Támogat, tűr, tilt… De meggyógyít-e?

Országló Orbán, a NER típusú néptranszformálás miniszterelnöke, a Ház „bátrainak” örökös vezére ismét bemondta a tutit:

 „Amit Szájer József képviselőtársunk tett, az a mi politikai közösségünk értékrendjébe nem fér bele”.

Amiből ugyebár az is következne, hogy a Fideszben van érték és van értékrend is. (Hmmm… Irányváltásonként, kurzusváltásonként más-más. Most is kibukott, hogy – Kuncze Gábort idézve – olyan, mint az alkotmány: pudingszilárdságú).

De nézzük csak közelebbről ezt az „értékrendet”! Van, ami belefér, van, ami nem. Úgy működik, mint az ántivilágban az aczéli „3T” kultúrpolitika. A 30 évnél fiatalabbak kedvéért: akkor három kategóriába soroltattak a művészeti alkotások, produkciók. A támogatottak előtt szabad volt a pálya, a tűrteket árgus szemekkel figyelte, kritizálta, de még a nyilvánosság elé bocsátotta a hatalom, a tiltottakat pedig „megszüntetve őrizte meg”…

Na most itt a minapi eset. Nem kellett ahhoz vátesznek lenni, hogy már az első hír hallatán borítékolni lehessen: Szájer megy. Mit megy?! Száguld… Távozott is, átlátva a helyzetet, igen sietős léptekkel. De azért az őt – a laptopos alaptörvény-alapozót – egészen lebukásáig a párt élharcosaként és persze Fidesz-alapító jó barátként is éltető „politikai közösségi vezető” még utánaszólt: amit tett, na az már nem fér bele az „értékrendbe”. Ennek igazságtartalmát ne is vitassuk! A falak értékrendjébe se fér bele a faltörő kos, a kerítésekébe se a csapszegvágó. Hisz’ ezekkel látványosan demonstrálható a fal mállékonysága, a kerítés lebonthatósága…Szájer jogszabálysértő, tragikomikus, nevetségesen szánalmas tette azt bizonyította, mennyire álságos és hamis, azaz mennyire gyenge a NER tégláit összetartani hivatott habarcs – a kemény kezű, férfiasan macsó, minden csatájából győzedelmesen kikerülő vezér iránti vakhitet öregbítő  propaganda – kötőereje.

Szájernek tehát mennie kellett. Szájer „tette” ugyanis nyilván sokat rontott „politikai közössége” propagandisztikus szavainak hitelességén, és így a párt választási esélyén.

Hanem a humanista erkölcs szempontjából sokkal aggályosabb, vitathatóbb tettet véghez vivő – gázkamrázó, ciánkapszulázó, egy agg holokauszt-túlélőt Hitlerhez hasonlító – Demeter Szilárd maradt. Elég volt formálisan visszavonnia a már megjelent cikkét, törölnie facebookos magyarázkodását, a profilját is, és egy közleményben elnézést kérnie.

Ám, hogy az efféle magatartást – például a gestapózást, ávózást – mennyire tűri (nem tűri) Európa konzervatív gondolkodású „politikai közössége”, jelzi, hogy Deutsch Tamás fideszes delegációvezető EP-képviselő kizárását követelő aláírásgyűjtésbe kezdtek – a saját néppárti frakciótársai. Persze, Deutsch is marad a Fideszben…

Demeter és Deutsch tehát lazán belefér e „politikai közösség” értékrendjébe. És még csak azt se tudni: támogatott vagy tűrt minőségben. Talán majd akkor derül ki ez, ha – nem kis részben az ő tetteik miatt is – végül méltó helyére, a történelem szemétdombjára kerül az a bizonyos avíttan képmutató, hamis, álságos „értékrend”: a vizet prédikáló borivóké. Akiknek a pandémia idején tán nem a politikai imázsukkal kellene ennyit foglalkozniuk, a majdani választások miatt, hanem – ceterum censeo – az országló ígérete szerint „mindenki meggyógyításával”…

Mára ugyanis megint 6635 magyar állampolgárnál mutatták ki a koronavírus-fertőzést és ismét megdőlt a rekord: a magyarországi emberek közösségből egy nap alatt 182-en távoztak örökre a Covid-19 járvány miatt…