Ágyhoz láncolva

Mélységes felháborodást váltottak ki, a TOPhÁZ Speciális Otthonból kikerült fényképek. Megint ráült a politika, a legnyomorúságosabb sorsokra.

TISZTELT Baloldali- Jobboldali- Fidesz... vagy akármilyen szavazók. Magyar Emberek! Megdöbbent a fotó és szörnyülködsz, sajnálkozol, hogy te jó ég! Jajj szegény... Engem - minket nem döbbent meg! Minden nap láthatunk ilyen gyermekeket és tudjuk, mi lesz a sorsuk. Tudjuk, most még gyermekek, mozgathatóak, ölünkbe tudjuk venni őket, ringatni, ölelni, szeretni, rajongásig szeretni, és mi még azt is tudjuk szakmailag, kinek- hány év jut még az életből...Szakmám kezdetén, mikor még édesanyám élt, és én lelkesen tettem ki otthon "gyerekeim" fényképeit, nem értettem, miért szörnyülködik édesanyám. Nem értettem a döbbenetet a hozzánk vendégként jövők arcán, hogy én ezeket miért teszem ki? Mert a szeretet, számomra gyönyörűvé tette őket. Mert velük voltam éjjel- nappal, és már nem láttam, hogy ez nem normális, hanem számomra a mindennapi élethez tartozott. Hangsúlyozom (És kérem aki elolvasod ezt az írást, utána ülj le és csak 5 percet gondolkodj... Mindegy, milyen pártállású vagy!) ők még csecsemők. Kézbe veszed, nagyon nehezen megeteted, mosolyogsz rá, vigyázol rá, és még énekelsz is nekik. És ezek a csecsemők, felnőnek, és jobb (vagy rosszabb?) esetben, felnőttek lesznek. Ez a gyönyörű kisgyermek, szaknyelven Hydrocephalusos- magyarul, vízfejű. Ennek különböző okai, és fokozatai vannak. Számtalan irodalom szól erről, lehet tanulmányozni... Tömény szakmai oldalába nem kezdek bele, most inkább az emberi oldaláról írok. Munkám folyamán, minden életkorban találkoztam velük. A születés pillanatában, a koraszülött osztályon, majd később az idegsebészeten (Gyermek agysebészet) - ahol a korrekciós műtéteket végzik, és lehetséges a segítség, természetesen a betegség súlyosságától függően.Ezekből a gyermekekből nagy gyermekek, és felnőttek lesznek. Akkor már nem lehet őket ölbe venni, nem lehet babusgatni, és egyáltalán nem olyan szépek...Telnek a hónapok, az évek, de ők nem fejlődnek, vagy valami nagyon minimálisat.A testük nő, az értelmük nem. Nem tudsz kommunikálni velük. Talán a zene megnyugtatja őket, talán az ételnek örülnek, de az artikulátlan hangadáson kívül, és a csapdosás, koordinálatlan mozgáson kívül, ha egyáltalán megtudnak mozdulni, másra nem képesek. Jelen esetben, kiragadtam egy betegséget, de számtalan neurológiai betegség van. Számtalan formájú, súlyosságú, és kimenetelű. Láttam, tapasztaltam, velük éltem...a mindennapjaim. Tudom, hogy lehet jobban- és hogy nem lehet már.... Bármit teszel, többet már nem tudsz adni.És itt hívom fel a figyelmet, hátha végigolvasod tisztelt magyar ember- így a mentősök napja múltával- ha egy Cherny mentőt látsz szirénázva, mégis 40 km/ óra sebességgel haladva, és nem a gázpedált nyomva, ne anyázzál, és szidjad, hogy minek szirénázik ha nem is halad?A kocsiban egy koraszülött életét mentik, és csak egy hirtelen fékezés, agyvérzést okozhat a babánál- amit adott estben a te türelmetlenséged okozhat. A Cherny mentő sokszor nem utat és sebességet kér, csak figyelmet, hogy egyenletes sebességgel szeretne haladni. TISZTELET MINDEN MENTŐDOLGOZÓNAK! Kizártnak tartom, hogy bármelyik egészségügyi dolgozó, a TOPhÁZ Speciális Otthonban, bántalmazta volna a gyermekeket- ápoltakat. Láttam a fényképeket. Láttam, hogy képeken véresek, sebeik vannak, és hogy kivannak kötözve. És láttam a néhány ápoló személyzet arcát. Kizártnak tartom, hogy kezet emeltek volna bármely gyermekre, vagy szándákosan kínozták volna őket! A szándékosságot, teljesen kizárom! Tények! A rendszerből 10 000 azaz TÍZEZER nővér hiányzik. És ők a betegágyak mellől. Ez az otthon, a Szociális Szféra kategóriája lenne, ahol még több ember hiányzik a rendszerből. Mint tudjuk, az ágy mellett dolgozó nővéreket, úgy kívánták