Lecsaphat ránk a járvány

Németh Péter 2020. augusztus 13. 13:45 2020. aug. 13. 13:45

Fogalmunk nincs arról, hányadán is állunk most a koronavírus-járvánnyal; benne vagyunk-e már a második hullámban, még első sem volt, mondják egyesek, szeptemberben lesz az újabb támadás, nyakunkon az új veszélyhelyzet… Szinte a végtelenségig sorolhatnánk a különböző variációkat, és közben egyszer sem ismételnénk önmagunkat. Egyelőre azt látjuk, hogy a magyar kormány úgy viselkedik, mint aki ura a helyzetnek, és miért ne tehetné ezt, ha egyszer úgy érzi, eddig is rajta múlt, hogy hazánk nagyjából megúszta a járványt.

Ettől persze még nem kellene megnyugodnunk, a veszély itt leselkedik ránk, és csak nagyon kis részben múlik az ország vezetőin, hogy lecsap-e újra vagy sem. Illetve, a számok alapján mondhatjuk, hogy lényegében már lecsapott, csak azok az intézkedések, amelyek március végén kísérték a járványt, egyelőre elmaradnak. Az emberek sokkal felszabadultabban viselkednek, mint két hónappal ezelőtt, a strandok tömve vannak, nulla a szociális távolságtartás, maszkot is egyre kevesebben hordanak; valahogy elmúlt a félelem a társadalom többségében. Belgiumban járva, épp az ellenkezőjét tapasztaltam. Igaz, ott a kormány és a tartományi vezetők máris félreverték a harangokat, szigorú óvintézkedéseket hoztak, és az ott élők óvják magukat, meg másokat is. Maszkot viselnek az utcán is, az éttermekben, presszókban elkérik a vendégek elérhetőségét, hogy egy esetleges fertőzés esetén le lehessen nyomozni a kapcsolatokat.

Belgium csak alig valamivel népesebb ország, mint a mienk, mégis jóval nagyobb a fertőzések száma. Egy ott élő honfitársunk ezzel együtt azt mondja: nagyobb biztonságban érzi magát ott, mert egyrészt sokkal intenzívebben tesztelik a lakosságot, másrészt biztos lehet benne, hogy nem hallgatnak el semmit. „Otthon nem tudhatjuk, hogy mik a valós számok, a kormány – az operatív törzsön keresztül – csak bűvészkedik, ezért is fegyelmezetlenebbek az emberek. Márpedig – és ezt még talán a minden magabiztosan megoldó magyar kormány is elismeri – a fertőzés kiterjedtsége alapvetően múlik azon, hogy az állampolgárok mennyire tartják be a kötelező szabályokat, tehát a maszkviselést, a gyakori kézmosást és fertőtlenítést, illetve a lehetőség szerinti legalább másfél méteres távolságot.

Ezzel együtt, ha az emberek fegyelmezettek is, könnyen kitörhet a járvány, és terjedhet el Európában, és ezen belül Magyarországon is. A veszélyhelyzet a kertek alatt jár, ám – talán meglepő módon – senki nem beszél arról, hogy újra szükség lehet olyan lépésekre, mint tavasszal. Mind Magyarországon, de az előbb említett Belgiumban is nagyon határozottan kitartanak amellett, hogy szeptemberben el kell kezdődnie a normális tanítási rendnek, szóba sem jöhet a digitális oktatás. Ismétlem: lehet meglepő ez a merev kockázatvállalás, de mégsem az. Sőt: nagyon is érthető. Azzal ugyanis tisztában van valamennyi európai vezető, hogy egy újabb, több hónapos leállás végképp lenullázza a gazdaságot, romba dönt egy sor iparágat, végképp a munkanélküliségbe sodor milliókat, hosszú időre.

Márpedig, ha az iskola nem működik, illetve csak a távoktatás lehetséges, az egyszersmind azt is jelentené, hogy a szülők többségének otthon kellene maradnia, miközben már nincs sem szabadsága, sem tartalék pénze. Nyilván más okok szerepet játszhatnak, de a döntő érv az iskolák működtetése mellett, a gazdaság féltése. Ami azt jelenti, hogy minden ország nagyobb kockázatot vállal, bizonyos mértékig szabadjára engedi a vírust, annak érdekében, hogy az egészségesek élni tudjanak. Másként: meg tudjanak élni.

Indokolható, elfogadható magyarázat lenne ez is, ha felnőttként kezelnének bennünket. Ha a tájékoztatást nem pusztán a propaganda eszközeként kezelnék, hanem arra használnák, hogy világos és őszinte képet tárjanak elénk a valós helyzetről. Nyilván sokan vitatnának egy ilyen döntést, de mennyivel hatékonyabb lenne, ha ez a kormány nem irtózna a vitától.

Száz százalékosan úgy sem lehet mindenkit meggyőzni, de ettől még nem tilos a konszenzusra törekedni. És ebben az esetben, az lenne a konszenzus, hogy a járvány ügyében vannak ugyan vitáink a kormánnyal, lehet, hogy mi sok mindent másként kezelnénk, de a bizalom ettől még megvan a vezetők iránt, mert őszinték. Elmondják nekünk, mit miért csinálnak. Legalább a világjárvány idején lemondanak a sikerpropagandáról.

Lopni később is lehet.