Ferencz Orsolya: az űrhajós munkaidejének egy perce egymillió forintba kerül
Negyvenöt év után Magyarország most nem egy egyszeri fellángolással tért vissza az emberes űrrepülés világába – jelentette ki az űrkutatásért felelős miniszteri biztos, a HUNOR program vezetője a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Ferencz Orsolya azt mondta: felfedezni, kutatni az emberi létezés alapja, ez segítette az emberi fajt abban, hogy egy magasrendű civilizációt alkosson, és magas kultúrát hozzon létre.
A miniszteri biztos hangsúlyozta: Farkas Bertalan küldetésével szemben – amikor annak idején csak a sikeres startot követően számolhatott be a sajtó az expedícióról – Kapu Tibor esetében a kezdetektől az volt a kormány szándéka, hogy a lehető legnagyobb nyilvánosság előtt, a közvélemény és minden érdeklődő figyelmének felkeltésével vigyék végig a programot.
A szakember felidézte, a HUNOR program előkészítése hét évvel ezelőtt kezdődött. 2018-ban nevezték ki miniszteri biztosnak a Külgazdasági és Külügyminisztériumba, hogy építse fel a magyar űrszakpolitikát.
Emlékeztetett rá, a magyar űrkutatásban olyan elődök vannak, mint Kálmán Tódor, Bay Zoltán, Simonyi Károly. Ferencz Orsolya a mai szakemberek közül Both Előd és Kovács Kálmán munkáját emelte ki, mint akik fáradhatatlanul szolgálták és szolgálják a magyar űrkutatás ügyét.
A miniszteri biztos hangsúlyozta, a 21. század a technológia évszázada, és ezek között a technológiai ágazatok között az egyik jelentős az űrkutatás. Az Európai Unió szakértői is leszögezték, az űrtechnológiákra a közösségnek nagyságrendekkel több forrást szükséges biztosítania, ha Európa meg akarja őrizni versenyképességét.
A HUNOR programot 2021-ben fogadta el a kormány, és ekkor indult el a toborzás. A 247 jelöltből száz, aztán 44, aztán 25, aztán 8 lett. 2024. május 26-án választották ki végül Kapu Tibort és Cserényi Gyulát, és akkor indult el a küldetés specifikus felkészítési szakasza, amely részben Magyarországon, részben az Egyesült Államokban zajlott – idézte fel a miniszteri biztos.
Nagyon széles szakmai grémium választotta ki a folyamatosan beérkező javaslatok közül azokat a kísérleteket, melyeket elvégeznek az űrállomáson. Csak azok a kísérletek valósulhatnak meg az űrállomáson, amelyekre a NASA engedélyt ad. Feltétel volt, hogy a vizsgálatokkal valamilyen ténylegesen új eredményt kell elérni, amihez szűkség van az űrállomásra – közölte a szakember.
A miniszteri biztos úgy fogalmazott, az űrhajós munkaidejének egy perce egymillió forintba kerül, ez azt jelenti, hogy ennyibe kerül például „egy cégnek mondjuk tesztelni a technológiáját, az anyagát, a gyógyszerét", így nagyon szigorú sztenderdeknek kellett megfelelni.
Azonban a kiválasztott kísérletekhez képest négyszer-ötször annyi fantasztikus javaslat és ötlet érkezett. Így amennyiben folytatható a program – és 45 év után Magyarország most nem egy egyszeri fellángolással tért vissza az emberes űrrepülés világába –, akkor bőven meg lehet tölteni még egy következő vagy még egy azután következő missziót is tudományos tartalommal.
Kapu Tibor visszatéréséről Ferencz Orsolya elmondta, a küldetés legalább 14 napig tart.
A kidokkolás és a hazaérkezés pontos időpontja a NASA döntésétől függ, meghatározásánál pedig kizárólag az űrhajósok, az űrállomás és az űrhajó biztonságát fogják szem előtt tartani. Amint a visszatérés hivatalos megerősített időpontja nyilvános lesz, azonnal tájékoztatják a magyar közvéleményt – tette hozzá.