mentesíteni, hogy a szociális szférába csoportosítanak át betegeket, mondván ők nem betegek, csak ellátásra szorulnak! Ide tartoznak azok a kiszolgáltatott idős emberek, akik szintén nem betegek, csak ellátásra szorulnak. "Csak ellátásra szorulnak." Ez a kulcsmondat.Konkrétan, nem infúzióra, nem műtétre, nem ,,újraélesztésre" várnak, csak:Pelenkázásra, etetésre, mozgatásra, megfordításra fél óránként, hogy ne kapjanak tüdőgyulladást vagy felfekvést... Csak ellátásra szorulnak! Értelmük csekélyke, vagy semmi. Sokan csak fekszenek, és artikulátlan hangon kiabálnak. Megint hangsúlyozom, a betegségeknek különböző fokozatai vannak. Igen, van olyan, hogy magukban kárt tesznek. Kitépik a saját hajukat, vagy a falba verik a fejüket... Vagy társaikra támadnak... Pokol az életük. És ők vannak, léteznek, és vannak számukra intézmények, minimális személyzettel. (A minimális, nem kifejezés rá.) Tisztelt magyar állampolgár! Hány ilyen "csak gondozásra szorult " jut egy nővérre? Hányat tud becsülettel ellátni? Természetesen életkoruktól is függ, de maximum hármat. Ugyan így a krónikus betegosztályokon, ahol pelenkázni, fürdetni, etetni kell (kéne). Egy ápolóra jut 20-40 ilyen kiszolgáltatott ember. Ó, nem beteg, csak ápolásra szorul! Azoknak a tisztelt embereknek, akik megdöbbentek a gyermekek soványságán, vagy "karbantartottságán" tisztelettel szeretném elmondani: Egy ilyen gyermek megetetése minimum 1 óra! Minimum! Tisztázásuk, fürdetésük- becsülettel elvégezve - szintén minimum 1 óra. Izmaik kötöttek, nehezen mozgathatóak, merevek az ízületek.Sokszor a görcsök húzzák, és meg kell várni, míg a görcs enged. Etetésük veszélyes, nagy odafigyelést igényel, és időt- időt- időt! Az időhöz, ember kéne! Ha ember nincs, idő sincs! Hiszem, hogy ebben az intézetben, minden ápoló személy a tőle telhető legtöbbet megtette. Szembesülnie kéne a magyar társadalomnak, a magyar politikai elitnek, a kis és kiszolgáltatott emberek, valós problémáival. (Írásomban a képek, az Index 2014-es cikkéből vannak.) Azóta eltelt 3 év. A szakmai érdekképviselet Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete oldalán már haptákba vágta magát, hogy ők már régen jelezték, és ők már régen a toppon voltak, és ők már meg is oldották a problémát. Ki az akinek a szakmai hátteret biztosítani kell? A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK).Köztudott, hogy mindkét egészségügyi szervezet, mind az MSZEDDSZ mind a MESZK, egymással karöltve a mindenkori rendszert szolgálta ki. Valahol a mindenkori kormányoknak egy mentességet jelent ez a két szervezet. A mindenkorinak, hisz ugyan azon vezetőit, mindegyikük eltűrte, számonkérés nélkül. Megható az eljárás: "Ők jelezték már régen". Jelezték. Aztán a 8 óra leteltével, jó fizetésüket felvéve, hazamentek. És otthon békés nyugovóra tértek. De ők jelezték. Most is jelzik, mikor a kormánytájékoztatókon díszletként a háttérben állnak, és a kormány szócsöveként a kormánymédiákban elmondják, nagy mosollyal az arcukon, itt minden rendben van! Helyén van minden pénz, ami a stadionokra és kisvasutakra ment. Hiszen a magyar dolgozó embereket ellátó egészségügy, a toppra jutott. Igaz, a teljes kánaánt 2019-re ígérik. Sőt, kitalálták már, az orvosokat mentesítő rendszert is, hogy a nővéreket egyetemi szinten orvosi munkára delegálják. Ki fog a betegágyak mellé állni pelenkázni, mosdatni, etetni, a kezed megfogni, időt szánni... Ki fog emberként melletted lenni a legkiszolgáltatottabb időben? Ápolni kifog? Ja, a kiszolgáltatottság, nem betegség. Az egy élethelyzet. Amit sokszor a betegség produkál. És most gondold végig: állandó gyermeksírásban, állandó szolgálatban, állandó koncentrációban, állandó felelősségben telik minden napod- életed szinte minden pillanata. Nem hibázhatsz! Mert az emberéletbe kerül! Tisztelet minden ápolónak! Tisztelet minden szociális gondozónak!

