy szerzőknek ad helyet, Pálinkás meg nem utálja annyira a CEU-t, mint elváratik, és meggondolásra int. Pedig a kijelölt ellenséget gyűlölni kell - ha nem teszed, te magad vagy ellenség. Akkor példát kell statuálni rajtad.
Szerencse, hogy nem a negyvenes-ötvenes években élünk, akkor a belső ellenséggel koncepciós perek útján rövid úton végeztek. A két rendszert nem szabad összemosni, nem testvérek. De a nem rokonoknak is hasonlíthat egy-egy vonása egymáshoz. Nincs új Rajk László, főelvtársból kreált áruló-áldozat. De enyhébb változatban igény mintha volna rá...Már csak az önkéntes beismerő vallomások hiányoznak. Hiába, már a belső ellenség sem a régi!
