Költségvetési káosz
2022. júniusban a fogyasztói árak átlagosan 11,7 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek (22,1 százalék) és a tartós fogyasztási cikkek (12,4 százalék) ára emelkedett a leginkább. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,5 százalékkal nőttek.
Minden valamirevaló portál – így természetesen a Hírklikk is – lehozta a KSH által július 8-án közzétett rémisztően magas inflációs számokat. Szokásommal ellentétben, nem kezdem az adatok részletes boncolgatását, és nem foglalkozom az alacsony keresetű munkavállalók és a kisnyugdíjasok élethelyzetére gyakorolt hatásáról.
Most – a még nem elfogadott – 2023-as állami költségvetés és a jövőbeni inflációs pálya kapcsolatáról szeretnék röviden írni. Varga Mihály az idevonatkozó törvény parlamenti benyújtása előtt, június elején azt nyilatkozta, hogy a jövő évi költségvetés „világos célja" a rezsicsökkentés és a honvédelem megerősítése, és ismertette a tervezett büdzsé peremfeltételeit. Ennek megfelelően, a következő irányszámok kerültek a költségvetési törvényjavaslatba, amelyben tervezési alapszámként átlagosan 377,1 forint/euró árfolyamot vettek figyelembe. A mostani 400-410 közötti érték ismeretében, mindenképpen merész célkitűzés.
Alapadatok:
- 4,1 százalékos gazdasági növekedés;
- 3,5 százalékos hiánycél;
- 73,8 százalékos államadóssági ráta és
- 5,2 százalékos infláció.
A jövő évre vonatkozó költségvetési törvényjavaslatot még ebben a hónapban, július 20. előtt fogadja el az Országgyűlés. Nem hiszem, hogy hosszan kell taglalnom e törvény megalapozottságának fontosságát, és azt, hogy a fő célkitűzések eléréséhez mindenképpen szükséges az alapkritériumok teljesülése. Terjedelmi okok miatt – figyelemmel a KSH július 8-án közzétett számaira is – most csak a jövő évre prognosztizált inflációs előirányzat (5,2 százalék) vonatkozásában teszek megjegyzéseket.
- A kaotikus nemzetközi és hazai gazdasági környezetben érdemes-e, célszerű-e már félévkor elfogadni a jövő évre vonatkozó költségvetést, amikor még az idei (2022.évi) folyamatok sem prognosztizálhatók? Az általam közölt – és hamarosan törvényerőre emelkedő – számok annyira instabilak, hogy azokra alapozni egy ország gazdasági „alaptörvényét” – szerintem – egyszerűen szemfényvesztés.
- Az inflációs pálya teljességgel beláthatatlan, az 5,2 százalékos irányszám biztosan tarthatatlan. 2022. nyarán nincs ember, aki szakmai alapon nyugvó prognózissal képes lenne a jövő évben érvényesülő pénzromlás ütemét és nagyságát meghatározni. Jósolni és vágyakozni persze lehet, de annak semmi köze nincs az előrelátó tervezéshez. Az 5,2 százalék légből kapott szám, ezért nagyon kockázatos fundamentális értéknek tekinteni!
- A Magyar Nemzeti Bank – hivatali kötelezettségének megfelelően – 2022. június 30-án közzétette inflációs jelentését, amely szerint az energia, a nyersanyag- és az élelmiszerárak emelkedése költségoldalról továbbra is emeli a globális és hazai inflációt. Az infláció várhatóan az őszi hónapokban tetőzik, majd ezt követően, lassan mérséklődik. Prognózisuk szerint az idei éves átlagos inflációs érték 11,0 – 12,6 százalék közé várható, a jövő évre pedig 6,8 – 9,2 százalékos értéket jósolnak. Ezek a számok „köszönő viszonyban” sincsenek a kormány által propagált 5,2 százalékos értékkel! Érthetetlen, hogy az MNB prognózisa egyáltalán nem befolyásolja (nem alakítja) a kormányzati tervezési folyamatot, a hivatalos kormányzati előrejelzést.
Itt tartunk most. Befejezésül csak azt javasolhatom a kedves olvasónak, hogy készüljön a legrosszabbra, és eszébe ne jusson a 2023-as büdzsét fellapozni. Ha mégis megteszi és átbogarássza, akkor se higgyen a leírt számoknak, ugyanis a jövő évre vonatkozó költségvetést nem szilárd alapzatra, hanem ingatag bázisra és „laza talajra” építi a kormány. Márpedig a homokra telepített vár biztosan összeomlik.