2017. May. 13. 13:20

Életképek anyák napja előtt

"Oly korban éltem én e földön..."- jutott eszembe pénteken délelőtt ez a vers, mikor egy kisebb létszámú iskolai osztály futott mellettem Csepel cityben a HÉV után.

Gyönyörűen öltözött gyerekek, (Színházi előadásra mehettek, több iskolában is volt a héten színházlátogatás.) 10 év körüliek lehettek, nem több. Hangoskodtak, nevetgéltek, örültünk, hogy elértük a HÉV-et. Én leültem a leghátsó ülésre, ők bepréselődtek két "boxba". A többiek odaálltak, szépen rendezetten együtt maradtak. Jó volt nézni, hallgatni őket. Beszélgettek, csicseregtek. Elkezdtem (jó szokás szerint) nyomkodni a telefonom, és mosolyt csalt az arcomra nevetgélésük. A csöndre lettem figyelmes. Rájuk szólt a tanárnő? Ekkora hatással volt rájuk? Felnéztem a telefonomból, és a gyönyörű arcok, a fejem fölé meredtek némán. Odanéztem én is ahová a figyelő szemek szegeződtek:Megláttam én is a plakátot. Figyeltem a gyerekek arcát. Megdöbbentem és elgondolkoztam... akkor jutott eszembe ez a vers:"Oly korban éltem én e földön..."- Ők is elmondhatják majd...Egy szemüveges kislány hosszan szemlélte, lassan olvasott, a szája némán mozgott hozzá. Mikor a végére ért, szemlátomást nagyot mosolygott. Majd megrántotta a vállát és lehajtotta a fejét. Kuncogott magában. Egy csíkosba öltöztetett ikerpár egymást lökdöste vihogtak. Halkan suttogtak, mint akik tudják, itt valami titok van, erről nem lehet beszélni. Egyikük odasúgta a másiknak: "Állítsuk meg a vörös csillagot!"Máris jött rá a válasz: "Állítsuk meg Orbán Viktort".A pedagógusok fejlehajtva, némán ültek. Az elkövetkező két megállót nem csicseregték végig... halk suttogás lett úrrá. Mikor leszálltak, páros sorba rendeződtek... Én szomorúan rohantam tovább.Oly korban éltem én e földön, mikor otthon elmondták, miről beszélhetsz az iskolában, miről nem. Oly korban éltem én e földön, mikor ki beszélt, munkáját vesztette, szüleim féltek, és létbizonytalanság volt. A legjobb barátomnak se mondhattam el, miről beszélgettünk otthon, és melyik TV- csatornát nézzük. Jobb ha hallgatsz, és elmész gyermekem, mert itt ki munkás ember és dolgozik, tanul, becsülete, boldogulása nincs. De Te, már (még?) világpolgár vagy. Melyik útra lépsz? Komoly most a tét...

2017. May. 06. 15:38

Díszes társaság

Nekem nincs semmi dolgom egy olyan iránnyal, ami a mások jogait korlátozza, elveszi a mások pénzét, vagy elhallgattatja a politikai ellenfeleit. (Iványi Gábor)

