A Nemzeti Szégyen Napja: antiszemita kormányzó szobrát avatták a parlamentben
Kedden délelőtt 11 órakor az Országház épületében felavatták Horthy Miklós szobrát. A Hazatérés Napján rendezett eseményen a Mi Hazánk teljes parlamenti frakciója részt vett. Horthy Miklóst, aki Teleki Pálhoz írott levelében azt fejtegeti, hogy „ami a zsidókérdést illeti, én egész életemben antiszemita voltam”, Hitlerhez írott levelében pedig arról ír, hogy „a zsidók fokozatos kikapcsolására vonatkozó további intézkedések folyamatban vannak, s amint meg lesznek teremtve elszállításuk feltételei, ezt végre is fogjuk hajtani”, Orbán Viktor miniszterelnök néhány évvel ezelőtt kiváló államférfinak nevezte.
Nem ma kezdődött Horthy kormányzó kultusza a szabad, demokratikus Magyarországon. Orbán Viktor kormánya néhány évvel ezelőtt mintegy egymilliárd forinttal támogatta Kenderesen a Horthy Liget létesítését, Kásler Miklós, akkor még az Emberi Erőforrások minisztereként soron kívül 25 millió forint támogatást adott Horthy Miklós Turán nevű vasúti szerelvénye étkezőkocsijának a hazahozatalára.
2013-ban a Szabadság téri Hazatérés Templomában avatták fel az antiszemitizmusát védjegyként lobogtató kormányzó szobrát, most pedig itt az újabb szégyen, a magyar törvényhozás házába is befészkelte magát a kirekesztés szelleme: szobrot kap a több százezer zsidó származású magyar ember haláláért felelős kormányzó. Abban, hogy Kövér házelnöknek, vagy az épp a szabadságát töltő miniszterelnöknek nincs szava ehhez a gyalázathoz, nincs semmi meglepő, ám ami történt, az minimum szégyenletes és gyomorforgató.
Hosszan sorolhatnánk Horthy kormányzó „érdemeit”, azt, hogy mit „köszönhetnek” neki zsidó és nem zsidó származású magyarok, ám ehelyett álljon itt két levél. Az egyiket Teleki Pálnak írta a kormányzó, a másik levél címzettje Adolf Hitler német kancellár.
Horthy Miklós levele gróf Teleki Pálhoz, 1940. október 14-én
„Ami a zsidókérdést illeti, én egész életemben antiszemita voltam, zsidókkal sohasem érintkeztem. Tűrhetetlennek tartottam, hogy itt Magyarországon minden-minden gyár, bank, vagyon, üzlet, színház, újság, kereskedelem stb. zsidókezekben legyen, és hogy a magyar tükörképe - kivált külföldön - a zsidó. Azonban, minthogy a kormányzat egyik legfontosabb feladatának az életstandard emelését tartom, tehát gazdagodnunk kell, lehetetlen a zsidókat, kiknek minden a kezükben volt, egy-két év leforgása alatt kikapcsolni, és hozzá nem értő, leginkább értéktelen, nagyszájú elemekkel helyettesíteni, mert tönkre megyünk. Ehhez legalább egy emberöltő kell. Én hirdettem talán először hangosan az antiszemitizmust, azonban nem nézhetek nyugodtan embertelenségeket, szadista, oktalan megaláztatásokat, mikor még szükségünk van rájuk."
A másik levelet Horthy Miklós Adolf Hitler német kancellárnak írta 1943 május 7-én.
Excellenciás uram!
Excellenciád baráti meghívását követve folyó hó 16-án a klessheimi kastélyba utaztam, hogy a szövetségi viszonynak és a közös érdekeknek megfelelően kicseréljük gondolatainkat az együttműködésünkre vonatkozó kérdéseket illetően.
Minthogy nagy jelentőséget tulajdonítok az országaink közötti nyílt és bizalomteljes kapcsolatok változatlan fenntartásának, kötelességemnek tartom, hogy kellő részletességgel válaszoljak azokra a szemrehányásokra, amelyeket az ebből az alkalomból tartott hosszú megbeszéléseink során nekem tettek.
Az egyik szemrehányás arra vonatkozott, hogy Magyarországon állítólag túl enyhén kezelik a zsidókat. Ebben a kérdésben minden elbizakodottság nélkül hivatkozhatom arra, hogy annak idején én voltam az első, aki szót emeltem a zsidók destruktív magatartása ellen, és azóta megfelelő intézkedéseket tettem befolyásuk visszaszorítására. Emiatt az akkoriban új irányzat miatt országomat Németország és az egész többi világ bojkottálta. Az általam hozott intézkedések azonban gyakorlatilag elvették a zsidóktól azt a lehetőséget, hogy tovább gyakorolják káros befolyásukat az ország közéletére. Hogy ennek folyamán micsoda óriási nehézségeket kellett legyőzni, az abból a körülményből adódik, hogy a kereskedelem és az ipar annak előtte majdnem teljesen a zsidók kezében volt.
A zsidók fokozatos kikapcsolására vonatkozó további intézkedések folyamatban vannak, s amint meg lesznek teremtve elszállításuk feltételei, ezt végre is fogjuk hajtani.
(Horthy Miklós titkos iratai, Kossuth Könyvkiadó, 1965. 302. oldal)
Ennek az embernek állított szobrot a parlamentben az idei választás jóvoltából először bejutott Mi Hazánk. Persze, nem mindenkit fog zavarni a szobor látványa, nem díszhelyen lesz ugyanis kiállítva. Aki a saját szemével szeretné látni a kormányzó szobrát, kénytelen lesz ellátogatni Dúró Dóra parlamenti alelnök dolgozószobájába.
