„Meggyőződésem, hogy választási csalást követtek el Orbánék a közpénzek korlátlan használatával"
Az Európai Parlament kereszténydemokrata, szocialista, liberális, zöldpárti és szélsőbaloldali frakcióvezetőinek – a Népszava által megszerzett – levelében foglaltak az új költségvetésről, hosszabb ideje zajló politikai játszma eszközei. Valódi következményük nem lehet, de az mindenképpen pozitív, hogy napirenden tartják a kérdést” – mondta portálunk megkeresésére Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője. Szerinte egyébként akár Orbán is aláírhatná a jogállamisági kritériumok kikötését bizonyos uniós pénzek kifizetéséhez, hiszen jelen állás szerint, nem konkrétumokat írnának elő, hanem csak puha szabályt fektetnének le. Az EP-ben nem látszik szándék valódi feltételek megfogalmazására.
A Népszava szerezte meg az Európai Parlament legnagyobb frakcióinak a vezetői által jegyzett, az EU állam- és kormányfői testületét elnöklő Charles Michelnek, valamint a soros EU elnöki posztot betöltő Horvátország európai ügyekkel foglalkozó államtitkárának, Andreja Metelko-Zgombicnak címzett levelet, amelyben hangot adnak a 7. cikkely szerinti jogállami eljárás eredménytelenségével kapcsolatos aggályaiknak, és sürgetik a Magyarország és Lengyelország ellen folyó eljárás felgyorsítását. „Tisztában vagyunk vele, hogy nagyon fontosak az EU következő keretköltségvetéséről zajló tárgyalások, de a Tanács nem hagyhatja figyelmen kívül az unió alapértékeit érintő, legalább ennyire jelentős és folyamatos veszélyeket sem” – írják, újabb vitákat, meghallgatásokat sürgetve.
Valódi következmények nem lehetnek
„Valódi következménye még annak sem lenne, ha az Európai Parlamenten belül sikerülne teljes konszenzusra jutva, szankciókat megszavazni a két, 7. cikkely szerinti eljárásban érintett ország ellen, hiszen a jelenlegi működési rendszerben bármilyen szankció csak akkor léphet életbe, ha az érintett országon kívül, minden más tagállam megszavazza azt. De Magyarország és Lengyelország az ez ügyben egymásnak tett hűségesküje miatt, kölcsönös vétót alkalmazna” – szögezte le Horn Gábor. Ráadásul – tette hozzá –, teljes egyetértés sincs, az EP mintegy harmada Orbán Viktor és Lech Kaczyński álláspontján van – mármint ami a magyar kormányfő populista, demagóg, menekült- és Európai Unió-ellenes nézeteket illeti.
Ezzel együtt, persze napirendre lehet tűzni az eljárások gyorsításának kérdését, ami fontos, jelzésértékű lépés még akkor is, ha tisztában kell azzal lenni, hogy valójában nem arról szól, hogy gyorsan döntsön az EU. Ez ugyanis az éppen aktuálisan nehezen megoldható költségvetési vita ügyében egy eszköz csupán. Ilyen eszközöket mindenki használ.
Törésvonalak
Ez egy másik törésvonal – fejtette ki, mondván, hogy az uniós politika éppen attól izgalmas, hogy különféle törésvonalak léteznek. Az egyik a menekültellenes – „szerintem mondvacsinált” – törésvonal, ami mögött persze valóságos, a nemzetállamok Európája és az Európai Egyesült Államok közötti választásról folyó vita áll. A tavalyi EP-választáson nem dőlt el ez a vita, s a következő választásig nem is fog – mondta.
A másik törésvonalnak a költségvetésbe befizetők és a finanszírozott tagországok közötti érdekellentétet tartja. Függetlenül a más vitás kérdésekben elfoglalt álláspontjaiktól, ebben a kérdésben van egyfajta érdekszövetség a volt szocialista országok között. Egyik ország sem akar lemondani az eddig kapott összegekről – ha már nem kaphat többet, mint korábban. De hát a Brexit miatt kieső brit hozzájárulás és az új problémák – mint például a klímavédelem vagy a menekültügy – kezelése miatt, még ez is nehézségekbe ütközik.
A napokban Ujhelyi István szocialista EP-képviselő portálunknak arról beszélt, hogy az EP négy nagy frakciója közös döntéssel nem fogja megszavazni a költségvetést, „ha az Európai Tanácsban nem születik bölcs döntés” – utalva a jogállamisági kritériumok ügyére. Horn Gábor szerint, emögött is ugyanaz áll, de ő maga szkeptikus ebben.
„A kifizetések egy részét persze lehet jogállamisághoz kötni, de ez olyan általános, puha szabály lenne, amit még Orbán Viktor és Lech Kaczyński is nyugodtan aláírhat, ha megfelelő árat kap érte, például egy számukra kedvezőbb költségvetést; igazi kockázat nincs benne, mert következményekre sem kellene számítani” – szögezte le. A politológus szerint, ugyanis nem folyik valódi vita, nem olyanokról van szó például, mint hogy hol vannak a jogállamiság konkrét határai, vagy hogy például mennyire szabad/félszabad/nem szabad a magyar média, vagy mennyire van veszélyben a lengyel igazságszolgáltatás, „igaz, ezek mérőszámait szinte nem is lehet meghatározni”.
Ez lenne a valódi megoldás
„Ha a tényleges megoldás irányában indulnának el a jogállamiság kérdésében, akkor konkrét kritériumokat is megszabnának, mondjuk azt, hogy tilos állami forrásokat fordítani gyűlöletkeltésre, kirekesztésre irányuló kampányokra” – mondott egy példát Horn. Vagy akár valódi kritériumokat lefektetendő meg lehetne határozni tíz pontot, amelyeknek meg kell felelni, kezdve például a hatalmi ágak szétválaszthatóságának követelményével, a választások tisztaságát garantáló feltételéig. „Ez utóbbin egyébként mind a 2014-es, mind '18-as magyarországi választás megakadt volna, hiszen meggyőződésem, hogy választási csalást követtek el Orbánék a közpénzek korlátlan használatával a kampányban”.
Akárhogyan is, az Európai Parlamentben sem látható szándék ilyen valódi kritériumok felállítására. Így azután az olyan felszólítás, sürgetés, mint amilyet a mostani levelükben az EP frakcióvezetők megfogalmaztak, csupán politikai eszköz a nehezen megoldható költségvetési vita folyamatában.