Nekem nincs dolgom egy olyan iránnyal, akik munkás tömegeket kényszerítettek be egy rendszerbe, önös érdekből, pozíció szerzés céljából, hatalom gyakorlásból, más munkájának és életének kihasználása céljából. Akik fenyegetnek, zsarolnak, és önérdekképviselnek. Állami egészségügyi intézmények igazgatói szobái, vezető beosztásba föltornázott emberek.Ahogy beszélgettem Velük, arra gondoltam, valamikor lehettek saját elképzeléseik, gondolataik, céljaik de most már csak kiszolgálnak. Kiszolgálják a rendszert, beálltak a sorba, mint sokan mások. Miért épp ők küzdjenek? Megvan a tisztes fizetés, létbiztonság, könnyebb sodródni az árral, mint árral szemben menni. Semmit nem akarnak veszíteni, nem kockáztatnak. Megvehetők, mint sokan. Eszmerendszerekről, elvekről beszélnek...Szolgálják és kiszolgálják a tökéletesen kiépített rendszert. A kötelező kamarai tagságot az Orbán kormány az állami szférában dolgozók két legnagyobb létszámú és legkönnyebben szerveződő munkavállalói csoport, az oktatásban és az egészségügyben foglalkoztatottak számára írta elő. Az úgynevezett szakmai kamarák egyetlen szervezetbe tömörítik az adott területen dolgozókat- képzettségüktől, beosztásuktól függetlenül. Elméletileg ezek látják el a szakmai és munkavállalói érdek-képviseleti funkciókat. Valójában azonban az állam érdekeit képviselik a közalkalmazottakkal szemben, és nem jelentenek egyebet, mint a munkavállalók államosítását.A kötelező kamarai tagság előképeként Mussolini fasiszta rendszere szolgál, ahol minden szakma munkavállalói kötelező hivatásrendekbe tömörültek, az állam akaratát pedig a kamarák élén álló korporációk közvetítették. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) és a Magyarországi Munkavállalók, Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (MSZ EDDSZ) aminek élén Cser Ágnes asszony 1999 óta vegetál- a ,,rendszerváltozástól " kezdve, nem értek el semmit azonkívül, hogy bebetonozták magukat a mindenkori kormányzati rendszerbe. Arra amire rendeltettek, semmit el nem végeztek. Alkukat kötöttek, megállapodásokat, amik legelőször a saját pozíciójukat erősítette meg. Hagyták, hogy a jelen helyzetig jusson el a Magyar Egészségügy, hagyták a kollégák kizsigerelését, sőt, még asszisztáltak is hozzá. Hagyták a ki nem fizetett túlórákat, a főnővéri szobák fiókjainak mélyén lévő kockás füzeteket, amiben az eltitkolt túlórák lapultak. Visszaéltek a nővérek szakmaszeretetével, odaadó munkájukkal, jóindulatukkal, és kiszolgáltatott helyzetükkel. Rosszul kiszámolt óraszámok és túlórák leadása, pótlékok ki nem fizetése, ellenőrizhetetlen fizetéspapírok...Átírt beosztások, osztályösszevonások emberhiány miatt, állandó kiszolgáltatottság, készenlét, telefonos nővér-behívhatóság... mind-mind elsunnyogva, bérezés nélkül. Orvos nélküli betegosztályok, ahol az ápolószemélyzet ,,viszi a balhét" - ha történik valami. Eszköztelenség, nővér és orvoshiány, szakemberhiány, és a tömeges elvándorlás meg nem állítása. Osztályok álltak fel teljes személyzettel, és hagyták el az országot. A beteg biztonságos ellátásának nem biztosítása...Ezt mind-mind kiszolgálták a nagy érdekképviseletek. Jelenleg "verik a mellüket " - némi béremelés elérése végett, és a halálfáradt személyzet nem tudja mondani, ezt mi értük el, és ti felültetek erre a hullámra. Megint a mi hátunkon kapaszkodtok, ahogy teszitek évtizedek óta. Orvosok és ápolók elvándorlása mérséklődött? Hát már nincsen aki elmenjen. Balogh Zoltán elismeri: "...Magyar Szakdolgozói Kamara elnöke, aki az államtitkári fórum előtt beszélt a szakdolgozókról: Szerinte mára 9-9,5 ezer ápoló hiányzik a rendszerből, de van olyan intézmény, amelyben 40 százalékkal kevesebben vannak a szükségesnél. Akik maradtak, azok sincsenek túl jól: 2015-ben 124, tavaly már 189 hatvanévesnél fiatalabb szakdolgozó halt meg. Saját belső felmérésük szerint, sok a daganatos betegek kollégáik között. Mint mondta: krízishelyzet van. Különösen amiatt, hogy a béremelés ellenére a kiskereskedelemben még mindig jóval többet keresnek diploma nélkül is, mint az egészségügy diplomás nővérei. Példaként elmesélte, hogy közvetlen barátja, aki diplomás képalkotó operátorként dolgozott, a minap 25 százalékkal magasabb bérért ment el az Ikeába vonalkód-lehúzónak. És hagyták elmenni..."Hagyták elmenni??? A felső vezetés nap mint nap erőből gyakorol nyomást az ápolókra. Szándékuk ellenére iratnak papírokat alá velük, és különböző utasításokat kell teljesíteniük. Elsősorban, hogy hallgatnak a szabálytalanságokról. Betegek halnak meg rejtélyes körülmények között, és hallgattatnak el ápolókat. A rendszer tökéletesen működik, két tökéletlen érdekvédelmi szervezettel és az ezeket is kiszolgáló kórház vezetőkkel. Ápolók: "...Téged küldenek elsőnek, és először terád lőnek.Mindig minden zászlót vinni, mindig mindegyikben hinni,S mindig félni hogy itt a vége, mert még számon kérnek érte..."Miután a bíróság másodfokon, jogerősen kihirdette, hogy dr. Cser Ágnes 2010-ben jogszerűtlenül választatta meg magát az EDDSZ elnökének, ő gyorsan fegyelmivel kirúgatta a szervezetből a felperest, majd ugyanolyan Alapszabály-, és törvényellenesen kongresszust hívott össze, ahonnanaz ellenjelölteket és a küldöttek egy részét biztonsági őrök közreműködésével kituszakolta, kizárta. És nap mint nap születnek az újabb tanúságtétek:"...Amit eddig is tudtunk, azt Cser Ágnes csak egyértelművé tette: az egészségügynek nincs érdekvédelme. Hiszen sem a Cser féle szakszervezettől, sem például a Mentődolgozók Önálló Szakszervezetétől nem várható el érdekképviselet, mert ezek a szervezetek nem a tagságról, hanem a vezetőik megélhetéséről szólnak, ahogy igaz ez a Magyar Orvosi Kamarára is. Ne tévesszen meg senkit az a tény, hogy egy-egy szakszervezet, vagy kamara mekkora tagsággal bír, hiszen, ahogy az Orvosi Kamara esetében is a vezetőséget a tagság csupán 1-3 százaléka választotta meg, másrészt pedig a szakszervezeti törvény szerint igen nehéz a valós taglétszámot ellenőrizni. Nem az a szégyen, hogy egy szakszervezeti vezetőnek véleménye van - még ha meglehetősen ostoba is - az egész országot megrázó egyetemet bezáró törvényről, hanem az, hogy ezt a lehető legnagyobb szervilitással képviseli, és nem a szakszervezeti tagok, hanem a hagyományosan a tagokkal szembenálló kormányzat felé. Az egészségügy nemcsak azért van ilyen helyzetben, mert a kormányzat számára semmiféle prioritást nem jelent, hanem azért is mert az érdeklépviseletek mind-mind megélhetési vezetők, akik a pozíciójuk és fizetésük megtartásáért bármilyen hardcore akciót bevállalnak. Hogy ez direkt van-e így, azaz a kormány direkt alakította-e ilyenné az érdekképviselőket, azon lehet vitatkozni, és azon is, hogy ez mikor történt. Mert az is igaz, hogy Cser Ágnes nem az utóbbi időben került bele a fantom érdekvédők világába, már évtizedek óta ott van és mindig mohón elégítette ki a kormányzati igényeket a tagságával szemben..." (Kunetz Zsombor) Én nem akarok azon az oldalon állni, ahol ennek a piszkos munkának a haszonélvezői tanyáznak. Soha nem tudok azonosulni azokkal, akik a saját érdekeiket és biztonságukat helyezik előtérbe bármi áron. Jogtalan a kötelező kamarai tagdíj fizetése (amit képmutató módon 2016 júliustól- decemberig vállalt át a kormány, ezzel is elismerve a kamara az ő szervezete.) Akik az éves tagdíjat befizették, azoknak visszautalásra nem került. Majd 2017 januártól ismét a dolgozók fizetik a kormány kamaráját. Nincs biztosítva a biztonságos betegellátás, nincs meghatározva szakterületenként, egy nővér hány beteget láthat el. Így juthat egy intenzív osztályon, egy nővérre 5 gépi lélegeztetett beteg, vagy egy krónikus osztályon egy nővérre 30 fekvő beteg. Így lehet orvos nélkül vinni számtalan osztályt éjszakánként...És ehhez ti asszisztáltok... bármi áron.

