Orbán sebességet váltott

A magyar kormányfő „egyszuszra” személyi jövedelemadó-mentességet ígért – életük végéig – a két- és háromgyerekes édesanyáknak, és szintén teljes SZJA-mentességgel kínálta meg a CSED-en (csecsemőgondozási díj) és a GYED-en (gyermekgondozási díj) lévő anyukákat. A 2,4 millió nyugdíjas és nyugdíjszerű ellátásban részesülő választópolgárok sem maradtak ki a „szórásból”, ők – néhány alapvető élelmiszer vásárlása esetén – általános forgalmi adó visszatérítésben részesülhetnek. Orbán nem hagyta ki a pénzosztásból a fegyveres testületek tagjait sem, hiszen náluk hamarosan hathavi bérnek megfelelő összeg (úgynevezett fegyverpénz) kerül kifizetésre. Több mint egy évvel vagyunk a parlamenti választás előtt, de a kormányfő már most a gázra lépett, és bejelentéseivel gyakorlatilag egy pillanat alatt kampány üzemódra váltott. A 2024. december 20-án elfogadott – az állami költségvetésről szóló – törvény a szemétkosárba került, a politikai érdek minden racionális megfontolást és jogi normát felülírt. Mindez olyan körülmények között történik, amikor tudható, hogy a tervezett 3,4 százalékos gazdasági növekedés megvalósulása nem reális (jó, ha 1,7-2,0 százalék lesz), és az infláció éves mértéke sem a „megálmodott” 3,2 százalék körüli lesz, hanem jóval 4 százalék felett fog realizálódni.

Néhány megállapítás az S&P-tól

• A nemzetközi hitelminősítő keddi jelentése egy új, élethosszig tartó, a gyermeket nevelő nőkre vonatkozó adómentességi terv nyomán született, amely a Nemzetgazdasági Minisztérium becslései szerint végső soron évi 2,4 milliárd dollárba kerül majd, ami 910-920 milliárd forintot jelent. Nem kell mondanom, hogy a folyamatosan toldozott-foltozott – évről-évre nagy hiánnyal küzdő – költségvetésben mekkora terhet és kockázatot jelent egy ilyen nagyságrendű tétel beemelése. Ez akkor is hatalmas összeg, ha évekre elosztva kerül sor az adóelengedésre és a kifizetésre.
• A hitelminősítő szerint további kockázatok közé tartozik a gyenge külső kereslet, Magyarország korlátozott hozzáférése az Európai Unió forrásaihoz, valamint a forint esetleges további gyengülése.
• „A 2026-os parlamenti választások új adó- és kiadási ígéretekhez vezethetnek" – mondta Gabriel Forss, az S&P Global Ratings hitelelemzője. „Emellett a gyengébb fiskális eredmények valószínűleg megnehezítenék a magyar jegybank inflációs céljainak teljesítését, ami a fiskális és a monetáris politikát egyaránt érintené."  Ezzel a mondattal megerősítésre került, hogy a tervezett és kívánt inflációs mérték (3,2 százalék) elérése veszélybe került. És azt se feledjük, hogy még csak két hónap telt el az évből, de már tudható, hogy sem a növekedési (3,4 százalék), sem pedig az inflációs cél (3,2 százalék) nem fog teljesülni. Ebből (is) eredően az elvárt idei 3,7 százalékos (GDP-arányos) hiány teljesülése is kérdésessé vált. 

Természetesen nem azt kifogásolom, hogy széles társadalmi rétegek adókedvezményekben, illetve adó-visszatérítésben részesülnek. A módszerrel, az elosztással és az időzítéssel van gondom. A magasabb jövedelmű két- és háromgyermekes édesanyák lesznek az SZJA-elengedés nyertesei, a kis fizetésű többgyermekes anyukák pedig a sor végére kerülnek. Ugyanez mondható el a nyugdíjasok áfa-visszatérítésének vonatkozásában is: a módosabb nyugdíjasok tízezer forintos nagyságrendben kaphatnak majd havonta áfa-visszatérítést, a kisnyugdíjasok tömegei – mérsékelt fogyasztásuk következtében – viszont csak havi 800 -1.200 Ft/fő kedvezményben részesülhetnek. Mint említettem, az Országgyűlés 2024. december 20-án fogadta el az idei évre vonatkozó állami költségvetést. A most bejelentett intézkedés-sorozat a parlamenti vita során szóba sem került, és a normaszöveg-tervezet sem foglalkozott ezzel a kérdéskörrel. Ezért aztán a két hónapja elfogadott költségvetési előterjesztés (ma már törvény) nem tartalmazza az Orbán által most beígért intézkedések pénzügyi fedezetét. Jól van ez?

A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2023. május 25.-i adása itt nézhető meg: