Az „újra agglegény" Orbán szövetsége a francia szélsőjobboldallal
A kaposvári Csárdáskirálynő ittas rikkantgatásai jutnak eszembe: „le a franciákkal!" Tudatos időkeverésről van ott szó, nyilván Trianonért hangzottak el a „pohárköszöntők". De ha a reménybeli szélsőjobboldali „nász" készül, Trianon nem számít.
Egyébként ez az egyetlen pozitívum, amit megemlíthetek a bízvást botrányosnak nevezhető találkozóról, az azt követő „sajtótájékoztatóról".
Orbán – immár megrögzött szokása szerint – összevissza hazudozott Brezsnyev-doktrináról, illetve annak uniós változatáról, nyomásgyakorlásról, az „áldozati szerepbe" hajszolt lengyelekről és magyarokról. Elborzadva fantáziálhatunk arról, miféle „megújulást" is képzel el…
A sok hazugságból is kiemelem az ezúttal is hangoztatott „LMBTQ-s veszélyt": a dolog képtelensége annyira nyilvánvaló, mint mondjuk az Orbán-kormány Soros-ellenes, nyilas típusú handabandájának abszurd volta. De hiába hüledezünk, szörnyülködünk vagy röhögünk: Orbán békemenetes hívei – szerencsétlen, rossz életű emberek elvadított tömege –, és az eleve vad lelátói hordák mindent kételkedés nélkül elfogadnak tőle. Akár ölnének is, egyelőre csak szavakban, miközben a jámborabbak tekintetüket áhítatosan a keresztre függesztik…
Nagy volt az egyetértés: épp hogy a „nászra" nem kerítettek sort… De valami apró zavar keletkezett épp az LMBTQ-lobbizás ügyében: a „sajtótájékoztatón" tán elhamarkodottan föltett kérdésre ugyanis Marine Le Pen óvatos elhatárolódással válaszolt:
Meg van támadva – Orbán szerint – a magyar szuverenitás, meg vannak támadva a magyar szülők a gyermekeik szexuális nevelése ügyében. A magyarországi melegellenes törvénnyel kapcsolatos álláspontjáról egyébként Le Pent is faggatták a Karmelitában megjelent francia újságírók (Magyarországról csak a kormánymédia képviselői kaptak szót), de a francia politikus diplomatikusan azt kezdte el fejtegetni, hogy én nem klónokat keresek, hanem szövetségeseket, és azt mondta, nem akar vendégként leckéztetni, és pont azután, hogy felemelte szavát az Európára jellemző uniformizálással szemben.
Úgy látszik, van az orbáni, náci mintájú hazudozásnak, uszításnak olyan eleme, amely még a francia szélsőjobboldalnak is sok… Azt is mondhatnánk, hogy – hiába, franciákról van szó – valamit a vendég mégiscsak megőrzött abból a hagyományból, amely a felvilágosodásból származik… A francia szélsőjobb nem akarja Orbánt követni az uszító hazudozásnak ebben az elemében.
Mindez a találkozót követő „sajtótájékoztatón" derült ki, amelyen csak a kormánypárti média képviselői kérdezhettek.
Lám, Marine Le Pennek van mit tanulnia Orbántól…
Sajnos, Orbán Viktor nem különböztette meg szerepeit: kizárt, hogy Magyarország miniszterelnökeként fogadta volna „hivatalában" Le Pent: ilyet uniós ország hivatalban lévő miniszterelnökei nem szoktak tenni.
Akkor pedig csak mint keresztapa udvarolhatott Marine Le Pennek.