2017. May. 01. 13:40

"Távozzatok színem elől, ti átkozottak, az örök tűzre..."

A mennyország kapuja, 15 percenként nyílik. Minden alkalommal, mindenkit beengednek. Ahogy közeleg az este, egyre többen jelennek meg a kapuban...

Zuhogott az eső, a télikabátokat már mindenki eltette, hiszen egyszer már beköszöntött a tavasz. Lehet, elsiettük... "Ne várd a májust, hiszen közelít a tél..."- elfelejtettem.Kiss László ápoló -örök harcostársammal- már alig vártuk, hogy beengedjenek. Nagyon fáztunk, el is áztunk. Laci közben felültetett egy hajléktalant, aki a kis bőröndjére ráfordulva feküdt a kapuban. A hajléktalan hátát a kapunak támasztotta, majd mikor kinyílt a kapu, ketten emelték be a már csak alkoholtól fűtött embert az udvarba. Bár még nem telt le a 15 perc, de ő bebocsájtást nyert. A többiek türelmesen várakoztak. Tudták, nemsokára őket is beengedik.Mikor beléptünk, az udvar tele volt várakozó emberekkel. Ki vizsgálatra, ki gyógyszerre, ki egy falat kenyérre, vagy egy forró teára várt. Mi hátrafelé haladtunk, át a tömegen, a kis kórház felé. A kolléganők már útközben megállítottak és mondták, egyre több az ember, egyre többen jönnek. Nem győzzük kötszerrel, gyógyszerrel. Jó szó, mosoly, mindenkinek jutott. A kórteremben a betegek, néma csöndben, valami óriási megnyugvásban feküdtek, aki tudott, kiült az ágy szélére. Nem panaszkodtak. Számukra, ez maga a mennyország.Melegben, jó helyen, biztonságban vannak. Valami hálás néma csönd áradt a teremből. Máris az jutott eszembe, mi lesz velük, ha kikerülnek innen. Az első ágyban fekvő idős emberre néztem, akinek fél lába hiányzott.Rá egy napra, Oltai Kata barátnőm oldalán olvasom a bejegyzést : "...És hát mi is elültünk a közeléből, ahogy mindenki más, mert nem lehetett elviselni azt a szagot. A barátnőm vette észre, hogy beakadt a kabátja zsinórja és nem tudja kiszabadítani, talán le akart szállni, nem tudni. Mindenesetre mi is ott sajnálkoztunk, hogy milyen lehet leélni egy életet, aztán ott vagy idős emberként, és mindenki elhúzódik a közeledből. Meg azon is, hogy milyen hipokrita értelmiségi pozíció ez, mert én sem merek odamenni hozzá. Na mindegy, ezekkel a gondolatokkal leszálltam a Városmajornál, ahol egyszer csak kipattant a buszsofőr és mérhetetlen agresszíven leutasította a buszról. Alig bírt felállni, leszállni, ott megtámaszkodott a falnál és közben tartotta a nadrágját, ami folyamatosan le akart csúszni. Kis zacsija is volt, ételdarabokkal.Borzasztó rosszul éreztem magam, hogy akkor most itt marad ez az ember a világ végén, pedig biztos a belvárosban húzná meg magát, talán azt sem tudja merre van, láthatólag nem tud mozogni - én meg itt hezitálok, bénán. Jött a buszom, felszálltam, még rosszabb lelkiismerettel. Aztán otthon sem hagyott békén, hogy mi lehet vele.10 után hív a párom Zsolti, amikor végzett a színházban, én meg rögtön azzal kezdem, hogy muszáj megtennie nekem, hogy megnézi a buszmegállóban, hogy ott van-e még az öreg, mert nem tudom elfelejteni és rohadt hideg kezd lenni. Aztán ez az édes ember, aki 12 órát dolgozik, nem azt mondja, hogy megyek haza, hanem hogy azonnal indul oda. Felhív újra, hogy sapkán kis öreg nagy kabátban? - mondom igen. Akkor itt van. Mondom akkor másfél órája ott van! Azonnal hívjunk valakit..." Hát így működik az az ország, ahol a dolgok, a legnagyobb rendben mennek. A nővérek arca ragadt meg bennem, ahogy mondták: "...és egyre többen jönnek, egyre többen várnak a kapu előtt bebocsátásra, és mi senkit el nem utasítunk."Ez sokaknak a mennyország kapuja, ahová bebocsátást nyernek. (Dankó utca 9.)"...én nem akarok azon az oldalon állni, ahol ennek a piszkos munkának a haszonélvezői tanyáznak. Inkább egy legyek azok közül, akiket kisemmiznek, és akiknek ezért küzdeni, kiáltani kell. Úgy gondolom, az államtól átvállalt feladatokhoz az államnak hozzá kell járulnia, és ez nem könyöradomány, hanem követelmény. Tehát követelem sok száz gyerekem tányérjára az ételt, a lábukra cipőt, a termeikbe meleget, világítást és jó minőségű oktatást. Követelem a hajléktalanok kórházához szükséges kötszerekre, gyógyszerekre, műszerekre a pénzt, amit gátlástalanul elvettek, és saját passzióikra fordítanak." ( Iványi Gábor ) "...A király így felel: Bizony mondom nektek, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek velem tettétek. Ezután a balján állókhoz is szól: Távozzatok színem elől, ti átkozottak, az örök tűzre, amely az ördögnek és angyalainak készült. Mert éhes voltam, s nem adtatok ennem. Szomjas voltam, s nem adtatok innom. Idegen voltam, s nem fogadtatok be. Nem volt ruhám, s nem ruháztatok fel..." (Máté evangéliuma 25, 41-46; 7, 23) Köszönöm a sorsnak, hogy ilyen barátaim vannak, akik nem az M1- rózsaszín világában élnek, hanem a magyar valósságban, és vívják mindennapi harcukat, egy igazságosabb- jobb országért!

