A Kúria is behódol a hatalomnak
Az ember nehezen tudja eldönteni, hogy viccelnek vele, vagy hülyének nézik. Most több, magas hivatalt betöltő személy állt ki a nyilvánosság elé, és nyilatkozott arról – közös közleményben –, hogy Magyarországon a jogállami elvek a korrupció elleni küzdelemben is megfelelően érvényesülnek, és az említett méltóságok által vezetett szervezetek elkötelezettek a korrupció elleni együttműködésben. Szerintük Magyarország Alaptörvénye megfelelő keretet nyújt a korrupció elleni fellépésre, és hazánkban 2010-től megerősödött és intézményesült a korrupció visszaszorítását és megelőzését biztosító integritás-szemlélet.
A nyilatkozatot a Belügyminisztérium, az Állami Számvevőszék, a Kúria, a Legfőbb Ügyészség, az Országos Bírósági Hivatal, a Közbeszerzési Hatóság, a Magyar Nemzeti Bank és a Gazdasági Versenyhivatal vezetői jegyzik. Hogy pontosan mit jelent e helyütt az integritás-szemlélet, arról fogalmam sincs, arról viszont van tudomásom, hogy az unió csalás elleni hivatala szerint, Magyarországon milyen jelentős mértékben csalják el az uniós pénzeket, és arról is, hogy a Transparency International listáján hazánk a hátsó régiókban foglal helyet. Vagyis: nem pusztán itthon, Európában is látja, láthatja mindenki, hogy az Orbán-rezsim működése alatt, állami szintre emelkedett a korrupció, és nem véletlen, hogy a kormány nem hajlandó belépni az Európai Ügyészség szervezetébe, kézzel lábbal tiltakozik ellene. A Európai Ügyészség egyébként az unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel (például csalással, korrupcióval, 10 millió eurót meghaladó, határokon átnyúló csalással) kapcsolatos nyomozással, a vádhatósági eljárások lefolytatásával és az elkövetők bíróság elé állításával megbízott független uniós szerv lesz. Mint ahogy az Orbán-kabinet az ellen is tiltakozik, hogy a jogállami normák betartása alapja legyen az uniós pénzek, támogatások elnyerésének. Olyannyira tiltakozik, hogy a magyar igazságügy miniszter, bizonyos Varga Judit, még azt is megkérdőjelezi, hogy létezik-e egyáltalán a jogállamiság fogalma.
Persze joggal teszi, mert nálunk nem létezik. Létezik viszont egy felülről, a miniszterelnök által irányított rendszer, amely szemet huny a korrupció felett, de nem pusztán szemet huny, aktív részese. Talán épp ez, a felülről vezérelt rendszer magyarázza, hogy a most közleményt kibocsátók miért adták a nevüket a nyilvánvaló hazugsághoz, és miért fordították el a fejüket, ha az elmúlt tíz évben korrupciót láttak. A Transparency vezetője, Marti József Péter például egy rádiónyilatkozatban azt is elmondta, hogy az ügyészség 2010-2018 között egyetlen fideszes ellen sem indított korrupciós eljárást, és most is rendben lévőnek találja – hogy friss híreket említsünk –, hogy Orbán Győző állami megrendeléseket kap, vagy egy miniszter elfogadhatatlan ajándékokat fogad el, miközben az ajándékozó ugyancsak jelentős állami beruházáshoz jut hozzá.
Ha végignézünk az aláírók listáján, voltaképpen nincs min csodálkoznunk; az ügyészségről, az MNB-ről, az ÁSZ-ról, de még a Belügyminisztériumról is pontosan tudtuk, hogy szemek a láncban. Voltaképpen a listán egyetlen olyan intézmény szerepel, ami meglepő, de egyben ijesztő is, mégpedig a Kúria. Sokan mondják, hogy a volt Legfelsőbb Bíróság bekebelezése már folyamatban van, és, ha ez így van, akkor az utolsó bástya is ledől. Onnan kezdve, Magyarországon korrupció legfeljebb az ellenzék soraiban fordulhat elő, illetve azoknál, akik keresztezik a hatalom útját. Azt írom: onnan kezdve, pedig a most kibocsátott közös közlemény alapján, máris itt tartunk.