2017. April. 23. 17:02

Mélységesen sajnálom volt elnök úr...

Kezemben a levelek, amiket korábban Önnek írtam...és a válaszai... De az igazi választ, hosszú évek után hétfőn kaptam meg.

A tömeg zúgja: "Ne írd alá János!" A 80 ezer emberből 40 ezer biztos hogy diák. Az Ön gyermekei is lehetnének... De az Ön gyermekei jó helyen vannak...Az elmúlt években több alkalommal írtam Önnek levelet. Az írásaim azokról az emberekről szóltak, azokról az egészségügyi dolgozókról, akik most lehet, nem voltak a 80 ezres tömegben. De azt is tudom, nem 80 ezren, hanem 200 ezren vonultunk volna, ha a szolgálat nem kötelezi azokat az embereket, akik dolgoztak az ágyak mellett, a volánnál és egyéb munkahelyeken vasárnap is. Ők a "lélekben veletek" emberek. Az én leveleim róluk szóltak.A harcom nem 2015 februárjában kezdődött. Jóval előbb mentem el Önhöz. (Idézet a levelemből:)"Kikre bízzuk szeretteinket amikor betegek, haldokolnak, segítségre, megértésre, jó szóra, fájdalomcsillapításra szorulnak? Ezekre a minimálbért kereső, lelkileg elnyomorodott, megtaposott, agyongyötört emberekre. Könyörögve kérem segítsen, hogy ezek az emberek visszakapják ezt a kis pénzt, amit elvettek Tőlük...." Ugyanis a korrupt egészségügyi vezetés, karöltve az Önök államkincstárával akkor éppen a legkisebbektől vonta vissza a csipsz-adóból keletkezett többletet, amit az egészségügyi dolgozóknak ígértek. Tévedésre hivatkozva iratattak alá visszamenőleg dolgozókkal papírokat, átdátumozva...Ezek mindennaposak a magyar egészségügyben... A legkisebbekre gyakorolt felülről jövő nyomás... Így működik ez a rendszer, félelmet keltve, nyomást gyakorolva. De hagyjuk is. Több levél, több kérés, több válasz...Ön a válaszában ezt írta: "...A köztársasági elnök feladat és hatásköréből az Alaptörvény 9-14. cikke és jogszabályok rendelkeznek. Sajnálattal tájékoztatom arról, hogy az Elnök Úrnak sem az Alaptörvény, sem a jogszabályok nem adnak lehetősséget arra, hogy ügyébe beavatkozzon, illetve abban bármilyen intézkedést tegyen, vagy kezdeményezzen..."2013-ban azért fordultam Önhöz - mint az ország első emberéhez -, mert már akkor is olyan kollégáim voltak, akik szó szerint éheztek a hónap végén. Az emberségére számítottam.2015-ben már az egész egészségügyért szóltam, és az el nem látott betegekért... A válasz akkor is hasonló volt: "...Eszerint a köztársasági elnök csak és kizárólag azokban az ügyekben jogosult eljárni, amelyeket az Alaptörvény említett szakasza, valamint törvények nevesítenek." Nem tudtam elfogadni a válaszait és folyamatosan csak azt kérdeztem magamtól: de a kis embereket ki képviseli? Aki nem mer kiállni, aki nem mer szólni, akinek olyan helyzetet teremtettek, hogy kuss a neved. Rabszolga módjára dolgozzál, sőt, adós rabszolga módjára...Ön elviekben egész Magyarország köztársasági elnöke volt. Igaz, rég nincs már köztársaság. Így nincs is amit képviseljen. De vannak még emberek, akik itt élnek. Vannak még fiatalok, akikért tehetett volna. Akik zúgták Önnek: "Ne írd alá János! "Milyen lelkülettel, milyen nyomásra, milyen félelem hatására tette? Mélységesen sajnálom János. Minden titulus nélkül, mert Ön mindenét elvesztette az emberek szemében! Mélységesen sajnálom, mert az Ön fülébe mint I. Eduard angol király fülébe zengett: "Ha, ha! mi zúg?... mi éji dal London utcáin ez?" Így hallja Ön élete végéig:Ha, ha! mi zúg?... mi éji dal. Budapest utcáin ez? "Ajtó megől fehér galamb, Ősz bárd emelkedik... Neved ki diccsel ejtené,Nem él oly velszi bárd. Átok fejedre minden dal, Melyet zeng velszi bárd."A NEVED KI DICCSEL EJTENÉ, NEM ÉL...

2017. April. 12. 13:27

Egy kereszténydemokrata ország álságos értékrendje...

A Magyar Orvosi Kamara elnöke cinikusan védi a rákos betegektől pénzt kérő orvost. Ellenem a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara eljárást indított...

Két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték tavaly decemberben azt a nőgyógyászt, aki előre pénzt kért daganatos betegektől életmentő műtétekért.A nőgyógyász szerdán is rendelt a veszprémi kórházban, telefonon érte utol a Híradó, de ő szinte rögtön letette a kagylót. Az orvosi kamara, etikai eljárást indított ellene, de nem egyből, csak miután ezt nyílt levélben kérte 200 orvos. "Azért dolgozhat, mert a bíróság megengedte neki! Ennyi!"- ezt mondta az RTL Híradónak az Orvosi Kamara elnöke. A Kamara Etikai Bizottsága máig nem ad felvilágosítást arról, zajlik-e még a vizsgálat az orvos ellen.Hogy is van ez itt ma magyar országon a magyar egészségügyben? Hogy is működik az érdekképviselet? Sem a betegeknek, sem a dolgozóknak, semmilyen érdekét nem képviselik az arra kijelölt szervezetek, csak az odaültetett személyek saját érdekképviselete zajlik.Ez a példa is jól mutatja! Míg Balogh Zoltán a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke egy februári interjúban elmondja, hogy "...Sokkal inkább az zavarta, hogy azzal kellett szembesülniük, milyen politikai erők vannak egy-egy kolléga mögött és ennek nyomán a szakmai önkormányzat belügyeibe hogyan avatkozhat be a politika. Tanulságos volt... Hogyan avatkozott be a politika, és kommunikáltak..." Persze arra a kérdésre nincs válasz, hogy milyen politikai erőre gondol. (Az interjú itt látható.)Egy nővér elmondta nyilvánosan, milyen korrupció zajlik az állami intézmények falai között. Hogyan nem fizetik ki a ledolgozott túlórákat, mekkora a nővérhiány és ebből fakadóan milyen túlterheltséggel dolgoznak a nővérek, és emiatt milyen veszélyben vannak a betegek. Elmondtam, nem a mindenkori kormányt hibáztatom, hanem azokat az érdekképviseleteket, akik mindezekről hallgatnak, és nem állnak ki az általuk képviselt emberekért.A Kamara elnöke elmondja, hogy 2008-ban, 2012-ben és 2015-ben is hangot adtak, hogy baj van a rendszerben... Mindannyira adtak hangot, amennyire az nem veszélyeztette pozíciójukat, munkájukat, létbiztonságukat, és tökéletesen játszották és játsszák a bábszerepeket. Hogy ki a "bábszínház igazgatója"- annak megfelelően játszunk. Milyen érdekvédők vagytok Ti? Milyen érdekképviselet. Kit szolgáltok? Mire vagytok hivatottak? Miért van a szervezetetek? Miért a kötelező tagság? Mit tesztek? Mi folyik a MOK- ban? "Egyre komolyabb a gyanú, hogy a Magyar Orvosi Kamarában (MOK) nagyon nincsen rendben a gazdálkodás... A Magyar Orvosi Kamara olyan, mint egy koszos, koros, rozsdás autó, sok helyen már átsejlik a rozsda és ha azt megkapargatjuk, könnyen leválhat az egész fenéklemez, van ahol pedig csak a glett tartja már egyben. Szinte bárhova nyúlok, bármelyik részét nézem a gazdálkodásnak, az egyik ámulatból a másikba esem. Hiszen olyan nagyvonalúan szórják a tagok befizetett pénzét, hogy az már azt a látszatot kelti, mintha a befizetéseket és az állami támogatást a saját maguk ellátására kapnák, a megélhetésükre... Persze az alkalmazottak sem maradnak ki a jóból, a Kamara ugyanis 13. havi bért is kínál, na csak jól tartsd a szád!..." (Dr. Kunetz Zsombor MBA, egészségügyi szakértő, oxyologus szakorvos)Egy orvos: aki életmentő műtétekért előre pénzt kér rákos betegektől, és őt védi a kamarája, kontra: egy nővér, aki elmondja hogy veszélyben vannak a betegek, mert a nővérek túlterheltek a rengeteg túlóra miatt amit ki sem fizetnek, és másod- harmadállás után mennek be dolgozni. Egy legálisan jóváhagyott illegális rendszer működik. Ellenem a kamarám mindenféle kollegális kérés nélkül etikai eljárást indított.Két kamara. Két elnök. Két történet. Egy ország. Ahol az egyik empatikus elnök (Idézem: "Tekintettel arra, hogy én a pályafutásomat 29 évvel ezelőtt a pszichiátriai ellátás területén kezdtem el, naponta találkoztam olyan beteg emberekkel, akik önkezűleg próbáltak életüknek véget vetni, és abszolút empatikus ápolóként azt gondolom, hogy minden ember...")Ha Ön, Tisztelt Balogh Zoltán annyira empatikus, akkor miért nem adott jobban hangot annak, hogy a nővérek éhbérért túlteljesítve, saját erejüket meghaladva, látják el a betegeket? Önnek nem volt kolléganője, akinek lyukas volt a cipője, másod- harmad állásból esett be a műszakba és az éhségtől szédelgett a hónap végén? Ön nem hordott a műszaki dolgozóknak hétfőnként kisedényben ennivalót, amit tudatosan főzött meg otthon, hogy azt mondhassa, - "véletlenül többet főztem, és elhoztam a maradékot" - mert tudta, már nincs mit ennie. Ön nem látott műtősfiút, aki a forintjait számolgatta, hogy hány zsömlét vehet... Ön és a kamara- büszkén karöltve a nagy szakszervezettel, empatikusan végigasszisztálja a mindenkori kormányokat. Valóban történt végre valami! Végre valaki nekiment az Önök által konszolidált és "halkan kopogtatunk- csak nehogy felébresszünk valakit" - rendszernek. Soha semmilyen politikai erő nem állt mögöttem, ezt mindenki tudja! Főleg azon politikusok, akik mindig is tiszteletben tartották, hogy soha senki felé el nem köteleződtem.Egyszerűen minden ember tudta és tapasztalta, miről beszéltem. Ennek köszönhető, hogy nagyon minimálisan és nagyon kevés embernek az egészségügyben némi béremelés történt. (Nem tartózkodom Londonba, csupán 24 órát töltöttem ott, és soha nem kerestük egymást. Ez a valóság. Egy közös interjú lett volna, amiből Ön az utolsó pillanatban kiállt...) Mindez a múlt...Megérte! Megérte mindent feláldozni, mert mind a kiszolgáltatott betegek, mind az a kevés nővér aki még itt maradt az országban, végre egyszer hangot és figyelmet kapott, és elindult egy kényszerű, nyomorúságos béremelés. De a vezetők jelleme nem változott, és tovább ülnek a langyos biztosban...Ez a kormány mindenhová odaültette az emberét, vagy a vezető pozícióban ülők tökéletesen alkalmasak arra, hogy éppen arra forduljanak, amerre a szél fúj... Ígéretek megint vannak, amit az erre fenntartott szervezetek szócsőként közvetítenek. 100 százalékos béremelés 2019-ig...De nem csodálkozunk rajta: hisz egyértelműsített mindent Kövér László az alábbi megszólalásban: "...Kövér László szerint, ha a Fidesz-KDNP pártszövetség elveszítené a 2018-as parlamenti választásokat, mindazt, amit eddig felépített, le fogják nullázni. Az Orbán-kormány "kihúzta a gödörből" Magyarországot! Ha még négy évet sikeresen kormányozhatunk, nagyon sok minden visszafordíthatatlan lesz mindabból amit tettünk, nemcsak Magyarországon, hanem a példánkon keresztül akár egész Európában is".Semmi másra nem törekednek, csak a hatalmon maradásra és erre minden létező eszközt felhasználnak. Legyen az egészségügy, oktatás, vagy a szabad média teljes bedarálása. Visszafordíthatatlan: A korrupció, a milliárdok kilopása, a fizetős betegellátás, a növekvő várólisták, nyugdíjas orvosok, kiégett ápolók, országot elhagyó fiatalok, a korlátozott oktatás, a média teljes befolyás alatt tartása, az emberek tudatmódosítása, a szegény örökre szegény és tanulatlan marad, míg az ország vezetői kastélyokat vásárolnak, és helikopterrel járnak...Visszafordíthatatlan! Önök mind ehhez asszisztálnak! Ha egyszer... "találkozunk, el ne fordulj, velem emelt fővel rázz kezet, én majd megértem, ha nem is mondod,hogy a széllel szembe nem lehet...Hát minek törjük össze kezünk, lábunk, ha már menet közben ülhetünkKár, hogy alig-alig vesszük észre, hogy már nem megyünk, csak érkezünk..."Mert nektek így is jó... De nem sokáig!

2017. April. 01. 08:15